Tizenhatan meg se szólaltak tavaly a parlamentben

A parlament honlapján elérhető adatok szerint tizenhat képviselő egyáltalán nem szólalt fel tavaly az országgyűlésben, köztük a fideszes Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, György István főpolgármester-helyettes, Kubatov Gábor pártigazgató, Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester és Molnár Ágnes, a fejlesztési tárca államtitkára.

A legtöbbször (344-szer) a szocialista Gúr Nándor kért szót, de a leghosszabban nem ő, hanem a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt, aki ugyan csak 262-szer szólalt fel, de összesen több mint 22 órán át tartotta szóval a többieket. Őt az LMP-s Vágó Gábor és Schiffer András követi.  Rajtuk kívül Kontrát Károly belügyi államtitkár és a jobbikos Z. Kárpát Dániel szólalt fel kétszáznál többször. Ha a beszédek hosszúságát vesszük, a jobbikos Volner János (15 óra), az MSZP-s Göndör István (14 óra) és a jobbikos Nyikos László (14 óra) is ott van a legbőbeszédűbbek közt. Schiffer egyébként a legaktívabb frakcióvezető, összesen 18 órán át tartott 236 felszólalása.

Hatvan Orbán-beszéd volt

A fideszes Lázár János és a KDNP-s Harrach Péter 45-45 alkalommal, Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője 34-szer, a szocialista Mesterházy Attila 23-szor szólalt fel. Orbán Viktor miniszterelnök 60-szor beszélt a parlamentben, összesen hat és fél órát. Általánosságban elmondható, hogy az államtitkárok aktívabbak voltak minisztereiknél: a húsz legtöbbször felszólaló képviselő közül öt - Kontrát Károlyon kívül Fónagy János, Rétvári Bence, Répássy Róbert és Halász János - is államtitkár. A leghosszabban közülük az igazságügyért felelős Répássy Róbert érvelt.

Az egyáltalán nem beszélő tizenhat képviselő közül tizennégy fideszes és két ellenzéki. Nem nyilvánított véleményt a már említett politikusokon kívül a fideszes B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott, az első parlamenti ciklusát töltő Bíró Márk, Cserna Gábor dunaújvárosi polgármester, Erdős Norbert, a Békés megyei kormányhivatal vezetője, aki egyébként az országgyűlés egyik jegyzője, Horváth István szekszárdi polgármester, Kerényi János Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott, Kovács Ferenc, a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke, Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymegbízott, valamint Csóti György, de ő csak december 23-án tett képviselői esküt.

Kubatov és Vitányi a ciklus kezdete óta néma

Rajtuk kívül csak a jobbikos Rubi Gergely és az MSZP-frakcióból Gyurcsány Ferenccel együtt távozó független Vitányi Iván nem szólalt meg az országgyűlésben az elmúlt évben. Rubi Gergelynél a parlamenti információs rendszer egy technikai megszólalást regisztrált: a képviselő két ügyben is a mentelmi jogának felfüggesztését kérte.

Bíró Márk, Farkas Flórián, Kovács Ferenc, Kubatov Gábor, Molnár Ágnes, Rubi Gergely és Vitányi Iván a ciklus kezdete óta egyáltalán nem szólalt fel, Cserna Gábor pedig csak tavaly márciusban került be az Országgyűlésbe. A parlamenti honlapon olvasható adatok szerint Meggyes Tamás 2010 áprilisa óta két szót mondott a Házban: saját mentelmi ügyének tárgyalásakor arra az elnöki kérdésre, hogy kíván-e felszólalni, nemmel válaszolt, egy esetben pedig szavazógépének meghibásodása miatt szóban adta le igenlő szavazatát. Szótlanságát az ellenzék többször is bírálta az egyes esztergomi intézmények állami kézbe vételéről szóló vitában.

További tizennégy képviselő csak egyszer kért szót 2011-ben. A fideszes Hanó Miklós, Békéscsaba alpolgármestere két percben foglalta össze véleményét a képviselők javadalmazásáról szóló javaslat vitájában, Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság elnöke viszont félórás vezérszónoklatot tartott a köznevelési törvényről, amelyre pártjából egyedüliként végül nemet mondott.