Elutasította a Parlament épületét kordonnal blokád alá vonó tüntetők egyikének panaszát az ügyben eljáró V. és XIII. kerületi ügyészség. A december 29-i, január 5-én kézbesített határozat szerint a Parlament parkolóját lezáró tüntetők célja ugyan az volt, „hogy politikai tiltakozásul megnehezítsék a gépjárművel a parkolóban (sic!) történő bejutást, ugyanakkor belenyugodtak magatartásuk azon következményébe, hogy a parkolót gépjárművel elhagyni szándékozó legalább két személy akarata ellenére nem tudta elhagyni a parkolót”.
Azaz az ügyészség szerint fennál a személyi szabadság korlátozásának bűncselekményi tényállása. Az ügyészség ugyanakkor levelében elismeri, hogy „a gyanúsítás szövege általánosra sikerült”, de az, hogy „a sértettek személyazonossága jelenleg még nem ismert, a gyanúsítást nem teszi alaptalanná”.
Az ügyészség levelében idézi a Btk. 175. paragrafusát is, mely szerint a személyi szabadság megsértése bűntette akkor valósul meg, ha a „passzív alany (azaz a sértett) elveszíti a mozgási, a helyváltoztatási illetve a tartózkodási hely megváltoztatásával kapcsolatos cselekvési szabadságát”. Az LMP képviselőinek és a hozzájuk csatlakozó civilek akciója alatt gyalogosan bárki megközelíthette vagy elhagyhatta a Parlament épületét.
Január 5-én amúgy Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány azt tartaná méltányosnak, ha a december 23-i tüntetés résztvevői közkegyelemben részesülnének. Az LMP képviselője, Karácsony Gergely – aki maga is részt vett az akcióban – szerint a kormánynak nem a tüntetők felé kellene kegyelmet gyakorolnia, hanem a magyar választók felé kéne fontos gesztusokat tennie. Szerinte a vád alaptalan, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést követtek el, aminek a tényét elismerik és következményeit is vállalják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
