Cecília
3 °C
12 °C

Lázárék megszüntetnék a parlamenti vitát

A házszabály tervezett módosításával megkerülhető lenne a sürgősségi eljárások négyötödös korlátja, a zárószavazás előtti utolsó pillanatban teljesen át lehetne írni a törvényjavaslatot. A fideszes előterjesztők egyszerűségről és átláthatóságról beszélnek, az alkotmányjogász szerint a politikai kultúránkra jellemző, ami történik. Az általános vitát már ma lefolytatják.

A házszabályhoz nyújtott be módosító  javaslatot (pdf) Lázár János frakcióvezető és hét fideszes képviselőtárs, mert így az indoklás szerint "egyszerűbbé, átláthatóbbá válik a gyorsított ütemű  törvényalkotás". Lázár ezt pénteken még egy sürgősségi javaslattal (pdf) is kiegészítette, hogy a módosítót még a rendkívüli ülésszak végéig elfogadják.

Az indítvány értelmében sürgős esetben nem lesz szükség a képviselők négyötödének szavazatára a házszabálytól való eltéréshez: kétharmados többség engedélyezhetné a  "kivételes sürgős eljárást", melynek keretében két nap alatt lehetne elfogadni egy előterjesztést.

Négyötöd helyett kétharmad

A kivételes sürgős eljárás elfogadása során az Országgyűlés a módosító javaslat benyújtásának határidejéről és a határozathozatal időpontjáról is dönt. A parlament ezt követően összevont általános és részletes vitában tárgyalna az előterjesztésről: a frakciók 15-15, a független képviselők összesen ötperces időkeretben fejthetik ki álláspontjukat. A Ház legkorábban az eljárás elrendelését követő ülésnapon szavazna a módosító indítványokról és a teljes törvényjavaslatról.

Lázárék meghagynák a most is létező, gyorsított tárgyalási módot jelentő kivételes eljárást is, de a jelenlegi négyötöd helyett ezt is a képviselők kétharmadának támogatásához kötnék.

Az újfajta tárgyalási módhoz a parlamenti képviselők kétharmadának hozzájárulása lesz szükséges, míg kezdeményezéséhez a képviselők egyötödének támogatása kell. Ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni, és ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal lehetne elrendelni.

Vagy megvan egy döntés, vagy nincs meg

Lázár az egyházügyi törvény elfogadása után interjút adott júliusban a Népszabadságnak, beszélt a gyorsításról is.

"Intenzív törvényalkotás folyik, ezt elfogadom. Döntésképes törvényhozás. Annak a politikai kultúrának, ahol a döntéseket halasztgatjuk azzal, hogy majd lesz valahogy, tárgyaljunk még a semmiről, az ideje eljárt. Mert nem versenyképes. Az én generációm ebben már másképp gondolkodik: döntéseket kell hozni."

"A nagy lassúságot vagy a körülményeskedést nem engedi meg a mai helyzet. És persze az emberek bizalma sem. Ez az ország a szocialisták nyolc éves kormányzása alatt elveszítette azt a képességét, hogy türelmes legyen a politikával szemben. Vagy megvan egy döntés, vagy nincs meg. E tekintetben szerintem a Fidesz óriásit kockáztat, ha 2014-ben nem tudja a választóknak azt a kérdését megválaszolni, hogy: „mit kezdett a kétharmaddal”. Erre nem lehet azt mondani, hogy: „azért nem lettünk sikeresek, mert egyeztetni kellett, mert elméleti vitákat kellett folytatni”.

A házszabály módosításának másik lényegi eleme a zárószavazás előtti módosítók benyújtására vonatkozik. Jelenleg erre csak koherenciazavarra hivatkozva van lehetőség, vagyis ha a törvényjavaslatról kiderül, hogy nincs összhangban az alkotmánnyal, a hatályos törvényekkel vagy a törvényjavaslat önmagán belül tartalmaz jogi ellentmondást.

Ha nincs vita, a parlament szavazógép

Lázárék azt javasolják, hogy az előterjesztő, az illetékes bizottság és az alkotmányügyi bizottság ne csak koherenciazavarra, hanem megszorítások nélkül nyújthasson be módosító javaslatot. Ez azt jelenti, hogy törvényjavaslatok úgy lesznek módosíthatók az utolsó pillanatban, hogy a változásokat a parlament már nem vitathatja meg.

Könnyű belátni, hogy a parlamenti vita kizárása növeli a rossz döntések esélyét - mondja Tóth Gábor Attila. Az alkotmányjogász szerint azonban alkotmányjogi alapon is támadható Lázárék javaslata: a demokratikus döntések többségi elven születnek, de csak akkor legitimek, ha a kisebbség is elmondhatta a véleményét, ha megvolt a lehetősége, hogy mérlegeljék a szempontjait és befolyásolhassa az eredményt.

A parlamentnek ugyanis nem csak a jogalkotás a feladata: ez a legfőbb nyilvános vitafórum is. Ha nincs vita, a parlament szavazógépként működik – mondja Tóth, aki szerint az ellenzék számára épp a nyilvános vita a parlament legfontosabb funkciója: ha nincs vita, csorbul a demokratikus döntéshozatal, nem legitimek a döntések.

Politikai kultúra kérdése

Az alapkérdés nem is az, hogy mennyire demokratikusan működik a parlament, hanem hogy milyen a politikai kultúra egy országban – mondja Lövétei István alkotmányjogász. Azokban az országokban, ahol a konfliktusok megoldása párbeszédet követel, Lázárék megoldása Lövétei szerint elképzelhetetlen.

Ott ugyanis alapvető szempont, hogy bár a parlamentben mindig a többségé a végső szó, a dolgoknak többféle nézőpontja van, melyeket érdemes a vitában felhozni, mert a vitának nem csak a politikai propaganda miatt van helye. Ha viszont a politikai kultúra olyan, hogy az ellenzéket csak akadálynak tekintjük, mindegy, hogy mit foglalunk a házszabályba - mondja Lövétei.

Az alkotmányjogász megjegyezte, hogy a hatályos házszabályt is diszfunkcionálisnak tartja, mert az egyéni indítványoknak könnyebb utat biztosít, mint a kormány által beterjesztetteknek, és ezen a módosítás sem változtat.

Kövér is pedzegette már

Lázárék indítványa valójában a meglévő helyzetet szentesíti, hiszen az egyházügyi törvényt az utolsó pillanatban teljesen átírták, a magánnyugdíjak államosításáról szóló jogszabályba pedig szintén a zárószavazás előtt szuszakolták bele a kapcsolt áram kötelező átvételéről (KÁT) szóló jogszabály módosítását. Ilyen esetek ugyanakkor nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányciklusokban is előfordultak, amikor érdemben, és nem csak a koherenciazavar áthidalása érdekében változtattak törvényjavaslatokon a zárószavazás előtt.

Lázárék ötlete nem teljesen új. Júliusban a Népszabadság arról írt, hogy értesülései szerint Kövér László „partner ahhoz”, és gondolkodik rajta, hogyan lehetne ősszel úgy módosítani az Országgyűlés házszabályát, hogy azoknak a zárószavazás előtti módosító indítványoknak elfogadására is „korrekten és jogszerűen” kerülhessen sor, amelyek „nem illeszkednek szigorúan a koherenciazavarhoz”. A lap azt írta, hogy Kövér egy házbizottsági ülésen jelezte ezt.

Az előzmény az volt, hogy július 12-én, az egyházügyi törvényről szóló zárószavazás előtt utolsó pillanatokban az alkotmányügyi bizottság – koherenciazavar címén – olyan módosító indítványt terjesztett elő, amellyel teljesen felülírták a KDNP jegyezte eredeti törvényjavaslatot. Az ellenzék sérelmezte a történteket, mert nem volt idejük a módosító indítvány megismerésére, valamint a koherenciazavar-klauzulával való visszaélés miatt.

Keresztbe tennének az Ab-nek

A Népszabadság szerint így hozta szóba az ellenzék a témát a házbizottsági ülésen, és ekkor derült ki számukra, hogy Kövér nemcsak hogy meghagyná a koherenciazavar passzust, hanem éppen külön lehetőséget akar arra teremteni, hogy a végszavazás előtti órákban házszabályszerűen lehessen érdemi módosító indítványt előterjeszteni egy-egy törvényjavaslathoz.

Az Index Lázárék javaslata kapcsán úgy értesült, hogy az összefügg az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági tárgyalással. Az Ab-ről kiszivárgó hírek szerint épp azért fogja ugyanis a testület a törvényt közjogi érvénytelenségre hivatkozva megsemmisíteni, mert a zárószavazás előtt teljesen átírták.

A kormány viszont ebben az esetben vélhetően ismét benyújtja a törvényt, Lázárék módosítójával pedig elkerülhető, hogy a jövőben bármikor hasonló pofonba fussanak bele. A házszabályt módosító javaslat általános vitáját a parlament még pénteken lefolytatja.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft