Szerdán vitatkoznak, pénteken alkotnak

2011.12.28. 00:59
Nem hatotta meg a kormányt az Európai Unió fenyegetése, december 30-án elfogadják az új jegybanktörvényt, és az alkotmányba foglalják, hogy a jegybank összevonható a pénzügyi felügyelettel. Alkotmányba foglalják a szocialisták bűnösségét is. Lesz új egyházi törvény is, és most már tényleg elfogadják a Biszku Béla büntethetőségét megteremtő tövénymódosítást is.

Nem sikerült teljesíteni a kormány ambiciózus törvényalkotási programját, így a két ünnep között kétszer is ülésezik a parlament. Szerdán plenáris ülésnapot tartanak ennek minden kellékével, reggel tízkor napirend előtti felszólalásokkal, interpellációkkal, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kezdenek, majd 4 óra 20 percben részletesen vitáznak az egyházügyi törvényről, aminek a tervezetét bő tíz órával az első vitanapja előtt nyújtotta csak be az előterjesztő Lázár János, akihez azóta 21 fideszes és két kereszténydemokrata képviselőtársa is csatlakozott.

A parlament múlt heti napirendjén napokig cím, szöveg és előterjesztő nélkül szereplő javaslat benyújtására a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján elfogadott, a zárószavazás előtti módosító indítványokkal teljesen átírt, majd a hatályba lépés előtt visszavont egyházügyi törvény alkotmánybírósági megsemmisítése miatt volt szükség. A javaslat lényegében egyezik a megsemmisített törvénnyel - amit nem tartalma, hanem elfogadása módja miatt kifogásolt az AB. Apróbb eltérés, hogy a korábban megkövetelt húszéves magyarországi működéssel szemben százéves nemzetközi működést szab az egyházi elismerés feltételéül. Ezzel nyilvánvalóan az 1952-ben alapított szcientológiai egyházat igyekezett ellehetetleníteni az előterjesztő, de járulékos kárként áldozatául eshetnek a krisnások is, akik csak 1966-ban alapították meg egyházukat.

A szerdai ülésnapon nincs mit tovább ragozni, így rátérhetünk a december 30-i, pénteki ülésnapra is.

Az év utolsó előtti napján a Fidesz az ország jövőjét nagyban befolyásoló törvényeket kíván elfogadni, például a január 1-ével hatályba lépő új alkotmány kiegészítéseit, vagy a parlament működését kiüresítő új házszabályt. Az alábbiakban a címekre kattintva bővebben olvashat a pénteken megszülető új törvényekről.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény

Pár módosítással a december 19-én megsemmisített egyházügyi törvényt terjesztette újra a parlament elé egyéni képviselői indítványként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Az egyik lényegi módosítás szűken értelmezve ellehetetlenítheti a krisnatudatú hívők felekezetének egyházi elismerését, miközben egy másik módosítás rendezi azt a paragrafust, amely alapján az egyház elveszítette volna földbirtokait.

A dátumozás szerint december 21-én, szerdán sikerült felcímezni és megszövegezni az új egyházügyi törvényt, amely a december 22-i napirend tervezetében még cím, szöveg és előterjesztő nélkül szerepelt. Az új egyházügyi törvényt azért kellett ilyen sürgősen benyújtani, mert a nyári rendkívüli ülésszakon elfogadott változat hatályba léptetését a múlt héten a Fidesz „jogtechnikai megfontolásokból" felfüggeszttette. Lázár János frakcióvezető hétfőn határozottan tagadta, hogy ezt azért tették, mert tudomásukra jutott, hogy az Alkotmánybíróság ugyanezen indokokból hétfőn megsemmisíti a törvényt.

Az új javaslat végül megörökölte a megsemmisített törvény címét, és szinte szóról szóra a tartalmát is. Olyannyira, hogy bár a hírek szerint szóba került a törvényben elismert egyházak számának növelése, a most benyújtott javaslat pontosan ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint a megsemmisített törvény. Változás a megsemmisített törvényhez képest, hogy az új javaslat szerint a miniszterrel szemben az Országgyűlés vallásügyi bizottsága bírálhatja el a törvényben eredendően el nem ismert, így január 1-től egyesületként működő felekezetek egyházzá minősítési kérelmét.

Az új javaslat az eredeti előterjesztés szerint a megsemmisített törvénnyel szemben nem 20 éves magyarországi, hanem 100 éves nemzetközi működést ír elő feltételként. Ez akár a csak 60 éve működő szcientológiai egyház kizárására tett kísérletként is értelmezhető. Ugyanakkor a rendelkezésnek kárvallottja lehet a hivatalosan csak 1966-ban alapított krisnatudatú egyház is, Egy támogatott módosító indítvány ugyanakkor orvosolni látszik a problémát, ismét elégséges feltétel lenne a húsz éves hazai működés. Ugyancsak a szcientológia elismerését ellehetetlenítő módosulás, hogy az egyházi elismerésnél kizáró ok, ha az egyesülettel szemben nemzetbiztonsági kockázat merül fel.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény

Bár címében a fiatalkorúak védelme szerepel hangsúlyos helyen, Lázár János törvényjavaslata új elemmel nem bővíti a dohányzás elleni harc fegyvertárát, a fiatalkorúakat a jövőben is legfeljebb személyi igazolványuk elkérésével lehet majd megakadályozni a dohányvásárlásban. A dohányzás visszaszorításának új módszere így valójában a dohányboltok számának jelentős korlátozása és a kiskereskedelem államosítása. Ez utóbbinak indoka, hogy így „a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő” lehet.

A dohánykereskedelem tehát a jövőben állami monopólium lesz, a kereskedelmi egységek működtetésére koncessziót lehet majd szerezni. A javaslat szerint a 25 ezer lakos alatti településeken kétezer lakosonként, efelett ötezer lakosonként egy bolt működhetne.

A koncesszió odaítélésekor előnyt élveznek a csökkent munkaképességűek, a munkanélküliek és a szülési szabadságról visszatérni kívánó nők, illetve azok, akik ilyen személyeket foglalkoztatnának. Egy személy vagy cég legfeljebb kilenc koncessziót nyerhet el. A koncesszióba adott dohányboltok mellett, azok számától függetlenül állami dohányboltok is üzemelhetnek a településeken.

A dohánytermékek forgalmazásának szakszerűségét azzal is növelné a javaslat, hogy a vásárló kérdésére a kereskedő köteles lesz a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni. A kereskedőknek emellett kötelező lesz forgalmaznia és készleten tartania a Magyarországon előállított dohánytermékeket

Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról szóló törvény

Pintér Sándor belügyminiszter eredeti szándéka egy új szuper-titkosszolgálat, a mindenféle adatokhoz automatikusan hozzáférő NIBEK (Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ) létrehozása lett volna, de tervét a parlament házelnöke, a volt titkosszolgálati miniszter Kövér László megfúrta. Így újabb titkosszolgálattal nem gyarapodik az ország.

Ennek hiányában is hoz újdonságokat a javaslat, például a jövőben veszélyeztetett személyek ideiglenes védelmét nem kormányhatározatban, és nem harmincnaponként kell majd elrendelni, hanem a törvényi feltételek megléte esetén a rendőrség saját hatáskörében dönthet majd az ügyben. Az ideiglenes védelem időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

Bővítik a rendőrségi és titkosszolgálati munkatársak megbízhatósági ellenőrzését végző Nemzeti Védelmi Szolgálat jogosítványait is, akik minden eddiginél több szabálysértést követhetnek el vizsgálataik során. Visszaélhetnek például robbanóanyagokkal is, megsérthetik minősített adat biztonságát és a hajózási szabályokat is. Magánlaksértést viszont nem követhetnek el, ugyanakkor a rendőrségi alkalmazottak szolgálati lakása nem minősül magánlakásnak a törvény alkalmazásában.

Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései

Magyarországnak 2012. január 1-től új alkotmánya lesz, de a Fidesz nem elégedett meg a teljes átalakítással, karácsony előtt még ki is egészíti pár erősen vitatható bekezdéssel az alaptörvényt. A javaslat beterjesztésekor a legnagyobb figyelem az MSZP bűnösségét kimondó passzusokra irányult, a javaslattevők ugyanis az alaptörvénybe foglalnák, hogy az MSZP az MSZMP utódpártjaként maga is felelős az előző rendszer bűneiért.

Hogy ennek milyen jogkövetkezményei lesznek, azt még csak sejteni lehet. Mindenesetre ahol bűnösök vannak, ott büntetni is lehet, ami bármikor jól jöhet, pláne, ha a legnagyobb ellenzéki pártról van szó.

A másik stílusos megoldás, hogy az Átmeneti Rendelkezésekkel a kormány immár az alkotmányba rögzítené a legfőbb ügyész jogát arra, hogy kedve szerint válasszon bíróságot az ügyekhez. Ezt ugyanis eredetileg már a büntetőeljárásról szóló törvénybe is belefoglalták, de hétfői döntésével az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Annyi baj legyen, Lázár János már a döntés után bejelentette, hogy az ügyész bíróságválasztási jogának alaptörvénybe foglalása megoldja a problémát. Ami tény, az Alkotmánybíróság ugyanis az alkotmányt magát nem vizsgálhatja.

Lázár János azt is elintézte, hogy azok az ügyek, melyekben december 31-ig nem hozott döntést, megsemmisülnek. Így tehát a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról és a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjjogosultságának elvételéről legfeljebb új beadvány alapján dönthet az AB.

Az átmeneti rendelkezések emellett lehetőséget teremtenek a pártállami vezetők nyugdíjának részleges vagy teljes elvonására is.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény

A jegybanktörvény váltotta ki talán a legnagyobb viharokat az elmúlt hetekben, részben emiatt szakadtak meg a tárgyalások az EU és az IMF delegációjával a készenléti hitelről vagy biztonsági hálóról vagy minek hívja éppen aktuálisan a kormány. Igaz, a kormány szerint meg sem szakadtak a tárgyalások, mert még el se kezdődtek, de az EU elég egyértelművé tette, hogy elkezdődtek, megszakadtak, és nem is fognak folytatódni, ha a kormány nem tesz le a jegybanki függetlenség felszámolásáról.

Márpedig a kormány a jelek szerint nem tesz le erről. Igaz ugyan, hogy a kormányzati kommunikáció – ugyanaz, amely szerint el se kezdődtek a megszakadt tárgyalások – szerint a törvényt úgy módosították, hogy az megfeleljen az EU és az IMF elvárásainak, az EU ezt is cáfolta.

A legfőbb kifogás az új törvénnyel kapcsolatban az MNB döntéshozó testületeinek megváltoztatása, a Monetáris tanács taglétszámának, valamint az alelnökök számának a növelése.

A kormány ugyanis – a folytonosságra hivatkozva – újabb alelnököt nevezne ki a jegybankba. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szimplán politikai komisszárnak nevezte az új alelnököt. A javaslat lényege, hogy a kormány nagyobb befolyással legyen a jegybank döntéseire, elsősorban a kamat meghatározására. Ezt a célt szolgálja az alapkamatról döntő Monetáris Tanács kibővítése.

Az aggályok eloszlatására Rogán Antal javaslatára szövegbe foglalták, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB befolyásolását, továbbá azt is, hogy a Monetáris Tanács tagjait a jövőben is az országgyűlés választja meg, nem pedig a köztársasági elnök jelöli ki.

Mindezeket azonban az EU kevésnek találta, és egyértelműen ahhoz köti az IMF-tárgyalások megkezdését, hogy a kormány vonja vissza javaslatát.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozat

Lázár János kezdeményezésére a Fidesz új házszabállyal lepi meg magát a következő évre. A javaslat nagy vihart kiváltó, és egyben leghosszabb része a kivételes és sürgős eljárás névre keresztelt fejezet, amely lehetőséget teremt rá, hogy ülésszakonként legfeljebb hat törvényt a képviselők egyötödének kezdeményezésére a szokásos négy hét helyett két nap alatt tárgyaljanak meg. Az egyötödös megkötés szépsége, hogy így az ellenzék csak az MSZP és a Jobbik összefogásával tudna egyáltalán kivételes és sürgős eljárást kezdeményezni, melynek elfogadásához amúgy is a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Valójában a kivételes és sürgős eljárás mindazonáltal nem több figyelemelterelésnél. Miért is lenne ugyanis szükség kivételes és sürgős eljárásra akkor, amikor a javaslat egy mellékes, apró, rövid pontocskájában négyötödről kétharmadra szállítja le a házszabálytól való eltérésben történő tárgyalás elfogadását. A házszabálytól való eltérés esetén pedig nem két, hanem akár egy nap alatt, azaz akár beterjesztése napján, vita nélkül is el lehet fogadni törvényjavaslatokat. Ráadásul a házszabálytól annyiszor tér el a parlament, ahányszor kedve tartja.

Az, hogy az új házszabály szerint a jövőben a zárószavazás előtt egy nappal benyújtható lesz a törvényjavaslatot akár teljes egészében is átíró módosítók benyújtására, valójában csak a létező gyakorlathoz igazítja a szabályokat. A jelenleg hatályos házszabály szerint zárószavazás előtt legfeljebb koherenciazavarra hivatkozva lehet módosítani a törvényjavaslatot, azaz tartalmát csak annyiban lehet megváltoztatni, amennyiben az más, hatályos törvényekbe ütközne.

Ez azonban sosem zavarta az éppen kormányzó pártokat, így törölték el a költségvetési tanácsot az egészségügyi salátatörvény zárószavazás előtti módosítójával, vagy írták újra a kapcsolt áramtámogatás rendszerét a nyugdíjtörvény módosításával. Példákat hozhatnánk a szocialista kormányok idejéből is.

A lényeg, hogy a kétharmados kormánypárt a jövőben az ellenzék támogatása nélkül is elrendelheti, hogy egyes törvényjavaslatokat szűkített időkeretben két nap alatt, vagy érdemi vita nélkül egy nap alatt fogadhasson el a parlament.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény

Azt, hogy a fideszes Bánki Erik mennyire fontosnak tartja a vízszolgáltatást, a külön a témának szentelt törvény benyújtásán túl azzal is jelezte, hogy remek preambulumot is írt hozzá. Ebből kiderül, hogy a törvénye alapvető jogokról, a fenntartható fejlődésről és az egyenlő bánásmódról is szól.

Bánki meggyőződése, hogy a vízközmű csak akkor működhet jól, ha egy településen belül monopolhelyzetben van. A vízhez joga van a népnek, ezért az államnak vagy az önkormányzatnak kötelessége biztosítani az ivóvízellátást.

A törvény egyik sokat bírált eleme, hogy Bánki a szolidaritás elvén egységesíteni, de legalábbis kiegyenlíteni szeretné a vízdíjakat az egész országban. A szolgáltatók szerint ez indokolatlan és nehezen megvalósítható, például sokkal olcsóbb a vizet egy folyóparti, alföldi városba eljuttatni, mint mondjuk egy vízforrásoktól távoli, hegyvidéki településre. Azaz Bánki javaslata alapján a kedvezőbb körülmények között lakókkal fizettetné meg a kedvezőtlenebb helyeken lakók költségeit, ezt viszont bonyolítja, hogy az adott településeken nem, vagy nem feltétlenül ugyanaz a szolgáltató.

Az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény

A fideszes Gulyás Gergely önálló indítványára elfogadott törvény lehetőséget teremtene az 1956-os leszámolások elrendelői, a gyakorlatban Biszku Béla elítélésének. A Btk. módosításával az emberiesség elleni bűncselekmények, különös tekintettel a háborús és emberiség elleni bűncselekményekre, a nemzetközi fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértésekre és a nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértésekre akkor sem évülhetnek el, ha a cselekmény elkövetésekor a belső jog szerint nem minősültek el nem évülő bűncselekményeknek.

Gulyás javaslata alapján a szándékos emberölést öt évtől tizenöt évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel, a kínzást vagy embertelen bánásmódot hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a hadifoglyok ellenséges hatalom fegyveres erőiben szolgálatra kényszerítését öt évig terjedő szabadságvesztéssel, vagyontárgyak önkényes megsemmisítését vagy eltulajdonítását két évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

Gulyás javaslata váratlanul hánytatott sorsú lett, már december elején el kellett volna fogadni, majd a karácsony előtti ülés napirendjén is szerepelt, végül mégis csak az év utolsó előtti napján kerülhet rá sor.

Kövér László házelnök karácsony előtt kitiltotta az Index tudósítóit a Parlamentből, de szerkesztőségünk így is mindent megtesz azért, hogy olvasóink percről percre követhessék az ülésszak történéseit.