Majtényi fia nem lehetett főiskolai tanár

A Kádár-korral foglalkozó társadalomtörténész, Majtényi György áprilisban jelentkezett az Egri Eszterházy Károly Főiskola főiskolai tanári pályázatára. Majtényi 2009 óta tanít Egerben, előtte a Corvinus Egyetemen volt oktató.

A posztról az intézmény dönt, nem a politika

A főiskola szakmai és tudományos testületeinek előterjesztései alapján az Eszterházy szenátusa egyhangúlag Majtényi pályázatát támogatta, amit továbbítottak az oktatásért felelős Nemzetierőforrás-minisztériumba. A felsőoktatási törvény szerint a főiskolai tanár kinevezésére vonatkozó javaslatot a miniszter megküldi a miniszterelnöknek, aki „a főiskolai tanári munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi a főiskolai tanárt".

A főiskolai és egyetemi tanári beosztás közalkalmazotti jogviszony, az államigazgatás azonban nem hivatott megítélni a jelöltek szakmai-tudományos kvalitásait. Ennek megfelelően, bár a pozíció kiírása állami feladat, az azt betöltő személyről a felsőoktatási intézmény autonóm módon, maga dönt.

Kiből lehet az atomfizika egyetemi tanára?

A tanári címről szóló kinevezés egyetemek esetében a köztársasági elnök, főiskolákéban a miniszterelnök jogköre, de a döntés a magas társadalmi presztízst jelentő pozícióhoz kapcsolódó formális aktus csupán: egy politikus értelemszerűen nem tudhatja, ki alkalmas a szőlészet, az atomfizika vagy épp a  személyiségpszichológia egyetemi, főiskolai tanárának.

Ennek megfelelően a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy egy felsőoktatási intézmény által támogatott jelölt, ha a formai kritériumoknak megfelelt, ne kapta volna meg a kinevezést. Sőt az Index információi szerint erre a pártállam idején sem igen volt példa. Igaz, az egyetemek és főiskolák autonómiája akkor csak formális volt, nyíltan ellenzéki beállítottságú jelölt például nem kaphatott támogatást a tanári kinevezéshez.

Mivel közéleti témákban nem publikál, Majtényi György politikai nézeteiről legfeljebb a bizalmasai tudhatnak.

Az elutasítás oka ismeretlen

A Nefmi által szeptemberben előterjesztett főiskolai kinevezésekről szóló miniszterelnöki határozat (pdf) megjelenésére szokatlanul sokáig, december 14-ig kellett várni. A 64 fős listán Majtényi György neve nem szerepel. December 21-én még egyszer felcsillant a remény, mert a közlönyben újabb miniszterelnöki határozat (pdf) jelent meg, ám az nem az Eszterházy, hanem a Szent Atanáz Fõiskola új tanáráról és rektoráról szól.

A kinevezés elmaradásának okáról sem Majtényi György, sem a főiskola nem kapott értesítést. Mivel a szenátusnak nem volt oka a korábbi szakmai döntést visszavonni, Majtényi az év végén egyetemi docensi címet kapott a főiskolától.

Melyik sajtóosztály illetékes?

Az Index megpróbált utánajárni, hogy hol (a Nefmiben vagy a kormányfőnél), illetve miért akadt el a kinevezési procedúra, de nem kaptunk választ. A Miniszterelnökség sajtóosztályáról december végén a kormányszóvivői irodához irányítottak, a párhuzamosan a Nefmi sajtósainak is megküldött kérdések a szabadságolások miatt maradtak megválaszolatlanul.

Egy héttel később kiderült, hogy (logikus módon) mégis a Miniszterelnökség az illetékes, ott viszont cikkünk megjelenéséig nem közölték, hogy miért maradt el Majtényi kinevezése. Mivel utóbb kiderült, hogy végül a Nefminek küldött megkeresést is ide továbbították, egyértelmű, hogy nem a minisztériumban siklott félre Majtényi kinevezése. Ezt támasztja alá informális értesülésünk is, mely szerint a minisztérium rendben továbbküldte a kinevezési előterjesztést a miniszterelnöknek.

Apák és fiúk?

Az elutasításnak formális oka nem ismert, ezért a történteknek elvileg két magyarázata lehet. Előfordulhat, hogy a kinevezési okmány valamilyen fatális véletlen miatt elkeveredett a miniszterelnöki dolgozószobában. Vagy Orbán Viktornak konkrét oka volt rá, hogy ne írja alá Majtényi György kinevezését.

A miniszterelnök döntésének hátterében információink szerint az a tény állhat, hogy a történész apja Majtényi László alkotmányjogász, volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, az Orbán-kormány jogalkotási tevékenységének egyik ismert kritikusa.

A hoppon maradt Majtényi az Indexnek nyilatkozva nem látott racionális okot a történtekre, „legalábbis ha a racionalitást abban a hagyományos értelmében vesszük, hogy például tudományos kérdésekben tudományos testületeknek kell dönteniük, mert ezekben ők járatosak, vagy egy pályázatnál az a lényeg, hogy a pályázó feleljen meg a pályázat feltételeinek, mert ezért van a pályázat".

Update! A cikk megjelenése után Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő levélben közölte, hogy "vannak a tavalyi évről áthúzódó kinevezések, melyek hamarosan meg fognak történni."