Olivér
1 °C
5 °C

Nemzeti középosztályt képezhetnek az egyetemek

2011.12.23. 17:50 Módosítva: 2011-12-23 19:17:36
Jövőre már csak harmincezren tanulhatnak állami finanszírozásban a felsőoktatásban. A finanszírozott hallgatók szerződésben vállalják, hogy a diplomázás utáni húsz évből ötben Magyarországon dolgoznak.

A „nemzeti középosztály felnevelésének” érdekében új felsőoktatási törvénye lesz az országnak. A kormány nagy többséggel elfogadott javaslata alapján a jövőben az egyetemi és főiskolai hallgatók nagyobb része lesz kénytelen fizetni a képzésért, ami szokatlan egy olyan kormánytól, amely ellenzékben még a tandíj ellen kampányolt. Persze tandíjról most sincs szó, ezt költségtérítésnek és önköltségnek hívják a törvényben. Az elfogadott javaslat szerint állami finanszírozásban jövőre negyvenezren, 2014-ben pedig már csak harmincezren tanulhatnak. Ugyanakkor az elfogadott költségvetésben már jövőre is csak harmincezer felsőoktatási hallgatói hely finanszírozására különítettek el pénzt.

Új elem, hogy az állam a jövőben szerződést köt az egyetemi hallgatókkal, mely alapján az állam által finanszírozott képzésben résztvevőktől akár vissza is követelhetik a képzés költségét, például ha a diplomázásuk utáni 20 évből legalább ötben nem Magyarországon helyezkednek el.

Szintén új elem, hogy a nem megfelelően teljesítő, államilag finanszírozott képzésben részt vevő diákokat költségtérítéses képzésbe sorolhatják át. Például azokat, akik nem fejezik be időre a tanulmányukat, nem érik el az előírt kreditmennyiség felét vagy nem teljesítik a tanulmányi átlagot. Lesz lehetőség ugyanakkor a fizetős képzésről az államilag támogatott körbe való bekerüléshez is.

Az előterjesztő Hoffmann Rózsa államtitkár képviselője szó szerint vesszőről vesszőre folyó harcot folytatott a Fidesz frakciójában is sokat bírált javaslatért. A fideszes Pósán László például javasolta, hogy a magyar nyelvtan szabályai szerint a törvény egyik mondatában a közbeszúrt mellékmondatot lezáró gondolatjel után, és ne előtt legyen, de az előterjesztő képviselője az oktatási bizottság támogatása ellenére is elutasította a nyelvtani hiba javítását. Ez persze nem meglepő egy olyan minisztériumtól, amely még a saját nevét sem képes helyesen leírni.

Jellemző amúgy a javaslat vitatottságára, hogy a bizottságok több tucat olyan módosítót is támogattak, amit az oktatási tárca elutasított - például az osztatlan képzésről, képzések akkreditálásáról, vagy arról, hogy a főiskolák szakközépiskolát is fenntarthassanak. Ezek közül a parlament végül csak néhányat fogadott el.

Az oktatási bizottság igyekezett korlátozni az eredeti javaslathoz képest az egyetemi szenátus döntési jogát, bizonyos ügyekben a döntést a fenntartóhoz utalta volna, ezek a módosítók végül nem mentek át. Átmentek viszont azok az indítványok, amelyek a hallgatók erősebb képviseletét biztosítják az egyetemi szenátusokban.