Cecília
3 °C
12 °C

Lázár az árfolyamveszteség megosztását kéri az Erstétől

2011.12.29. 18:43
A 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kéri az Erste Banktól a hódmezővásárhelyi önkormányzat abban a levélben, melyet csütörtökön küldtek el Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatónak.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. A Lázár János (Fidesz) polgármester és Korsós Ágnes főjegyző által jegyzett levél leszögezi, az önkormányzat eleget tesz kamat- és tőkefizetési kötelezettségének, az esedékes részleteket - 2,238 millió svájci frank tőkét, valamint 1,178 millió svájci frank kamatot - csütörtökön át is utalta a banknak. A teljesítés azonban nem jelenti a tartozás teljes tartalmának elismerését, hiszen a 2006-os 173,41 forintos svájci frank árfolyamhoz képest a jelenlegi árfolyam meghaladja a 251 forintot.

Az önkormányzat jogfenntartó nyilatkozatának alapja a közös kockázatviselés, illetve a magyar törvények szerint fennálló olyan jogelvek, amelyeknek a gazdasági életben, a pénzpiaci viszonyokban is érvényesülni kell.

A hazai bírói gyakorlat rámutatott arra, hogy az ilyen jogviszonyokban számos esetben nem érvényesülnek a polgári jog szerződésekre vonatkozó rendkívül fontos alapelvei, ugyanis nem biztosított az alkufolyamat, ezáltal sérül a szerződő felek egyenjogúsága, hiszen az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövő jogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs. Nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, felmerül a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési kötelezettség és a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének hiánya – áll a levélben.

Az önkormányzat az elmúlt években többször tapasztalt olyan gyakorlatot az Erste Bank részéről, amely nem bizonyította az ügyfelekkel történő felelős partneri viszony előtérbe helyezését. A levélben példaként a 2008-ban elindított tranzakció kudarcát említik, amikor a város az akkori 141-145 forintos svájci frank árfolyam mellett egy forint alapú kötvény kibocsátásával vásárolta volna ki a CHF-kötvényt.

Van kinek eltanulni a hódmezővásárhelyi példát

Egy idén októberben publikált jegybanki tanulmány szerint ez év júniusának végén az önkormányzatok adóssága több mint 1000 milliárd forint volt, ami 2007-2008-ban lényegében megkétszereződött, 2008 vége óta viszont alig nőtt.

Az ezermilliárdból a kötvényállomány 550 milliárd forintot, a hitelállomány 450 milliárd forintot tett ki (emellett van az önkormányzati szektornak nagyjából százmilliárdos folyószámlahitele). Az MNB adatai szerint a hitel- és kötvényállomány 60 százaléka devizaalapú, jórészt (80 százalékban) svájci frankos. Csak a forint gyengülése miatt 2010 elejétől ez év őszéig 110 milliárd forinttal nőtt az önkormányzatok bankokkal szembeni kötelezettsége.

Az ötszáz legnagyobb bevételű önkormányzatából tavaly már százhuszonhárom olyan volt, amely kötelezettsége meghaladta saját bevételeit (2006-ban még csak harminchárom ilyen szerepelt az államkincstári adatokban). A frankos kötvényeket főleg 2006-2008-ban bocsátották ki az önkormányzatok, azok három-ötéves tőketörlesztési türelmi időszakai jellemzően 2010 végén kezdtek lejárni. Az MNB becslései szerint már ez év végén a kötvényállomány felét törleszteni kell, ez az arány 2013 végére megy 90 százalékra. Az éves tőketörlesztési teher jövőre és 2013-ban nagyjából 80 milliárd forint lehet az idei 60 milliárd után.

Ezzel az önkormányzat álláspontja szerint elkerülhető lett volna a jelenlegi többletkötelezettséget eredményező állapot. A tranzakció meghiúsulása nyilvánvalóan súlyos károkat okozott az önkormányzat mellett a banknak is. A történtek bizonyítják, hogy az Erste Bank Magyarország felelős a kialakult helyzetért, ami megalapozza, hogy kockázatot kell viselnie – szögezik le a levél írói.

Az elvárható tisztességes piaci magtartás folytatása, és az EU-ban hagyományos banki üzleti etika okán, az önkormányzat arra kéri Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatót, hogy harminc napon belül, legkésőbb 2012. január 30-ig nyilatkozzanak, hogy a közös kockázat vállalás jegyében a veszteséget eredményező többletből mekkora összeget vállal át a bank. Amennyiben eddig a határidőig az önkormányzat nem kap érdemi választ, a város minden szükséges és lehetséges lépést megtesz a veszteség közös viselése érdekében, megfontolva a bírói út lehetőségét is.

Együttműködésük hiányában az önkormányzat vezetői az Országgyűlés jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogják kérni az ilyen és ehhez hasonló banki magatartás felülvizsgálatára és megszüntetésére, emellett az európai illetékességű és hatáskörű szervekhez fordulnak.

Az önkormányzata az esedékes törlesztő részleteket azzal a jogfenntartással fizeti meg az Erste Banknak, hogy maga a teljesítés nem jelenti a követelés teljes körű elismerését. A város a törlesztő részletek esedékességekor és a kötvény kibocsátásakor érvényes árfolyam különbözetéből adódó összegre - a kockázatviselés arányában - igényt tart. Amennyiben a jogszabályok változása a kötvény jelenlegi kondícióinál kedvezőbb feltételeket teremt, úgy az önkormányzat az új szabályozásnak megfelelő mértéken felüli, már teljesített törlesztések arányos részére is igényt tart.