Tarlós szimbolikusan gyújtotta meg a gyertyákat

2011.12.21. 23:12
„Már megbánta!” – ez is lehetett volna a mottója a szerda esti hanukai gyertyagyújtásnak, amin Köves Slomó rabbi mellett többek között Tarlós István főpolgármester, Ilan Mor izraeli nagykövet, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Mága Zoltán hegedűművész és természetesen Mesterházy Attila szocialista képviselő is részt vett. Az esemény központi témája a fények ünnepe volt, a ki nem mondott legfontosabb elem mégis Tarlós Canossa-járása volt.

Alighogy kedden elkezdődött a központi hanuka ünnepség, másnap leesett az első hó. Ezt jó jelnek lehetett venni, tekintve hogy – a sajtómeghívó szerint – most találkozott először nyilvánosan Tarlós István a zsidó közösséggel az Új Színház ügy óta, amikor Dörner Györgyöt nevezte ki az színház élére, aki pedig Csurka Istvánt választotta intendánsnak; a széleskörű tiltakozás után végül Tarlós közölte, hogy Csurkát nem alkalmazhatják. Most az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Chábád Lubavics Alapítvány kész volt együtt ünnepelni a főpolgármesterrel.

A hó egyébként estére egyből el is olvadt.

SZT 1868
Fotó: Szémann Tamás

Tíz perc késés becsúszott, de a rabbik addig is énekeltették és táncoltatták a Nyugati téren összegyűlt, kb. száz fős közönséget, miközben valamilyen kommersz lakodalmas héber power metal szólt. Az alig több mint félórás programban minden meghívott elmondott egy rövid beszédet, de a hangsúly mégis a másodikként megszólaló főpolgármesterén volt. (Mesterházy elkésett, így ő nem beszélt.)

Köves Slomó volt az első, aki az ünnepi beszédét a makkabeusokkal kezdte, aztán egy kis átvezetővel a közönségre nézve virágnyelven felhívta a pont mögötte álló Tarlós figyelmét az Új Színházzal kapcsolatos döntések fontosságára, aki szolid fejmozgatással nyugtázta a szavakat. A téren egyébként nem hangzott el semmilyen konkrétum a színházzal kapcsolatban, ám a homályos utalások ellenére mindenki tudta, hogy miről beszélnek.

Bár a hanukának semmi köze sincs a karácsonyhoz, Tarlós nagy örömmel kötötte össze a két ünnepet. Egymás hagyományainak a tiszteletben tartására kért, majd kitöltve az amúgy is rövid időt, a hanuka kialakulásának történetét mesélte el. Azután rébuszokban ő is elővette a Csurka-kártyát, és elmagyarázta, hogy azok, akik a történelem során annyi szenvedésen mentek keresztül, „az átlagosnál érzékenyebbek mindenre”, és aki nem tartja ezt tiszteletben, az unintelligenciáról tanúskodik, a főpolgármester pedig nem fogja engedni, hogy a kirekesztés teret nyerjen.

SZT 1907

Lehetséges, hogy egy Mazsihisz rendezvényen talán nem kapott volna biztató tapsot, de annak az alternatívájának szánt EMIH szervezésében ez járt neki, azaz úgy tűnik, hogy megbékélt vele a közösség. (Ráadásul közben megérkezett a közönség soraiba Mesterházy, amire a színpadról egy kicsit zavarba ejtő módon fel is hívták a figyelmet.)

Még a műsor egyéb vendégei is elmondták egyre rövidebb beszédeiket, de ez már csak utójáték volt: úgy tűnt, hogy Tarlóssal megköttetett a béke. Ezután a hasonló rendezvényeken már járatos Mága Zoltán játszotta el a szokásos szettjének rövidített változatát, miközben a vendégek vigyázzban álltak mögötte. A művészen már előtte is látszott, hogy kikívánkozik belőle a zene, ezért mindent beleadott, de a hangos technobasszus a nedves Nyugati téren talán egy kicsit sok volt már. (Eddigre Mesterházy is feljutott a színpadra egy kipában.)

Zárásként - a buli betetőzéseképpen - Köves Slomót és Tarlós Istvánt egy emelőkosárral emelték fel a gyertyatartóhoz, aminek a második napi gyertyáját végül is a rabbi gyújtotta meg, de azért Tarlós is megérintette. (Utána még Mesterházy is felment az emelőkosárral a gyerekek előtt. Boldognak tűnt.)

Köves Slomó reagálása

Cikkünk megjelenése után Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija megkereste szerkesztőségünket, és a következő észrevetéleket fűzte cikkünkhöz:

"Az elmúlt néhány hét során, több alkalommal is figyelmeztettem a Főpolgármestert mind privát beszélgetésekben, mind nyilvánosan arra, hogy sem a zsidó közösség számára, sem pedig az általános értelemben vett demokratikus közösség számára nem elfogadható az Új Színház ügyében hozott kinevezési döntés. Nem lehet nyíltan kirekesztő és gyűlöletkeltő nézeteket valló személyeket közfinanszírozásból fenntartott közintézmények vezetőjeként alkalmazni, és ezen eszmék terjesztésének fórumot adni. A fenti cikk könnyedén félreérthető módon azt sugalja, hogy a főpolgármester szerecsenmosdatása történt a Nyugati-téren. Holott a beszédemben nyíltan és egyértelműen, éles kritikai hangon szólítottam  fel a főpolgármestert a főváros nyilvános tereiben megjelenő kirekesztő hangok elhallgatattásának felelősségére. Lásd az elhangzott beszédet, a 7. bekezdéstől."

A történetkre a Szombat című folyóirat pedig szerkesztőségi állásfolgalással reagált.