Hortenzia, Gergő
3 °C
7 °C

Száz év kell az egyházi ranghoz

2011.12.22. 14:49
Százéves nemzetközi működéshez köti az egyházak elismerését az új egyházügyi törvény tervezete, ez ellehetetlenítheti például a krisnások egyházzá válását. Az új törvény apróbb módosításokat leszámítva szinte szóról szóra megegyezik azzal, amit az Alkotmánybíróság hétfőn megsemmisített.

Pár módosítással a hétfőn megsemmisített egyházügyi törvényt terjesztette újra a parlament elé egyéni képviselői indítványként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Az egyik lényegi módosítás szűken értelmezve ellehetetlenítheti a krisnatudatú hívők felekezetének egyházi elismerését, miközben egy másik módosítás rendezi azt a paragrafust, amely alapján az egyház elveszítette volna földbirtokait.

A nyári rendkívüli ülésszakon elfogadott egyházi törvényt hétfőn semmisítette meg az Alkotmánybíróság azért, mert a tervezetet a zárószavazás előtti módosításokkal teljesen átírták. Azaz az AB nem a törvény tartalmát kifogásolta, hanem megszavazásának módját, tehát nem lett volna szükség a szöveg módosítására. Egy kicsit mégis igazítottak rajta. A hivatalosan el nem ismert, ezért januártól megszünő egyházak földproblémáit egyébként is rendezni is készültek, ez a módosítás ezért nem igazi újdonság.

Kaptak rá tíz órát

A dátumozás szerint december 21-én, szerdán sikerült felcímezni és megszövegezni az új egyházügyi törvényt, amely a csütörtöki napirend tervezetében még cím, szöveg és előterjesztő nélkül szerepelt. A parlament oldalán szerda este 11 órakor még nem szerepelt a törvény, tehát azt valamikor éjfél előtt terjeszthette be egyéni képviselői indítványként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Aa képviselőknek a csütörtöki, hatórásra tervezetett vita előtt a reggeli kezdésig csak bő tíz órájuk volt a javaslat megismerésére.

Az új egyházügyi törvényt azért kellett ilyen sürgősen benyújtani, mert a nyári rendkívüli ülésszakon elfogadott változat hatályba léptetését a múlt héten a Fidesz „jogtechnikai megfontolásokból" felfüggeszttette. Lázár János frakcióvezető hétfőn határozottan tagadta, hogy ezt azért tették, mert tudomásukra jutott, hogy az Alkotmánybíróság ugyanezen indokokból hétfőn megsemmisíti a törvényt.

Szóról szóra

Az új javaslat, ami szerda éjjelig „Az egyházakkal kapcsolatos..." címen futott, végül megörökölte a megsemmisített törvény címét, így "a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról" címet kapta.

De nemcsak a címet örökölte, hanem tartalmában is szinte szóról szóra egyezik a javaslat és a megsemmisített törvény. Olyannyira, hogy bár a hírek szerint szóba került a törvényben elismert egyházak számának növelése, a most benyújtott javaslat pontosan ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint a megsemmisített törvény.

Kiszúrhatnak a krisnásokkal

Változás a megsemmisített törvényhez képest, hogy az új javaslat szerint a miniszterrel szemben az Országgyűlés vallásügyi bizottsága bírálhatja el a törvényben eredendően el nem ismert, így január 1-től egyesületként működő felekezetek egyházzá minősítési kérelmét.

Eddig 72 közösség nyújtott be egyházi kérelmet, Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint „racionálisan kb. egy tucat új egyház lehet február végéig. Kilenc egyházat minden szempontból megfelelőnek találtunk, például a metodista egyházról bizonyosan elmondható, hogy február végéig elnyeri az egyházi státust."

A Fidesz frakciója csütörtökön kezdeményezte Lázár javaslatának módosítását. Ennek értelmében azok az egyházak, amelyek nem szerepelnek a 14 felsorolt egyház között, de kérték egyházi státusuk elismerését, a február végi döntésig ne veszítsék el egyházi státusukat.

100 év ima

Az új javaslat a megsemmisített törvénnyel szemben nem 20 éves magyarországi, hanem 100 éves nemzetközi működést ír elő feltételként. Ez akár a csak 60 éve működő szcientológiai egyház kizárására tett kísérletként is értelmezhető. Ugyanakkor a rendelkezésnek kárvallotja lehet a hivatalosan csak 1966-ban alapított krisnatudatú egyház is.

A százéves nemzetközi működés feltételének a Hit Gyülekezete sem felelne meg, az egyházat viszont a törvény tételesen felsorolja az elismert felekezetek között, így a szabály nem vonatkozik rá.

Ugyancsak a szcientológia elismerését ellehetetlenítő módosulás, hogy az egyházi elismerésnél kizáró ok, ha az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat merül fel.

Rendezték a földproblémát

Az új javaslat orvosolja a megsemmisített törvény egyik legvisszásabb, elhibázott rendelkezését is. Az eredeti törvény rendelkezései alapján azok az egyházak, amelyek január 1-től már csak egyesületként folytathatták volna tevékenységüket, elvesztették volna földtulajdonukat, amely az államra szállt volna.

Az új javaslat úgy módosítja a földtörvényt, hogy a hitéleti tevékenység folytatásáról nyilatkozó egyesületek jogutódként megöröklik a korábbi egyházak földtulajdonát, azok pedig, amelyek nem folytatják hitéleti tevékenységüket, három éven belül el kell adják földjeiket. Azaz, a krisnások, bár talán nem válhatnak egyházzá, legalább földjeiket megtarthatják.