Emma
3 °C
10 °C

Alkotmányos mulasztással startol az alaptörvény

Az év végéig nem tudja megcsinálni az országgyűlés a saját magának adott házi feladatot. A január elsején hatályba lépő új alaptörvényhez tíz sarkalatos törvényt még az év végéig el kell fogadni, négyet viszont még be sem terjesztettek, köztük a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvény módosítását. Táblázatban összegeztük, hogy állnak az alaptörvény működéséhez szükséges kétharmados törvények.

Valószínűleg a karácsonyi előtti hajrával sem sikerül elkerülnie az országgyűlésnek azt, hogy az új alaptörvény január elsejei hatálybalépésekor mulasztásos alkotmánysértésbe csússzon. Az országgyűlés december 23-án ülésezik utoljára. Ennek az ülésnek a végére várhatóan a már országgyűlés előtt lévő tíz sarkalatos törvényből nyolcat elfogadnak (kettőt már a december 19-i ülésen). A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint az országgyűlés döntésén múlik, mi lesz a sorsa a népszavazásról szóló törvénynek, illetve a szerdán a parlamentnek benyújtott jegybankról szóló sarkalatos törvénynek.

Így is legalább 4 kétharmados jogszabály hiányzik az alaptörvényhez. Nem nyújtották be a pártok működéséről és gazdálkodásáról, illetve a választási eljárásról szóló törvény módosítását, valamint az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről szóló javaslatot, illetve az országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezésekről szóló indítványt. Utóbbiról a HVG november 26-án azt írta: Kövér László stábja már kidolgozta ezt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett az önálló Házőrség felállításáról is szól. A választási eljárásról szóló törvény a kormány jövő félévi munkatervében szerepel. A kormany.hu-n december 8-án megjelent közlemény szerint áprilisban kerül majd sorra.

Az alaptörvényben nincs konkrét határidő a sarkalatos törvények elfogadására, de záró rendelkezéseinek egyike kimondja, hogy a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az országgyűlés elé terjeszteni. November végén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár maga is elismerte: a hatályos szabályokat mindenképpen hozzá kell igazítani január elsejéig az új alaptörvényhez, az pedig alkotmányos mulasztást eredményez, ha egy új, sarkalatos szabályozási terület törvénye nem születik meg addig.

Az MTI múlt héten kormányzati forrásból ugyanakkor úgy értesült: a problémát egy módosító indítvánnyal oldaná meg a kabinet. Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit külön törvény tartalmazza, az erről szóló javaslatot november 20-án nyújtották be a parlament elé fideszes képviselők Lázár János és Harrach Péter vezetésével. Erről is december 23-án terveznek zárószavazást. Az MTI információi szerint ehhez nyújtanának be egy olyan módosító indítványt, hogy az országgyűlésnek június 30-ig kell a sarkalatos törvényeket elfogadnia. Egyelőre ilyen javaslat azonban még nincs a benyújtott módosítók között.

 A törvény tárgya  Benyújtók  Állapota
A pártok működéséről és gazdálkodásáról ­X Nem került a parlament elé
A választási eljárásról X Nem került a parlament elé
Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottságok előtti megjelenési kötelezettségről X Nem került a parlament elé
Az országgyűlés rendszeres üléseit biztosító rendelkezések X Nem került a parlament elé (de egy november 26-i HVG-cikk szerint Kövér László stábja már elkészült vele)
Országgyűlési képviselők választása, választójog, nemzetiségek részvétele tizenkét fideszes képviselő A parlament előtt (benyújtották november 20-án, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
A családok védelméről négy KDNP-s képviselő A parlament előtt (benyújtva december 2-án, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
A helyi önkormányzatokról belügyminiszter A parlament előtt (benyújtva november 5-én, zárószavazást terveznek róla december 19-én)
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, az állami kitüntetésekről négy KDNP-s képviselő A parlament előtt (benyújtva november 18-án, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról hét fideszes képviselő A parlament előtt (benyújtva november 18-án, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
A nemzetiségek jogairól közigazgatási és igazságügyi miniszter A parlament előtt (benyújtva november 19-én, zárószavazást terveznek róla december 19-én)
Magyarország pénzügyi stabilitásáról (A Költségvetési Tanácsról, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól) nemzetgazdasági miniszter A parlament előtt (benyújtva december 4-én, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
A nemzeti vagyonról nemzeti fejlesztési miniszter A parlament előtt (benyújtva december 6-án, zárószavazást terveznek róla december 23-án)
A Magyar Nemzeti Bankról nemzetgazdasági miniszter A parlament előtt (benyújtva december 13-án)
Nemzetbiztonságról honvédelmi miniszter A parlament előtt (benyújtva október 28-án, nem új törvény, csak a sarkalatosságot kimondó módosítás)
Katasztrófavédelemről belügyminiszter Elfogadták (kihirdetve július 27-én)
Az Állami Számvevőszékről gazdasági és informatikai bizottság Elfogadták (kihirdetve június 24-én)
Az egyházakról négy KDNP-s képviselő Elfogadták (kihirdetve július 19-én)
Az Alkotmánybíróságról alkotmányügyi bizottság Elfogadták (kihirdetve november 21-én)
Honvédelem, honvédség és különleges jogrendben bevezethető intézkedések honvédelmi miniszter Elfogadták (kihirdetve július 27-én)
A köztársasági elnök jogállásról és javadalmazásáról közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve július 26-án)
A bíróságokról közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve december 2-án)
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve december 2-án)
Az ügyészségről közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve december 2-án)
Az ügyészek jogállásáról és életpályájáról közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve december 2-án)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Közigazgatási és igazságügyi miniszter Elfogadták (kihirdetve július 26-án)
Médiatörvény   Már az alaptörvény előtt megvolt, de technikai módoításra szorul
Az állampolgárságról   Már az alaptörvény előtt megvolt, de technikai módosításra szorul
Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról   Már az alaptörvény előtt megvolt, de technikai módosításra szorul
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről   Már az alaptörvény előtt megvolt, de technikai módosításra szorul

Az alaptörvény 32 helyen hivatkozik arra, hogy bizonyos kérdéseket sarkalatos törvény fog szabályozni. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Az alaptörvény külön említi például azt, hogy majd kétharmados törvény rendelkezik a címer és a zászló használatáról és az állami kitüntetésekről, ezeket azonban végül egy közös törvényben nyújtották be. Van arra is példa, hogy egy általános megfogalmazás több törvényt is jelent: ilyen például az alaptörvényben az a passzus, hogy “A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg". Ebből végül két külön törvény lett, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló.

A sarkalatos törvénykezés folyamata nagyon nehezen látható át. Elvileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyomon követi a törvények előkészítését és a benyújtott törvényjavaslatok állapotát. Ez nem egyszerű, mert a parlament elé kerülő törvényeket hol különböző minisztériumok, hol parlamenti bizottságok, hol fideszes vagy KDNP-s képviselők nyújtották be.

A kaotikus viszonyokról sokat elárul, hogy Répássy Róbert még november 30-án azt mondta: nem találkozott még például a családvédelemről szóló jogszabály tervezetével. Csakhogy ennek a törvénynek az előkészítése a KDNP-hez tartozott, és Harrach Péter frakcióvezető már november 24-én közölte, hogy elkészült a tervezet. Répássy nyilatkozata után két nappal már a parlament előtt is volt.

Számos olyan kétharmados törvény van, amelyeket már az alaptörvény elfogadása előtt megszavazott az országgyűlés, de amelyekre hivatkozik az új alkotmány szövege. Ide tartozik például a 2010-es helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló tavalyi törvény. Ez már az önkormányzati választásokon hatályban volt, és megfelezte a helyi képviselőtestületek létszámát. Ide sorolhatók a sajtószabadságról, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó törvények is.

Kérdésünkre a KIM azt közölte, hogy ezek, illetve a koncesszióról szóló törvény, a magyar állampolgárságról szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is technikai módosításra szorul, össze kell fésülni őket az alaptörvénnyel. Az alkotmányügyi bizottság indítványára már a parlament előtt van az ugyancsak tavaly elfogadott PSZÁF-törvény módosítása is, amely szintén ezt a célt szolgálja.

A parlament előtt van most is egy salátatörvény az "egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról". Ez oldaná meg többek közt azt a problémát, hogy egyes sarkalatos törvények már megvoltak, csak éppen nem nevezték őket sarkalatosnak. A javaslat egyelőre egyszerűen beleillesztene ezekbe a régebbi törvényekbe (például az 1993-as állampolgársági törvénybe) egy passzust arról, hogy bizonyos részeik sarkalatosnak minősülnek. Így rendeznék átmenetileg a hiányzó választási eljárásról szóló törvény problémáját is, szintén azzal, hogy a meglévő 1997-es törvény egyes részeit sarkalatosnak minősítenék.