Megvitatják az egyházügyi törvényt

Az interpellációk után Lezsák házalelnök két perces technikai szünetet rendelt el. Most az azonnali kérdések következnek, de Orbán Viktor és Matolcsy György nincsenek a teremben, úgyhogy ezeket most nem közvetítjük. Az azonnali kérdések és kérdések után a parlament 4 óra 20 percben az új egyházügyi törvényről vitatkozik majd, pénteken pedig több fontos törvényt is elfogadnak. A további programról bővebben olvashat előzetesünkben.

Czomba az egykulcsos adó dicséretével folytatta, ami szerinte tanulásra és munkára ösztönzi a fiatalokat. Szerinte amúgy sem az a baj, ha a fiatalok kimennek, hanem az, ha nem jönnek vissza. Czomba szerint bérpolitikai fordulatra van szükség, ezért is javasolják a minimálbér emelését. Sajnos a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, hogy a szintentartásnál többet adjanak. Végül az Ábel a rengetegbenből idézett. Ferenczi nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

"Ma már egy országot nem határai, falakkal körbe vett várai, hanem versenyképes gazdasága és családai tesznek erőssé" - válaszolta Ferenczinek Czomba Sándor államtitkár, aki szerint a kormány "nem az elvándorlást ösztönzi, hanem éppen ellenkezőleg". A béremeléshez "megfelelő gazdasági alapokra van szükség", ezért csökkentették a vállalkozásokat terhelő adókat. Magyarország négy helyet javított a versenyképességi listán, és nőtt a foglalkoztatottság is, mondta.

Ferenczi szerint a kormány politikájának következtében "tömegessé vált a kivándorlás", mert Nyugat-Európában vonzóbb az élet. A kivándoroltak közül sokan a családalapítás után nem is térnek vissza, ez "demográfiai tekintetben komoly érvágás". Mit tesz a kormány a kivándorlás megakadályozására, kérdezte.

"Akinek nem tetszik, el lehet innen menni" - nyúlt vissza Gyurcsány Ferenc klasszikusához interpellációja címében a jobbikos Ferenczi Gábor. Azzal vádolta a kormányt, hogy "a szocialista-liberális elődeik" megszorító politikáját folytatják, az emberekkel fizettetik meg a dolgok árát. "Mindenki rosszabbul fog járni, akik az átlagbér alatt keresnek" - mondta.

A kormány nevében Halász János válaszolt. Szerinte az elfogadott törvény összehangolt intézkedésekkel próbálja elérni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Egyszerűsödik például a munkavállalásuk, és védett státust is kapnak. A felvilágosító munkát egy hálózat végzi majd az ún. "érzékenyítés" keretében. Vágó nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbikos Vágó Sebestyén azzal kezdte interpellációját, hogy a kormány nem fogadta el javaslatát, amely alapján fel kellett volna világosítani a munkáltatókat a megváltozott munkaképességűek alkalmazásáról. Szerinte ez azt jelenti, hogy a kormány nem tartja problémának a jelenlegi helyzetet, azt, hogy csak szankcionálnak, de nem világosítják fel a munkáltatókat a megváltozott munkaképességűek alkalmazásának előnyeiről.

A jövő szerinte fényes, legalábbis nem lesz plusz adminisztrációs költség. A begyűjtött hulladékot újrahasznosítják, 15 milliárd forintot a begyűjtésre különítettek el. Illés 108 milliárdos termékdíjat szeretett volna, a kormány végül összesen 60 milliárd begyűjtéséről döntött. A termékdíjnak köszönhető, hogy nincs többé ingyen műanyagzacskó a szupermarketekben. A rendeletet már megvitatták, ma fogja aláírni a kormányfő. Szabó kikérte magának, hogy érdekcsoportokat képviselne, ő valójában a kisnyugdíjasokért szólalt fel, akik végül megfizetik az árát. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

A kormány nevében Illés Zoltán államtitkár válaszolt. "Egy volt miniszterhez méltó és illő, amit fölvetésképpen itt mondott" - dicsérte meg Szabót, akit értelmes, intelligens embernek nevezett. "A motivációja az lehetett, hogy egyrészt van egy aggodalom önben, másrészt vannak érdekcsoportok, akiket képvisel" - folytatta. Majd azzal példálózott, hogy a Bajnai-kormány 108 milliárd termékdíjjal számolt, ehhez képes 28 milliárd folyt be a költségvetésbe, 15 milliárd meg mindenféle cégekhez. De nem kívánt a múlttal foglalkozni.

Szabó szerint még nincs végrehajtási rendelet a termékdíj-törvényhöz. Nem tisztázott, hogy kinek kell fizetnie miért. Javasolta, hogy ne kelljen termékdíjat fizetni akkor, ha a termékdíjat beépítik az anyag árába. "Mikor készül el a termékdíjról szóló rendelet?" - kérdezte végül.

A következő felszólaló a szocialista Szabó Imre, aki a termékdíjról kérdez. "Az már eldőlt, hogy az önök asszisztálása mellett 12 milliárdos emelésre kerül sor a termékdíj tekintetében", az viszont nem ismert, hogy hogyan hajtják be az "irdatlan emelést", mondta. Szerinte nagyon bonyolult az új rendszer, sok az adminisztrációs kötelezettség, ami megnehezíti a jogkövető magatartást.

Hende a késedelem okait is ismertette, ami az előző kormány tevékenysége. Például a HM EI 2010 januárjában 28 milliárd forint hitelt vett fel, ami szerinte már büntetőjogi felelősséget is felvet. A HM más társaságainál "még ehhez hasonló fizetési nehézségek sincsenek". Megerősítette, hogy kinevezése óta "rendet és katonás fegyelmet" követel meg. "Bár önök tartottak volna ekkora rendet" - mondta. "Vajon ha nem loptak volna el annyi pénzt, akkor is ilyen rossz helyzetben lenne a honvédség?" - kérdezte végül. "Kire gondolt?" - kérdezett vissza Iváncsik. Szégyenre szerinte azoknak van okuk, akik "a múltra hivatkozva bújnak el saját hibáik elől". Nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Ritka alkalom, amikor egy interpellációra a miniszter válaszol, de most ez történik. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint a HM EI valójában augusztus óta tízmilliárd forintot fizetett ki partnereinek, kivéve ötöt, akikkel viszont meg is állapodott a 2,5 milliárdos tartozás átütemezéséről. A megállapodás ellenére mégis még idén kifizetik őket.

Iváncsikot az is érdekli, hogy más HM-es cégeknél is vannak-e tartozások. "Miért nem követel katonás rendet a fizetési fegyelemben" - zárta interpellációját.

Az öninterpelláció a várt eredménnyel zárult, így ugorhatunk a szocialista Iváncsik Imre felszólalására. Iváncsik szerint a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. a költségvetési támogatás hiányára hivatkozva már augusztusi számláit sem fizette ki, gyakorlatilag csődben van. "Mekkora összegű lejárt számlatartozás kifizetését ütemezték át jövőre?" - kérdezte, majd arról beszélt, hogy "a körbetartozás a magyar gazdaság kerékkötője", a kormány pedig inkább trükközik, minthogy megoldja a problémát.

Mátrai Mártát az érdekli, lesz-e modern 67-es út Kaposváron. Megdöbbennénk, ha nem kapna kielégítő választ.

A javaslatban "nincsenek olyan szándékok, amiket a képviselő úr feltételez", mondta Halász, a cél csak az, hogy visszategyék azt a pénzt az egészségügybe, amit, kik mások, a szocialisták kivettek belőle. "Minden egészségügyi intézmény állami fenntartású lesz" - mondta még. Gyenes nem fogadta el a választ, mert a rendszer szerinte dél-amerikai mintához vezet, szétválik a szegények és a gazdagok biztosítási rendszere. A kormánytöbbséget ez nem zavarta, elfogadta Halász válaszát.

A kormány nevében válaszoló Halász János szerint volt már, aki az állami egészségügy végét vizionálta, pedig "ez a kormány nem fogja magánosítani az egészségügyi rendszert". Ezután hírnevéhez méltóan elmúltnyolcévezett. Majd ismertette a törvényt, amely mégiscsak lehetőséget teremt a magánbiztosításra. De ebben szerinte semmi új nincs, ilyenre eddig is volt lehetőség.

Gyenes szerint korábban a Fidesz is elvetette a magánbiztosítást, pedig az új javaslat éppen ennek nyit teret. A magánbiztosítók szerinte "profitérdekeltek", és minden profitforint mögött "elmaradt, elspórolt szolgáltatások rejtőznek", mondta.

Milyen jövőt szán a magyaroknak, kérdezi Orbán Viktor miniszterelnöktől Gyenes Géza, ám a miniszterelnök helyett "a feladattal és hatáskörrel rendelkező Réthelyi Miklós helyett Halász János" válaszol majd. Gyenes a magán-egészségbiztosításról kérdez, ami szerinte kockázatos. "Hogyan lehet, hogy kormányának tagjai mit sem tudtak erről a kezdeményezésről" - kérdezte.

Halász az einstandot a nyugdíjalap biztosításának nevezte. "Kérem, legalább a karácsonyi időszakban mondjon igazat" - szólította fel Tukacsot. Szerinte ugyanis Tukacs hazudik, amikor azt állítja, hogy a nyugdíjasoktól elveszik a kedvezményeket, mert azt csak azoktól veszik el, akiktől a nyugdíjt is. A kormány figyeli a nyugdíjasok megélhetésének költségeit, nyugtatott meg mindenkit. Levelet pedig azért írnak, hogy megfelelően tájékoztassák az idős, félretájékoztatásnak kitett embereket. Tukacs nem fogadta el a választ, mert a Fidesz "nyuggernek" nevezte a nyugdíjasokat. A parlament viszont elfogadta a választ.

"Önök a kommunista időket idéző hazugságpropagandával próbálják becsapni az embereket" - vágott vissza Tukacsnak Halász "elmúltnyolcév" János, aki szerint a kormány féken tartja a rezsiköltségeket, és még emelt is a nyugdíjon. A cél, hogy a nyugdíj járulékfizetéssel megalapozott, arányos pénzügyi szolgáltatás legyen.

Tukacs kifogásolta a nyugdíjjárulék adóvá alakítását is, ami megkérdőjelezi, hogy a jövőben mennyi nyugdíjat kaphatnak. Miért kellett szétverni a nyugdíjrendszert, kérdezte végül.

"Védje meg a Fidesz a te nyugdíjadat" - alkotott új közmondást interpellációjában Tukacs István, aki emlékeztette a kormánypártokat, hogy a nyugdíjak megvédését igérték, mégis a magánnyugdíjvagyon einstandolásával folytatták, majd a korengedményes nyugdíjak elvonásával fejezték be nyugdíjreformjukat. "Ezek a megkurtítások a költségvetést gazdagítják, azt a költségvetést, amin a gazdagoknak kitalált egykulcsos adójuk ütött jókora lyukat" - mondta.

Megérkezett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter kinevezésének átirata a parlamenthez. Németh Lászlóné letette az esküt.

Nem kell szégyenkezni a magyar mezőgazdaság eredményei miatt, ami 10,8 százalékkal bővült 2011-ben. (A mezőgazdaság a GDP 2-3 százalékát adja.) A dicsekvés után rátért a vidékstratégiára, ami eddig nem volt, ezért is nehéz elfogadni. Pedig nagy a várakozás. Sok javaslat érkezett, amiket októberben fel is dolgoztak, decemberben meg véglegesítették a stratégiát, ami "a magyarság, a magyar vidék alkotmánya lehet". Arra nem volt tippje, hogy mikorra készülhet el, reméli, hogy februárban beterjeszthetik.

Ángyán József mezőgazdasági államtitkár pozitívumként felsorolta még a közétkeztetést is, ahol több százmilliárdos piacot nyitottak a magyar termelőknek. Dicsérte még az élelmiszerbiztonságot is, ami visszafordíthatja a nem megfelelő minőségű ételeket. Valamiért az egészségügyi termékdíjat is ide sorolta, ami szerinte "tisztítja a piacainkat".

A keretstratégia fontos lenne azért is, hogy ismerjék a birtokpolitikai irányelveket. Mert most az látszik, hogy "a háromszáz hektár, ami optimumként szerepel a stratégiában, a [földpályázati] kiírásokban 1200 hektárra emelkedett". Azaz a Fidesz a kisbirtoktól elmozdult a középbirtok felé, így pedig nem lesz háromszázezer gazdálkodó országa Magyarország. És még a magyar föld védelméről sincs szó.

Dicséretes az is, hogy a kormány komplexebb megközelítésben próbálja kezelni a mezőgazdasági károkat. Kár, hogy az új rendszerben kevesebb pénzt kaphatnak a gazdálkodók, akiket "a piaci biztosítók karjába taszít" a kormány. Ezzel végére is ért a pozitívumoknak, mert a többi igéretét nem tartotta be szerinte a kormány. Például nem készült el a vidékstratégiai kerettörvény, ami még a tavaszi menetrendben sem szerepel. "Ez több mint botrányos" - mondta.

Utolsóként a jobbikos Varga Géza kéri számon napirend előtt a mezőgazdaságnak tett kormányzati igéreteket. Dicsérettel kezdett, tetszik neki, hogy a termelők könnyen nyithatnak helyi piacokat. "Ez kifogástalan" - mondta, de szerinte további feltételek megteremtésére van szükség.