Melyik volt az év legdurvább állatos parája?

Borges klasszikus kínai enciklopédiás felosztása nyomán a következőképpen lehet osztályozni a hírekben szereplő állatokat:

a.) amelyek autók elé ugrálnak a sűrűből

b.) amelyeket meg akarunk enni, de néha kiborulnak a teherautókból, és szétszóródnak az úton

c.) amelyek olasz vadászok csomagtartójából kerülnek elő

d.) amelyeket gonosz emberek bántanak

e.) amelyektől a hideg futkároz az ember hátán

f.) amelyeket Tarlós István simogat az állatkertben.

Ha az e.) csoport tagjaival történik valami, a szerkesztőségi levelezőlistán automatikusan megjelenik ez a három szó: mi jöhet még? Ezek az esetek ugyanis a jól ismert horrorklisék alapján, változatos módon hozzák a parafaktort. Vannak az eleve veszélyesnek elkönyvelt ragadozók. Vannak a semmi különös, kis hétköznapi lények, amelyek hirtelen különösen kezdenek viselkedni. Végül pedig vannak a magukból kiforduló cukiságok. Nem nézni ki belőlük semmi rosszat, amíg….

Az idegeinket nem kímélve összeszedtük az év leghátborzongatóbb állatos eseményeit. Fogékony a misztikumra, hajlamos baljós jeleket látni? Undorodik a nyüzsgő kis izéktől? Vagy csak a nagyon is reális, fizikai veszélyre kapja fel a fejét? 2011-ben volt minden. Szavazzon az év állatos parájára, és várjuk együtt 2012-t. Tényleg, mi jöhet még?

Bagolyinvázió Túrkevén

Erősen indult az év. A félelem és reszketés már január elején elkezdődött. A kunsági kisváros, Túrkeve központját soha nem látott számban szállták meg a réti fülesbaglyok. Tuskó Ladytől tudjuk, hogy a baglyok nem azok, aminek látszanak. Ha önmagában nem lenne elég ijesztő, hogy az ember kimegy az utcára, és gyakorlatilag minden fáról két-három bagoly mered rá citromsárga szemével, nem árt tudni, hogy ezeknek a baglyoknak tulajdonképpen semmi keresnivalójuk a Kunságon. A réti fülesbagoly alapvetően a skandináv és az orosz füves puszták ragadozó madara, Magyarországon ritka vendég. Ehhez képest Túrkeve fáin 63 példány gyűlt össze.

Megvadult sirályok

A madarak Budapesten is különösen viselkedtek januárban. “Az ablakhoz állva láttam meg ezeket a madarakat, akik talán sirályok lehettek, a galamboknál mindenképpen nagyobbak, össze-vissza repkedtek, az erkély előtt centikre felkanyarodva. Annyira be voltak vadulva, hogy nem tudtam kimenni az erkélyre, végig bennem volt, hogy Hitchcock madaraihoz hasonlóan nekem is esnének ezek a dögök” – írta szerkesztőségünknek Cs. Viktor újpesti lakos, és egy videót is csatolt.

Lódarazsak

“Kisiskolás-korom óta nem láttam ekkora dögöket”; “nagyon támadó szelleműek”; “néha van rá esély leütni, de nagyon nehezen pusztulnak el” – szörnyű kép állt össze augusztusban az olvasói beszámolókból.  Augusztusban a lódarázs-helyzet annyira komolyra fordult, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. figyelmeztetést adott ki az agresszív és elszabadult rovarokról, amelyek ellepték a főváros környékét, a Pilist és a Duna mentét. A lódarazsak a többi darázsfajnál ingerlékenyebbek, nagyobbak, hosszabb a fullánkjuk, és több a mérgük, amely légzésbénulást okoz. A menekülésen kívül más módszer nem igazán működik ellenük, pedig pokoli gyorsak is. Tíz-húsz lódarázscsípés még egy nem allergiás embert is megölhet.

Vérengző póni

A pónik állítólag békés természetű állatok, júliusban mégis egy póni roppantotta szét egy férfi ádámcsutkáját Gerendáson. Az áldozat behajolt a karámba, hogy megitassa a lovakat, amikor az egyik póni teljesen váratlanul nyakon harapta. A légúti roncsolódás és a nyaki lágyrész sérülések miatt beállt nála a klinikai halál. Mentőhelikopterrel szállították kórházba, de már nem tudták megmenteni, meghalt. A Békés Megyei Lovas Szövetség póni szakágának vezetője, Szabó István az eset után azt mondta a Beolnak, hogy ilyen szélsőséges megnyilvánulásra még nem hallott példát ennél a fajtánál.

Halhatatlan rovarlárvák

A Szolnok megyei Tiszaderzset fekete színű rovarlárvák borították be júniusban. Az undorodó helyiek riasztották a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát. Kiderült, hogy a sportpálya környékén felfedezett élőlények katonalegyek lárvái. Az imágók petéiket a náddal, kákával körülnőtt tó vagy iszapos vízárok növényzetére rakják. A kikelő lapított testű lárvák a vízbe jutva fejlődnek, és kifejlett állapotban hosszuk elérheti az 5 centit is. Vastag, páncélszerűnek ható kültakarójuk miatt a mechanikai és kémiai ingerekkel szemben igen ellenállóak. A befogott lárvák túlélték a tömény hipó oldatot és a 98 százalékos töménységű alkoholban sem pusztultak el.

A nagykovácsi tigris

Állítólag csak egy hiúz volt. Állítólag. Annyi biztos, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park különös bejelentést kapott egy helyi lakostól, aki akkorra már harmadjára látott egy nagyméretű macskaszerűséget a kertjében. Az uszkárokkal és puputevékkel a közelben fellépő vándorcirkusz határozottan tagadta, hogy valaha is lett volna tigrisük. De május óta most már mindig lesznek, akik furcsa zajokat hallván soha többé nem tudnak teljes szívvel hinni abban, hogy nem egy csíkos dög settenkedik a nagykovácsi kertek alatt. Vagy tulajdonképpen akárhol máshol is. A tigrisek naponta harmincöt-negyven kilométert is megtesznek. És jól rejtőzködnek.

Rókák Vácon

A tigrisnél ugyan kisebbek, de ugyanúgy ragadozók, ráadásul az ő létezésükhöz szemernyi kétség sem fér. November végén került fel Vác honlapjára a városban kóborló rókákról szóló figyelmeztetés. A rókák állítólag nem veszettek, de mégis az volt a javaslat, hogy jobb elkerülni őket. Idáig nem volt példa arra, hogy a Vác környéki ligetes, erdős részekről bemerészkedtek volna a házak közé. Netán menekültek valami elől? Mi kószálhat a váci erdőben?

Vaddisznók az elnöknél

A fenevadak az év végén sem maradtak nyugton. 2011 utolsó nagy állatparáját a Blikk dobta be a köztudatba, amikor megírta: vadmalacok törtek be Schmitt Pál rezidenciájára. A se Istent, se embert, se államfőt nem ismerő állatok összetaposták Makrai Katalin féltett virágoskertjét, de még a locsolócsövet is megrágták. Elnyerték méltó büntetésüket, a polgármesteri hivatal összehangolt operatív intézkedéssel vadcsapdába csalta őket, négyet elfogtak, és a Budakeszi Vadasparkban kötöttek ki. A horrorfaktort Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője tompította azzal, hogy Schmitt Pál életét nem veszélyeztették a vaddisznók.