Az országgyűlés pénteken mégsem tárgyalt az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről, napirendre vették viszont azt a házszabályt módosító javaslatot, amely szerint kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt el lehet fogadni előterjesztéseket. Az ellenzék szerint súlyosan korlátozza a parlamentarizmust és a demokráciát, hogy a felszólalásokat 15 percben korlátoznák. Az Országgyűlés sürgősséggel elkezdte tárgyalni a Magyar Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvényt is.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A vezérszónokok után elhangzó felszólalásokat nem közvetítjük.

  • A kormánypártok is tudják, hogy a mai napon átlépték a Rubicont. Az Európai Uniónak nem nézeteltérése van Magyarországgal, hanem már szóba sem állnak velünk. A kialakult helyzetért Orbán Viktornak és a kormánynak kell vállalnia a felelősséget - mondta Scheiring Gábor (LMP) és ezzel be is fejezte vezérszónoki hozzászólását.

  • Rozgonyi Ernő gyorsan kimutatta, hogy a jegybank igazából eddig nem nemzeti és magyar érdekek szerint, hanem külső utasításra cselekedett. Az eurót használó országok pénzpolitikájába beleszólhatnak kívülről, de mi nem eurót használunk.

    A Jobbik támogatja az MNB és a PSZÁF összevonását. Rozgonyi szerint azzal, hogy az MNB rendeletet alkothat, kordában tarthatja a bankok tevékenységét. A függetlenség addig helyes és jó, amíg egy szervezet nem megvesztegethető és nem kényszeríthető valamire, de a függetlenségnek, ahogy a szabadságnak is kell jogszabályokkal határt szabni. Rozgonyi interpretációja szerint az elmúlt 21 évben ez azt jelentette, hogy senki nem szólhat bele az MNB tevékenységébe, amely nem a nemzeti érdekeket szolgálta.

  • Rozgonyi Ernő, a Jobbik vezérszónoka szerint tátongó hiányosságok vannak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben Végre megnyugtatóan el kellene dönteni, hogy a Magyar Nemzeti Bank jegybank vagy csak egy bank, mondta, ez ugyanis a javaslatban nem szerepel egyértelműen. Rozgonyi szerint ugyanis nagyon másként működik egy gyarmatra kihelyezett bankfiók és egy ország önálló jegybankja.

    A jegybank feladata röviden a gazdaság pénzellátása és a nemzeti valuta stabilitásának biztosítása. Hogy küzdött az elmúlt 21 évben a jegybank az infláció ellen? Érdekes módon semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni, egy dolgot azonban meg tudtak indokolni: árnövekedés van, tehát restrikciós pénzpolitikát kell folytatni, meg kell emelni az alapkamatot, drágították a hiteleket. Hogy lehet, hogy Nyugat-Európában a kamatszint az árnövekedés alatt van? - tette fel fel a kérdést. Lehetetlen úgy egy országban gazdaságpolitikát csinálni, hogy a kormány expanzív politikát folytat, a jegybank viszont restriktív politikát.


  • Az MNB-elnök fizetésének átmeneti korlátozásáról Hargitai azt mondta: amikor a közpénzeket minden eszközzel meg akarják fogni, miért lenne ez alól kivétel a Magyar Nemzeti Bank. Az Európai Bíróságnak lenne joga dönteni arról, hogy az ilyen típusú lépések sértik a jegybank függetlenségét. "Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy egy ilyen pert megnyernének" - mondta a KDNP-s vezérszónok.

  • Kellő határidőt adott a kormány, amikor kikérte az Európai Központi Bank véleményét. A törvényjavaslat ugyan módosult, de lényeges változások nem történtek. Az EKB véleményének egyetlen olyan pontja sincs, amely szerint a magyar törvényjavaslat sérti az Európai Unió jogát, hívta fel a figyelmet a KDNP-s vezérszónok. Hargitai János. Tíz pontban értelmezési módosításokat javasolnak, ezeket meg lehet fontolni. Eddig a szocialista kormányok 50 százalékos többséggel is hozzá tudtak nyúlni, most viszont alapvetően átstrukturálják a jogszabályt. Az MNB függetlensége pedig azzal is kiteljesedik, hogy a mindenkori kormánytöbbség nem tudja majd napi érdekek mentén átszabni a törvényt.

  • Az MNB szervezeti átalakításáról érdemes beszélni, de ez az ország jelenlegi helyzetében most nem segítené a pénzügyi stabilitást, zárta felszólalását Veres János.

  • Veres János most pontról pontra veszi az Európai Központi Bank kritikáját a jegybanktörvényről. Ezt itt olvashatja el>>>

  • Az MNB vezetőjének fizetéséről szóló szabályt még Járai Zsigmond alkotta meg és ez a jegybankelnök függetlenségének záloga. Veres szerint eleve rossz, ha most bármilyen fix összeget, például 2 milliós plafont határoznak meg, később ugyanis az infláció miatt ezt is módosítani kell majd.

  • Az európai uniós jogrend szerint a fiskális politikában a kormányoknak van döntési lehetősége, a monetáris döntéseket viszont a jegybankok hozzák. Ezt Magyarországon is fenn kellene tartani, nem jó, ha összemosássák a kettőt.

  • Rogán állításával ellentétben az Európai Központi Banknak sok érdemi észrevétele volt, hangsúlyozta Veres. A kormány büntetni akarja a jegybankelnököt azért, mert vállalta véleményét, hogy a 2012-es költségvetés nem megfelelő. Az élet azóta igazolta ezt, 320 milliárdos módosítást hajtanak végre a költségvetésen.

  • Olyan helyzetben tárgyalja a Ház ezt a javaslatot, amikor egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok hangzanak el, majd átírják a jegybanktörvényt és azt meglepetésszerűen tárják a képviselők elé, mondta Veres János a szocialisták vezérszónoka. Nincs lehetőség így arra, hogy érdemi konzultáció folyjon a törvényjavaslat tartalmáról. Az EKB-nak egy más tartalmú törvényjavaslatot küldtek el, aminek számos pontja nem szerepel az országgyűlésnek benyújtott javaslatnak. Ennek meg is lett az eredménye a nemzetközi szervezetek szemében, az Európai Bizottság vissza is hívta tárgyalódelegációját Budapestről.

  • Simor András elnöksége idején erősödtek az egyszemélyi döntések, az országgyűlés azonban jobban bízik a kollektív bölcsességben, ezért precízebben el akarja határolni, milyen kérdésekben döntsön a monetáris tanács, indokolta a tervezett változtatásokat Rogán. Túlzónak tartották például, hogy a tartalék kérdésében egyedül a jegybankelnök dönthetett.

  • Az EKB véleményét akár el is lehetne fogadni, hogy a függetlenség biztosítéka az is, hogy a jegybankelnök fizetésébe ne szólhasson bele senki. Ha azonban egy ország súlyos gazdasági gondokkal küzd, az azért megfontolandó, hogy itt is érvényesítsék a 2 millió forintos bérplafont, mondta Rogán.

  • A Magyar Nemzeti Banknak a  jövőben nemcsak az inflációt kell mérlegelnie döntéseinél, hanem a gazdaság általános állapotát is és erről  konzultálnia kell a mindenkori kormányzattal. A törvény rendezi az ezzel kapcsolatos eljárásokat, hangsúlyozta Rogán Antal. A monetáris politika folytonosságához fontos az, hogy ezentúl ne minden monetáris tanácsi és jegybanki vezető mandátuma egyszerre járjon le.

  • Rogán Antal hangsúlyozta, az Európai Központi Bank észrevetételei közül többet be lehet és be is kell építeni a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénybe.

  • Két fontos kérdésben különbözik csak az eredeti, az Európai központi Banknak elküldött javaslat és a most a parlament által tárgyalt verzió között, mondta Rogán. A jegybankelnök bérezéséről az eredeti javaslat még több verziót vázolt fel, de egy törvényjavaslat csak egy változatot tartalmazhat. A másik különbség az, hogy a mostani javaslat megnyitná azt a lehetőséget, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozására a jegybankelnök rendeletet alkothat. Ezt a gyakorlatot más országok is alkalmazzák, mondta Rogán.

  • Az országgyűlésnek törvényalkotási kötelezettsége volt az MNB-ről, mert az alaptörvény ehhez kétharmados, sarkalatos törvényt ír elő az eddigi feles törvény helyett. A kétharmados törvény megerősíti az MNB függetlenségét, később nem lehet majd csak úgy átírni a jegybankra vonatkozó szabályokat, hangsúlyozta Rogán Antal.

  • A szakmai előkészítés hiánya súlyosan befolyásolja a törvény időtállóságát, ismertette Vágó Gábor a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét. Két nap alatt egy ilyen törvényt nem lehet érdemben megtárgyalni, hangsúlyozta az LMP-s képviselő. Az Európai Központi Bank még a javaslat egy korábbi verziójához adott véleményt, de az azóta jelentősen megváltozott (összevonnák az MNB-t és a PSZÁF-ot). A képviselő bírálta, hogy lefokozzák és gyámság alá helyezik a jegybankelnököt. A törvényjavaslat tárgyalásának módja nem demokratikus, ez a köztársaság vége, de a nekrológot még nem mondom el, mondta Vágó.

  • cikkünk a témában:

    Összevonással számolhatják fel a jegybank függetlenségét

    Összevonhatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladatait, és helyükön új szervezet jöhet létre, ha pénteken rábólint a parlament a költségvetési bizottság szerda este benyújtott módosító javaslatára.

    Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz benyújtott módosító javaslat szerint az összevonásról és az új szervezet létrehozásáról sarkalatos törvény rendelkezhetne. A bizottság elnöke, Salamon László által jegyzett módosító szerint az új szervezet elnökét a köztársasági elnök nevezhetné ki, a két alelnök pedig az MNB és a PSZÁF hivatalban lévő elnöke lenne.

    Az MNB függetlenségét amúgy a héten beterjesztett jegybanktörvény is lényegesen korlátozná, gyakorlatilag politikai kinevezettek kezébe adná az irányítását.

  • Pleschinger Gyula, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár ismertette az MNB-törvény lényegét. Mint mondta, a javaslatot az Európai Központi Banknak is elküldték, az észrevételek érvényesítésére módosító indítványokkal lesz lehetőség.

  • Tóbiás József (MSZP) arra emlékeztetett, hogy másfél évvel ezelőtt Kövér László házalnök azt ígérte: feszített tempójú, de nyugodt és kiszámítható törvényhozási munka zajlik majd. "Ez kiiktatja az ellenzéket a parlamentből. Jogunk van a kormányt kritizálni" - kiáltotta az MSZP-s képviselő a tervezett házszabály módosítást bírálva.

  • A házszabály módosítással zárójelbe lehet tenni a parlementáris demokráciát, mondta Schiffer András. Az LMP-s frakcióvezető szerint ezzel lenullázák az ellenzéki jogosítványokat. A kivételes sürgős eljárással át lehet verni érdemi vita nélkül jelentős, kétharmados törvényeket. Ezzel bábszínházzá silányítják a parlamentet.

  • A jobbikos Volner János szerint Magyarország pénzügyi függetlenségét úgy lehet helyreállítani, ha változtatnak az MNB eddigi szerepén, amely globális pénzszivattyúként működött. Ezért támogatják a kormányt ebben a kérdésben.

  • A gazdasági bizottság ma megtárgyalta az MNB-törvényt a jegybank elnökének részvételével. Az LMP-s Schering Gábor sem ma nem volt ott, sőt március óta nem vesz részt a bizottsági üléseken, vágott vissza Rogán Antal, aki Schiffer-frakcióvezetőtől büntetést követelt.

  • Kedden benyújtottak egy jegybanktörvényt, szerdán egy ezzel teljesen ellentétes bizottsági módosítót nyújtottak be, felülírták a saját javaslatukat, most pedig ezt fogják tárgyalni, mondta Scheiring Gábor. Az LMP-s képviselő szerint ez rendeleti kormányzás és vicc, ami a parlamentben zajlik.

  • A javaslat lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket.

  • Lázár János kérésére az országgyűlés 255 igen, 41 nem mellett és tartózkodás nélkül elnapolta az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály tárgyalását, ami miatt ma tuladjonképpen összeült a parlament. Schiffer András azt kérte, hogy Lázár János legalább magyarázza meg, miért. A házszabály szerint azonban a fideszes frakcióvezető nem köteles indokolni.

  • Az országgyűlés 256 igen és 59 nem mellett, tartózkodás nélkül sürgősséggel tárgyalja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt.

  • Általános vitára alkalmasnak találta a parlament alkotmányügyi bizottsága azt a házszabályt módosító javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a Ház - ha a kétharmados többség ezt támogatja - kivételes sürgős eljárással akár két ülésnap alatt fogadjon el előterjesztéseket. Az ülésen jelenlévő szocialista és jobbikos képviselők bírálták a kezdeményezést. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta: a javaslat elfogadása jelentéktelenné, formálissá teheti az Országgyűlés szerepét, és újabb jogköröket venne el az ellenzéktől, mivel a frakcióknak mindössze 15 percük lenne arra, hogy az összevont általános és részletes vitában véleményezzék a kivételes sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatokat.

    Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: a házszabály módosítása lényegében rendeleti kormányzásra adna lehetőséget a Fidesz-KDNP-nek, noha az ellenzék eddig is több esetben biztosította a négyötödös többséget, ha valóban szükséges volt, hogy egy törvényjavaslatot kivételes gyorsasággal fogadjon el a Ház. A felszólaló fideszes képviselők azt hangsúlyozták, hogy a javaslat a törvényhozás gyorsítását teszi lehetővé bizonyos esetekben. Ezt a többi között a rendkívüli gazdasági helyzettel indokolták, kiemelve azonban, hogy az eljárásra csak ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lesz lehetőség. (MTI)