Katalin
3 °C
9 °C

Alkotmányba foglalták, hogy az MSZP bűnös

2011.12.30. 12:24
Még életbe se lépett, máris kiegészítették az új alaptörvényt. Alkotmányba foglalták az MSZP bűnösségét, a legfőbb ügyész alkotmányellenesnek talált bíróságválasztási jogát és azt is, hogy a kedvezőtlen európai bírósági ítéletek költségeit a nép fizeti meg.

Magyarország új alkotmánya, az alaptörvény két nap múlva lép hatályba, de még ezelőtt ki is egészítette azt a Fidesz. A kormánypártok Átmeneti Rendelkezések (ÁR) néven csatoltak kiegészítéseket az alaptörvényhez.

Az ÁR részben szimbolikus, részben nagyon is konkrét kérdéseket érint. Szimbolikus, hogy kimondják az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, így az előző rendszer bűneiért viselt felelősséget a legnagyobb ellenzéki pártra is kiterjeszti.

Hogy ennek milyen jogkövetkezményei lesznek, azt még csak sejteni lehet. Mindenesetre ahol bűnösök vannak, ott büntetni is lehet, ami bármikor jól jöhet, pláne, ha a legnagyobb ellenzéki pártról van szó. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás például egy módosító indítványban kezdeményezte is az MSZP feloszlatását, de ezt - egyelőre - még elutasították a kormánypártok.

Az ÁR az előző rendszer vezetőinek személyi felelősségét is kimondja, és megteremti a lehetőségét, hogy elvonják tőlük nyugdíjukat.

A konkrét intézkedések közül két gazdasági témát érdemes kiemelni. Az ÁR egyrészt megteremti az elvi lehetőséget a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének összevonására. Az, hogy a jegybank lásson el pénzügyi felügyeleti feladatokat, nem példátlan a világban. A törvényben felvázolt összevonás azonban súlyos kérdéseket vet fel. A megadott lehetőség szerint ugyanis a PSZÁF-et nem beolvasztanák a jegybankba, hanem a két szervezetet összevonnák, és az élére új vezetőt nevezhetnek ki - azaz a cél itt a régóta támadott jegybankelnök, Simor András eltávolítása lehet.

A javaslat ki is verte a biztosítékot az EU-nál és az Európai Központi Banknál, már csak azért is, mert a kormány kötelezettségeivel szemben nem egyeztetett róla Brüsszellel. Az EU és az EKB a jegybanki függetlenség elleni támadásnak véli a javaslatot, és elvetéséhez kötötte az IMF-hitelről szóló tárgyalások megkezdését.

A másik, lényegében valamennyi magyar adófizető zsebét érintő rendelkezés szerint a magyar állam különadókat vethet ki abban az esetben, ha az EU vagy az Európai Bíróság a magyar költségvetést terhelő ítéleteket hoz, például megsemmisíti a különadókat és kártalanításra kötelezi az államot.

A szakértők a telekomcégekre kivetett különadó eltörlését biztosra veszik, de elbukhat a kereskedelmi láncokra kivetett különadó és akár a végtörlesztés is. A végső soron több százmilliárd, vagy akár ezermilliárd forint adóként történő behajtásáról szól a rendelkezés.

További stílusos húzás, hogy a Fidesz immár az alaptörvényben rögzítené legfőbb ügyész jogát arra, hogy kedve szerint válasszon bíróságot az ügyekhez. Ezt ugyanis eredetileg már a büntetőeljárásról szóló törvénybe is belefoglalták, de hétfői döntésével az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Annyi baj legyen, Lázár János már a döntés után bejelentette, hogy az ügyész bíróságválasztási jogának alaptörvénybe foglalása megoldja a problémát. Ami tény, az Alkotmánybíróság ugyanis az alkotmányt magát nem vizsgálhatja.