Auguszta
2 °C
8 °C

Nem lehet másolni Schmitt Pál dolgozatát

2012.01.13. 16:24
Aki kíváncsi Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjára, kénytelen személyesen elsétálni a Semmelweis Egyetem könyvtárába, ugyanis a művet se kikölcsönözni, se fénymásolni, se olvashatóan fotózni nem engedik. A szerzői jogi törvény és a könyvtári szabályzatok tiltják a szerző engedélye nélküli többszörözést. A helyzeten az sem segít, hogy az államfő közszereplő.

A betévedt hallgatókat láthatóan megdöbbentette a tumultus, amely péntek délelőtt alakult ki a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának könyvtárában. A nem túl tágas olvasóteremben egymás sarkát taposták a fotósok, operatőrök, újságírók, akik mind Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjára voltak kíváncsiak.


A tömeget tovább növelte, hogy ténykedésüket ugrásra készen figyelte három-négy egyetemi dolgozó, többek közt a PR-munkatárs is. Azt ellenőrizték, hogy senki se készítsen felismerhető felvételt a dolgozat tartalmáról. Aki ilyennel próbálkozott, arra azonnal rászóltak, és leállították. Az újságírók olvashatták és jegyzetelhették a dolgozatot, de a kamerások csak a borítót, az üres lapokat vehették fel, a szöveget kibetűzhetően már nem.

03
Fotó: Huszti István

Nem tudni, hányan látták Schmittét

A testnevelési egyetem könyvtárában szerettük volna megtudni, hogy az 1992 eltelt években hogy alakult a köztársasági elnök disszertációjának sorsa, elfeledve porosodott-e, vagy sok kézben megfordult-e. Megkérdeztük, hogy hányan és kik nézték meg náluk a dolgozatot, de azt a választ kaptuk, hogy ilyen típusú adatokat nem tartanak nyilván.

Mikor megérkezünk a könyvtárba, még mielőtt beléphettünk volna az olvasóterembe, rögtön aláíratták velünk a következő nyilatkozatot: „Alulírott tudomásul veszem, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény értelmében fénykép és videofelvétel, elektronikus rögzítés a doktori értekezések belső tartalmáról felismerhetően, olvashatóan nem készíthető”.

A hivatkozott szerzői jogi törvény azt mondja ki: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A törvény szerint többszörözésnek számít „a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen”. A jogszabály külön nevesíti, hogy többszörözésnek minősül például a képfelvétel előállítása, valamint a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön.

A disszertációk másolását máshol is tiltják

A testnevelési egyetem könyvtárában a könyvtár saját szabályzatára is hivatkoztak. Abból az derül ki, hogy nemcsak Schmitt dolgozatára vonatkoznak a szigorú szabályok. A szabályzat rögzíti, hogy a doktori disszertációk nem kölcsönözhetőek, és szakdolgozatról, disszertációról másolat sem készíttethető.

Más könyvtárakban is ez a szokás. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának szabályzatában az áll, hogy „doktori és kandidátusi disszertációból csak a szerző vagy jogutódja előzetes írásbeli engedélyével készíthető másolat.” Az ELTE Egyetemi Könyvtára szintén arra figyelmezteti olvasóit, hogy „disszertációból csak a szerző (jogutód) írásos engedélyével készíthető másolat”. Az SZTE Klebelsberg Könyvtára általános érvénnyel közli honlapján: „kéziratot, disszertációt, szakdolgozatot a magyar könyvtárak nem kölcsönöznek, és annak egészéről vagy részeiről sem kérhető másolat”.

11
Fotó: Huszti István

Torgyánét még megnézni se engedték volna

1997-ben az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László vizsgálódott hasonló ügyben. Egy újságíró fordult hozzá, miután meg akarta ismerni Torgyán József 1954-ben írt egyetemi doktori disszertációját, a dolgozatot őrző kari könyvtárat felügyelő dékán azonban elutasította a kérését azzal, hogy a dolgozat belső intézményi adatnak minősül, és a betekintés engedélyezése csak a szerző előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

Majtényi viszont arra jutott, hogy mivel Torgyán közszereplő, a disszertációt őrző könyvtárnak az információszabadság alkotmányos elve alapján betekintést kell engednie az újságíró számára. „A betekintési jog engedélyezése azonban véleményem szerint nem foglalja magában a szakdolgozat kölcsönzésének, lemásolásának jogát” – állapította meg az adatvédelmi biztos.

A TASZ szerint sem közérdekű adat

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programvezetője szerint nem lehet közérdekű adatként kikérni Schmitt Pál dolgozatának másolatát, mivel az nem kapcsolódik közfeladata ellátásához, hiszen semmi nem írja elő, hogy ilyen végzettsége legyen a köztársasági elnöknek. (Torgyán esetében Majtényi állásfoglalása sem azt állította, hogy a disszertáció közérdekből nyilvános adat lenne, hanem az információszabadság alkotmányos elvével indokolja a megismerés szabadságát.)

A plágiumgyanú és az államfői tisztség csak akkor kerülne összefüggésbe, és akkor válhatna közérdekű adattá a disszertáció, ha megfosztási eljárás indulna Schmitt ellen, magyarázta a TASZ munkatársa az Indexnek. Megfosztási eljárás viszont álláspontja szerint nem indítható, mert a szerzői jogsértést csak akkor fenyegeti büntetőjogi szankció, ha anyagi haszonszerzési céllal történt, ráadásul Schmitt ügye még ebben az esetben is elévült volna.

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!