Elfordulnak a választók a politikától

Minden eddigit meghaladó, 57 százalékos a pártoktól elfordulók aránya, és a lakosság 84 százaléka szerint rossz irányba tart Magyarország – állapította meg a január elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos. A biztos pártválasztók – e körbe egyébként a választópolgároknak csupán az egynegyede tartozik – 39 százaléka támogatja a Fideszt, 26 százaléka az MSZP-t, a Jobbik 22, az LMP 9, a Demokratikus Koalíció (DK) 3 százalékon áll.

Az elemzés szerint januárban is folytatódtak a választói viselkedés múlt évben jellemző folyamatai: csökkent a Fidesz tábora a decemberi 18 százalékról 16 százalékra, bővült a pártok világát elkerülők csoportja az év végi 54-ről 57 százalékra. A kormánypárti veszteségeket az ellenzék továbbra sem tudta a maga javára fordítani, táboruk az elmúlt egy hónapban lényegesen nem változott: az MSZP maradt 11 százalékon, a Jobbik tábora 10-ről 8 százalékra, az LMP-é 3-ról 4 százalékra módosult, a Demokratikus Koalíció tartotta a 2 százalékot az összes választókorú körében.

Az Ipsos megállapításai szerint mind a kormány, mind az ellenzék teljesítményéről "lesújtó véleménye" van a választóknak: egy százfokú skálán mindössze 19-19 pontra értékelik ezeket.

Némely társadalmi rétegben a Fidesz leszorult az első helyről vagy legalábbis osztoznia kell azon, a nyugdíjasok körében már hónapok óta az MSZP vezet (most éppen 25 százalékon áll, szemben a Fidesz 18 százalékával), az ötvenes korosztályban mutatkozó döntetlen (15-15 százalék) viszont új fejlemény – állapította meg az Ipsos, amely azt is érdekes és szokatlan jelenségnek nevezte, hogy a húszas éveiben, harmincas évei elején járók körében szoros a verseny a kormánypárt (18 százalék) és a Jobbik között (15 százalék).

A nem jobboldali ellenzék együttműködése kapcsán az Ipsos azt írta, választások óta ez az első olyan hónap, amikor e pártok együttes támogatottsága elérte a Fideszét (16-16 százalék), ugyanakkor az ellenzéki szavazók összekapcsolódásának, lehetséges közös választási fellépésének jelenleg számos akadálya van. Például az, hogy az LMP szavazói továbbra sem állnak közel az MSZP-hez: mindössze 5 százalékuk nevezte meg azt második kedvenceként, esetleg vokssal is illetett pártként, míg ennél nagyobb arányban (18 százaléknyian) vannak olyanok közöttük, akik határozottan kijelentették, semmiképpen nem szavaznának a szocialistákra – áll az elemzésben.

Kitértek arra is, hogy az LMP-sek jelenleg a DK-t sem látják potenciális tartaléknak a maguk számára, csupán 3 százaléknyian veszik számításba. Ugyanakkor az ökopárt támogatói számára a DK az elutasított pártok sorában sincs jelen.

Az MSZP-sek az LMP felé sokkal nyitottabbak, 16 százalékuk őket nevezte meg másodikként, s az elutasítók aránya minimális, csupán 2 százalék. Ez a féloldalas viszony a parlamenti választások óta megfigyelhető; történt ugyan érzékelhető közeledés az LMP-sek részéről a szocialista párt irányába, de a negatívan viszonyulók aránya mindvégig fölötte maradt a bizonyos helyzetben odaszavazóknál az Ipsos szerint.

Az Ipsos úgy értékeli, a DK támogatóinak más pártokhoz való viszonyulásáról még kevés, statisztikailag megbízható információ áll rendelkezésre. Másodlagos preferenciákkal egyébként is kevesen rendelkeznek, szerintük a magyar választók 15 százaléka tart talonban még egy pártot a kedvence mellett, hozzátéve, hogy a pártokkal szembeni averziók könnyebben megfogalmazódnak, mint a pártpreferenciák: támogatott pártja 43, elutasított pártja 57 százaléknak van. A választópolgárok 17 százalékának csak nagyon ellenszenves pártja van, támogatásra érdemes nincsen.

Az Ipsos 2012 január eleji kutatási eredményei azt mutatják, hogy a Fidesz tábora – 53 ponttal – "közepest" ad a kormánynak, a szocialisták 38, az LMP-sek 28, a jobbikosok 24 ponttal bírálják el az ellenzék tevékenységét.

"Azt pedig egyenesen a reményvesztettség jelének tekinthetjük, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők a kormány és az ellenzék munkájáról még az átlagosnál is rosszabb véleményt formálnak, az általuk adott 15. illetve 16 pont a politikai elitben való teljes csalódottságukat tükrözi" – állapította meg az Ipsos.

A HVG december végén közölte a Medián évzáró elemzését a pártok népszerűségéről. A közvéleménykutató cég felmérése szerint húszéves mélypontra, 40 százalékra csökkent a biztos pártválasztók aránya, és a választásra jogosultak szintén 40 százaléka nem talál magának pártot. A Fidesz a 2010-es szimpatizánsainak csaknem a felét elveszítette, a választások utáni 50 százalékos támogatottságából csak 26 százalék maradt, ami közel kétmillió csalódott embert jelent.

Az emlékeik szerint 2010-ben a Fideszt támogató szavazóknak decemberben már csak az 56 százaléka döntött volna ugyanúgy. A csalódott Fidesz-szavazók közel 30 százaléka jelenleg a pártpreferencia nélküliek népes táborát gyarapítja, mintegy 15 százalékuk viszont már át is állt valamelyik másik párthoz (részben a Jobbikhoz, de az MSZP és az LMP szavazótáborába is kerültek egykori fideszesek).