Friderika
10 °C
16 °C

A médiatörvényről és a Klub Rádióról ír a külföldi sajtó

2011.12.22. 14:02
Az Alkotmánybíróság médiaszabályozási határozatáról írt csütörtökön a Neue Zürcher Zeitung című svájci és a Die Presse című osztrák lap, a Klub Rádióval kapcsolatos döntéssel foglalkozott a La Libre Belgique című belga lap, míg a The New York Times című amerikai lap a magyar belpolitikai helyzetről közölt riportot.

„Örömmel, de bírálattal is fogadták a[z alkotmánybírósági] határozatot Magyarországon” – írta a svájci lapban Kathrin Lauer tudósító. Idézte Mong Attilát, az Origo munkatársát, aki szerint az AB döntése nem foglalkozott a lényegi kérdéssel, vagyis hogy „az állam dönti el, mi a jó újságírás”. A tudósító szerint szakértők, Mong és a Népszabadság szerkesztői is üdvözölték, hogy az információforrások védelme javul, a médiahatóság nem vizsgálódhat úgy, mint egy ügyészség, és nem kötelezhet bírósági ítélet nélkül médiavállalkozásokat üzleti adatok átadására.

„A Fidesz higgadtan fogadta a döntést, és kisebbítette annak jelentőségét” – írta az NZZ. Lázár János frakcióvezető üdvözölte, hogy a határozat alapvetően zöld utat adott az audiovizuális média tartalomszabályozásának, és kijelentette, hogy a megsemmisített rendelkezések csak részletkérdések voltak, olvasható a lapban.

A Die Presse című osztrák konzervatív napilapban Marc Vecsey, a Bécsi Közgazdasági Egyetem összehasonlító gazdasági jogi intézetének munkatársa annak a nézetének adott hangot, hogy a magyarországi osztrák tudósítások „torzítanak, és kioktató hangneműek„. „Sok tudósítás úgy mutatja be Magyarországot, mint egy olyan országot, amely a diktatúra küszöbén áll. Aggályos a kritika kioktató hangneme is. Mintha Ausztriában nem lehetne mit kifogásolni.” Tévednek a tudósítások abban, hogy kiegyensúlyozatlan tudósítás miatt meg lehet büntetni újságírókat, és hogy az Alkotmánybíróság elfogult, írta Vecsey.

Kifejtette: a magyar jogvédelem határozottabban kifejlődött, mint az osztrák. Az osztrák szövetségi elnökkel ellenétben a magyar államfő az Alkotmánybíróság elé utalhat törvényeket az aláírásuk előtt. „Kétségkívül a magyar kormány is követ el hibákat. De az igazán problematikus intézkedések Magyarország médiában való szapulása során elsikkadnak. Akinél valóban a jó ügyről van szó, annak a magyar álláspontot is meg kell hallgatnia, ügyelnie kell a tényekre, saját helyzetére is reflektálnia kell, és szerényen kell fogalmaznia.”

A Die Pressében Steven Ellis, a Nemzetközi Sajtóintézet munkatársa reménykeltőnek nevezte az alkotmánybírósági határozatot. Kifejtette, hogy reményt keltőnek tartja önmagában a tényt, hogy az AB kifogásolta, és részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt. A Klub Rádió frekvenciájának ügyéről a cikkben egyebek között az áll, hogy „az egyetlen ellenzéki rádióállomásnak meg kell szüntetnie az adását”. „A pályázatot úgy írták ki, hogy a Klub Rádiónak nem volt esélye (többek között a magyar zene erőteljes előnyben részesítéséről szóló előírás miatt)” – írták a cikkben.

A La Libre Belgique című belga lap Elhallgattatott ellenzék címmel közölt cikket a Klub Rádióval kapcsolatban. A cikk alcímében azt írták, hogy „az ellenzék egyetlen országos rádiója” veszítette el a frekvenciáját. A cikk szerint a döntéssel a magyar rádiózás pluralizmusa került veszélybe. A sajtó felügyeletére hivatott hatóságot a döntés miatt „ismét élénk bírálatok érték gyakorlatilag minden nemzetközi intézmény részéről.” Az újság idézte Isabelle Durant-t, az Európai Parlament zöld párti alelnökét, aki „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a döntést. és úgy vélte, hogy „ezek a sodródások a médiában szembemennek az unió demokratikus alapelveivel”.

A magyar belpolitikai helyzetről közölt riportot a The New York Times című amerikai napilap Ellenfelei szerint félő, hogy a magyar kormány „lebontja a demokráciát” címmel. Szabó Tímea, a Lehet Más Politika parlamenti képviselője arra panaszkodik Nicholas Kulish riporternek, hogy még két év sem telt el, máris tehetetlennek érzi magát a kormányzó Fidesszel szemben, amely arra használja kétharmados többségét, hogy egyre szorosabb ellenőrzése alá vonja a médiát, a bíróságokat, hogy saját érdeke szerint átrajzolja a választókerületek határait, és hogy saját híveivel töltse fel az alkotmánybíróságot.

Orbán és támogatói azzal érvelnek: csupán választási ígéreteiket teljesítik, miszerint felszámolják a régi rendet, amelyet szerintük megbénítottak bizonyos kompromisszumok, olyanok, amelyek biztosították a kommunizmusból való átmenetet, írja a lap. A kormány támogatói felhívják a figyelmet a baloldali ellenzék azon ellentmondásos állításaira, amelyek szerint egyfelől a Fidesz kikezdhetetlen, tekintélyelvű ellenőrzési rendszert épít ki, másfelől figyelmeztetnek: az igazi veszély az, ha a szélsőjobboldali Jobbik átvesz egy ilyen fékektől és ellensúlyoktól megfosztott kormányzati rendszert.

A riportban Hack Péter volt SZDSZ-es képviselő annak a félelmének ad hangot, hogy a Jobbik fog hasznot húzni a közvélemény elitellenes hangulatából és a költségvetési kiadások csökkentésének következményeiből.