Eufrozina, Kende
8 °C
20 °C

Előre tudja a koalíció, miként dönt az Alkotmánybíróság?

2011.12.16. 21:26
Érdekes párhuzamosságok mutatkoznak az Ab napirendje és egyes új törvényhozási döntések között. Az Ab a médiaalkotmányt is elkaszálhatja.

Különös egybeesések figyelhetők meg az Alkotmánybíróság napirendje és egyes, a parlamentnek benyújtott módosító indítványok tárgya és ütemezése között. Az Ab december 19-20-i ülésén egyebek mellett a médiaalkotmány, a büntetőeljárási gyorsítócsomag és az egyházügyi törvény szerepel.

Miért alkotmányos szinten módosítják Polt hatáskörét?

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kedd este nyújtotta be azt a javaslatot, ami egyebek mellett szabad kezet ad Polt Péter legfőbb ügyésznek, hogy bármely büntetőügyben lényegében azon a bíróságon emelhessen vádat, ahol akar. Az indítványnak elvileg a büntetőeljárásról (Betv) szóló törvényt kéne módosítania: ez a jogszabály rendelkezik az illetékes  bíróságokról.

A Betv-t módosították akkor is, amikor a most az Ab által tárgyalt nyári gyorsítócsomaggal a legfőbb ügyész jogkörét kibővítve lehetővé tették, hogy a kiemelt ügyekben a neki tetsző bíróságon emeljen vádat. A legfőbb ügyész jogkörének további kiterjesztéséről szóló előterjesztéssel most mégsem a Betv-t, hanem – furcsa mód – az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslatot egészítették ki.

Erre csak egyetlen ésszerű magyarázat adható: a koalícióban valaki előre tudta, hogy a kihirdetésre váró határozatában az Alkotmánybíróság megsemmisíti a gyorsítócsomagnak a legfőbb ügyész jogkörbővítésére vonatkozó rendelkezéseit. Ha az előírás az alkotmányban (vagy az ahhoz kapcsolódó és azzal jogilag egyenrangú jogszabályban) szerepel, az Alkotmánybíróság már nem dönthet róla.

A Betv módosítása miatt Baka András főbíró fordult az Ab-hez, mert az szerinte sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, illetve a vád és a védelem fegyveregyenlőségének elvét.

Amiről sosem döntöttek

Orbán Viktor 2011. februárjában arról beszélt, hogy a nyugdíjdöntést az AB sem fordíthatja meg. Ezt a kijelentést már akkor nehéz volt másképp értelmezni, mint hogy az Alkotmánybíróság, ha dönt is valamikor, már nem változtathatja meg a vagyonátadást, mert az addigra megtörténik. Az AB végül sosem döntött a magánnyugdíjpénztári pénzek államosításáról.

Hasonló volt a helyzet a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés alkotmányos vizsgálatával is. Egy, az Alkotmánybíróság tavaly júniusi hírlevelében is idézett interjúban Paczolay tényként említette (pdf), hogy az ügy a közeljövőben sorra kerül, ami az előkészítés előrehaladott állapotára utalt. A tényleges életfogytiglan alkotmányossági vizsgálatáról soha többé nem lehetett hallani.

Miért hatálytalanítják az egyházügyi törvényt?

Hasonló a helyzet az egyházügyi törvénnyel is. Lázár János péntek délután jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik az ősszel elfogadott jogszabályt. A frakcióvezető a döntést azzal indokolta, hogy a törvény nem felelt meg "minden közjogi kritériumnak".

Az Index értesülése szerint azonban az Alkotmánybíróság már tárgyalta a törvénnyel kapcsolatos beadványt, és közjogi érvénytelenség miatt várhatóan megsemmisíti azt. (A közjogi érvénytelenség ez esetben azt jelenti, hogy a zárószavazás előtt olyan érdemi módosításokkal változtattak az egyházügyi törvényen, melyeket az Országgyűlés már nem vitathatott meg.) Ha a törvényt időközben visszavonják, az Ab már nem fogja kihirdetni a határozatot.

Lázár és képviselőtársai tegnap még módosító javaslatot is benyújtottak a házszabályhoz, amivel pontosan az egyházügyi törvény megszavazásához hasonló, utolsó pillanatokban elfogadott módosító javaslatok jogszerűségét teremtenék meg.

Ki súg a kormánynak?

Az Ab jövő heti napirendjén a tavaly nyáron elfogadott médiaalkotmány is szerepel. A törvény egyik leginkább bírált rendelkezése az, hogy azonos módon szabályozza az írott és az elektronikus médiát. A kritikusok szerint az írott média esetében sérül a sajtószabadság, ha rá is a befolyásosabb és másként működő elektronikus médiára vonatkozó, szigorúbb szabályokat alkalmazzák. Az Index úgy tudja, hogy a kormányoldal már dolgozik a jogszabály módosításán.

A legalábbis figyelemre méltó egybeesések felvetik a gyanút, hogy az Alkotmánybíróságról valaki folyamatosan tájékoztatja a kormányoldalt a készülő határozatok tartalmáról. A nemrég hivatalba lépett új alkotmánybírók közül Balsai István, a Fidesz volt frakcióvezető-helyettese áll a legközelebb a koalícióhoz, ő azonban – úgy tudjuk, betegség miatt – egy ideje nem vesz részt az Ab ülésein; hiányzik az aláírása a december 13-án nyilvánosságra hozott határozatokról.

Lehetséges ugyanakkor, hogy nem titkos szivárogtatásról van szó. Lázár János korábban nyilvánosan elismerte, hogy rendszeresen találkozik Paczolay Péterrel, az Ab elnökével. A médiaalkotmányról szóló Ab-határozat előadó bírája épp Paczolay.