Jolán
0 °C
6 °C

Tavasztól lehet súlyos orvoshiány a kórházakban

2011.12.28. 09:31
Négy nap múlva legalább 2600 magyar orvos adhatja be felmondását, ha az év végéig nem sikerül megegyezni az orvosok bérének emeléséről. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: el tudják fogadni, hogy a mostani gazdasági helyzetben nem lehet egy lépésben megemelni a fizetéseket, de csak olyan megállapodást fogadnak el, ami tartalmazza a bérek legalább lépcsőzetes emelését. A tömeges felmondások tavaszra okozhatnak problémát a kórházakban, amelyek már vészforgatókönyveket készítenek.

Négy nap múlva lejár az az ultimátum, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség adott a kormánynak az orvosok bérének rendezésére. Egy december eleji adat szerint eddig közel 2600 orvos csatlakozott az akcióhoz, és helyezte letétbe a felmondólevelét. Hogy pontosan hányan csatlakoztak az akcióhoz, az a héten fog kiderülni.

A májusban meghirdetett országos akcióval a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) arra ösztönözte az egészségügyben dolgozó csaknem 10 500 orvost, hogy december 31-ig helyezzék letétbe felmondóleveleiket. Ezek akkor fognak aktiválódni, ha a kormányzat és a rezidens szövetség között nem történik érdemi megállapodás. A kezdő orvosok érdekvédelmét képviselő szervezet elvárása, hogy az orvosok bére érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát, a munkakörülmények javításával pedig állítsák meg az orvosok elvándorlását.

A héten dől el, hogy mi lesz

Papp Magor
Papp Magor
Fotó: Soós Lajos

Papp Magor, a szövetség elnöke az Indexnek elmondta, minden eszközzel azon lesznek, hogy még a héten megtalálják a megoldást. De hogy január elsejével élesedni fognak-e a felmondólevelek, Papp Magor szerint ez attól függ majd, mi történik ezen a héten. Az események jelenleg abba az irányba mutatnak, hogy januártól életbe lépnek a felmondások, fogalmazott Papp Magor.

„Senki sem vágyik a szlovákiai helyzet kialakulására. Részünkről megvan a nyitottság, háttéregyeztetések zajlanak, azonban az egészségügyi államtitkársággal három hónapja nem volt semmilyen egyeztetés. Azóta pedig egy fórumon Szócska Miklós államtitkár az elhangzott beszédében nem helyezett kilátásba semmiféle bérrendezést, ami elég világos beszéd arra vonatkozóan, hogy mire számíthatnak az ágazatban dolgozók” – tette hozzá az MRSZ elnöke.

A Nefmi egészségügyért felelős államtitkárságánál megkeresésünkre azt a választ adták, hogy legutóbb néhány héttel ezelőtt egyeztettek az államtitkárság felsővezetői a rezidensekkel. Kérdésünkre, hogy a héten még várható-e további tárgyalás, azt a választ adták, hogy „az államtitkárság készen áll további egyeztetések folytatására a biztonságos betegellátás érdekében”.

A Nefmi az országos tiszti főorvostól tájékoztatást kért arról, hogy várható-e az ország bármely pontján ellátási zavar, ha valóban a tömeges felmondást választanák az egészségügyi dolgozók. Az adatok beérkezése után dönt az államtitkárság a további lépésekről. Amennyiben a helyzet ezt megkívánja, az egészségügyért felelős államtitkár vezetésével létrehoznak egy ágazati operatív testület, amely megtervezi a szükséges lépéseket.

Nincsenek irreális elvárásaik

A Magyar Rezidens Szövetség minden olyan javaslatot megfontol, ami előremozdulást tud mutatni. Arra a kérdésre, hogy csak konkrét bérrendezés estén nem élesednek a felmondólevelek, Papp Magor leszögezte: kardinális kérdés, hogy az esetleges megegyezés bér jellegű megállapodást is tartalmazzon. Az MRSZ elnöke ugyanakkor elismerte, látva az ország gazdasági helyzetét, szó sincs arról, hogy irreális elvárásokat fogalmaznának meg.

„Nem várható el, hogy varázsütésre megháromszorozódjon az orvosok fizetése, ezért a bérrendezés ütemezésében készek vagyunk kompromisszumot kötni” – mondta. Példaként hozta fel Litvániát, ahol három év alatt lépcsőzetes bérrendezéssel sikerült harmadával csökkenteni az orvosok elvándorlását. Egy ilyen megoldást az orvosok is elfogadhatónak tartanak.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy minél konfliktus-mentesebben megoldódjon a helyzet, de az akció megy a maga útján. Olyan elkeseredés van, hogy nem csak a fiatalok, hanem tapasztalt kollégák, köztük főorvosok, docensek és osztályvezetők is csatlakoztak az akcióhoz” – mondta.

KTASR20111202041

A Rezidens Szövetség vezetője szerint, ha nem is a jövő héten, de Magyarországon is kialakulhat olyan helyzet, mint Szlovákiában, amikor december elején 1200 kórházi orvos felmondása lépett életbe, miután a kormány és az Orvosi Szakszervezeti Szövetség tárgyalása megegyezés nélkül zárult. A szakszervezetek végül elfogadták a kormány legutolsó béremelési ajánlatát, míg a kormányzat törvényes garanciákat vállalt ennek teljesítésére.

Nem tudják, ki mondott fel

Hogy az ország mely régióit érinti leginkább a Rezidens Szövetség akciója, nem tudni. Az MRSZ eddig egyetlen adatot publikált, miszerint a Veszprém megyei kórházban a dolgozók csaknem kétharmada helyezte letétbe a felmondását. Papp Magor szerint a veszprémi adat általános tendenciának tekinthető: más kórházakra is jellemző ez az arány. Vannak olyan szakterületek, ahol mindenki, míg máshol az egészségügyi dolgozók 80-90 százaléka helyezte letétbe a felmondását.

Az általunk megkérdezett vidéki és fővárosi kórházaknál nem akarták elárulni, hogy milyen intézkedéseket vezetnek be, ha tömegesen mondanának fel az orvosok, mint ahogyan azt sem tudták megmondani, nagyjából hány dolgozójukat érinti a felmondás.

A fővárosi Uzsoki utcai Kórháznál ugyanakkor elmondták, az intézmény vezetésének nincs tudomása arról, hogy bárki is el akarná hagyni a kórházat. "230 orvosunk van, nincs üres állásunk, de ha bármiféle veszély vagy gond lenne januártól, egy biztos, a működést lényegesen nem fogja befolyásolni" – mondta Golub Iván, a kórház főigazgatója.

Még nem lesz fennakadás

DBELO20111214045
Fotó: Beliczay László

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki egyben a fent említett Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója elmondta, nem tudnak adatot mondani arra vonatkozóan, hogy hány orvos adta be a felmondását, ugyanis erről sem jogilag, sem pedig a gyakorlatban nem értesülhettek, ugyanakkor a kétharmados arányt eltúlzottnak tartja.

A veszprémi kórháznak 250 orvossal van szerződése, ezek közül mintegy 10 százalékuk felső vezető, akik részben munkáltatói jogokat is gyakorolnak, a dolgozók 10 százaléka nyugdíjas, másik 10 százalék pedig vállalkozási szerződéssel dolgozik, így az ők esetében nehezen értelmezhető, hogy beadták volna felmondásukat.  Rácz Jenő ugyanakkor leszögezte, egy ekkora kórháznál még tíz orvos távozása is iszonyúan nehéz helyzetbe tudja hozni az intézményt.

Az ÁNTSZ minden kórházat utasított egy vészforgatókönyv kidolgozására, így a veszprémi kórházban is készítettek egy ilyet, amennyiben nem tudnák az ellátást biztosítani. Ugyanakkor Rácz Jenő elmondta, ha a felmondások a jövő héten életbe is lépnének, az orvosok felmondási ideje miatt január elsejével biztos, hogy nem lesz még fennakadás, az orvoshiány először az ügyeletnél jelenthet majd problémát.

„Az egészségügyben dolgozók jelenlegi bérhelyzete mind hazai, mind nemzetközi szinten is nagyon alacsony. Ez a helyzet tarthatatlan. Valamit mindenképpen lépni kell, hiszen az egészségügyi dolgozók bére alacsonyabb, mint a nemzetgazdasági átlag. Az Európai Unióban csak Bulgária és Románia van mögöttünk” – mondta Rácz Jenő. A főigazgató hozzátette, a többi intézményhez képest a Veszprém megyei kórház sincs se jobb, se rosszabb helyzetben, annak ellenére sem, hogy mintegy 400 millió forint többletjuttatást és dupla ügyeleti díjat ad a dolgozóknak.

Orbánnak is írtak

A kormányfőnek címzett levélben a rezidensek azt kérték: a miniszterelnök tegyen eleget azon ígéretének, hogy lezárja azt a korszakot, amely "megnyomorította a magyar egészségügyet (...) mutasson jövőképet az ágazatban dolgozók számára, biztosítsa a megélhetésünkhöz szükséges feltételeket".

Mint kiemelték, az orvosok és a szakdolgozók bére csaknem egy évtizede nem emelkedett, reálértékét tekintve pedig jelentősen csökkent, és ez a tendencia folytatódott az elmúlt másfél évben is. A rezidensek szerint elérkezett a "sorsdöntő pillanat", amikor ki fog derülni, hogy fontosak-e a kormányzat számára.

A kormányfőtől azt is kérték, hogy 2012. január elsejétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közreműködésével biztosítsa a betegeknek az ellátórendszerrel kapcsolatos elvárható tájékoztatást. Valamennyi beteg kapjon tájékoztatást arról, hogy egy intézmény az adott időpontban biztosítani tudja-e számára a szükséges szakirányú ellátást, és ha nem, jelöljék ki, hogy mely másik intézményben kaphatja meg a szükséges ellátást. (MTI)