Malvin
11 °C
20 °C

Nem lehet másolni Schmitt Pál dolgozatát

2012. 01. 13. 16:24
| Módosítva: 2012. 03. 28. 12:12
Aki kíváncsi Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjára, kénytelen személyesen elsétálni a Semmelweis Egyetem könyvtárába, ugyanis a művet se kikölcsönözni, se fénymásolni, se olvashatóan fotózni nem engedik. A szerzői jogi törvény és a könyvtári szabályzatok tiltják a szerző engedélye nélküli többszörözést. A helyzeten az sem segít, hogy az államfő közszereplő.

A betévedt hallgatókat láthatóan megdöbbentette a tumultus, amely péntek délelőtt alakult ki a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának könyvtárában. A nem túl tágas olvasóteremben egymás sarkát taposták a fotósok, operatőrök, újságírók, akik mind Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjára voltak kíváncsiak.


A tömeget tovább növelte, hogy ténykedésüket ugrásra készen figyelte három-négy egyetemi dolgozó, többek közt a PR-munkatárs is. Azt ellenőrizték, hogy senki se készítsen felismerhető felvételt a dolgozat tartalmáról. Aki ilyennel próbálkozott, arra azonnal rászóltak, és leállították. Az újságírók olvashatták és jegyzetelhették a dolgozatot, de a kamerások csak a borítót, az üres lapokat vehették fel, a szöveget kibetűzhetően már nem.

03
Fotó: Huszti István

Nem tudni, hányan látták Schmittét

A testnevelési egyetem könyvtárában szerettük volna megtudni, hogy az 1992 eltelt években hogy alakult a köztársasági elnök disszertációjának sorsa, elfeledve porosodott-e, vagy sok kézben megfordult-e. Megkérdeztük, hogy hányan és kik nézték meg náluk a dolgozatot, de azt a választ kaptuk, hogy ilyen típusú adatokat nem tartanak nyilván.

Mikor megérkezünk a könyvtárba, még mielőtt beléphettünk volna az olvasóterembe, rögtön aláíratták velünk a következő nyilatkozatot: „Alulírott tudomásul veszem, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Törvény értelmében fénykép és videofelvétel, elektronikus rögzítés a doktori értekezések belső tartalmáról felismerhetően, olvashatóan nem készíthető”.

A hivatkozott szerzői jogi törvény azt mondja ki: a szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. A törvény szerint többszörözésnek számít „a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen”. A jogszabály külön nevesíti, hogy többszörözésnek minősül például a képfelvétel előállítása, valamint a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön.

A disszertációk másolását máshol is tiltják

A testnevelési egyetem könyvtárában a könyvtár saját szabályzatára is hivatkoztak. Abból az derül ki, hogy nemcsak Schmitt dolgozatára vonatkoznak a szigorú szabályok. A szabályzat rögzíti, hogy a doktori disszertációk nem kölcsönözhetőek, és szakdolgozatról, disszertációról másolat sem készíttethető.

Más könyvtárakban is ez a szokás. A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának szabályzatában az áll, hogy „doktori és kandidátusi disszertációból csak a szerző vagy jogutódja előzetes írásbeli engedélyével készíthető másolat.” Az ELTE Egyetemi Könyvtára szintén arra figyelmezteti olvasóit, hogy „disszertációból csak a szerző (jogutód) írásos engedélyével készíthető másolat”. Az SZTE Klebelsberg Könyvtára általános érvénnyel közli honlapján: „kéziratot, disszertációt, szakdolgozatot a magyar könyvtárak nem kölcsönöznek, és annak egészéről vagy részeiről sem kérhető másolat”.

11
Fotó: Huszti István

Torgyánét még megnézni se engedték volna

1997-ben az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László vizsgálódott hasonló ügyben. Egy újságíró fordult hozzá, miután meg akarta ismerni Torgyán József 1954-ben írt egyetemi doktori disszertációját, a dolgozatot őrző kari könyvtárat felügyelő dékán azonban elutasította a kérését azzal, hogy a dolgozat belső intézményi adatnak minősül, és a betekintés engedélyezése csak a szerző előzetes hozzájárulásával engedélyezhető.

Majtényi viszont arra jutott, hogy mivel Torgyán közszereplő, a disszertációt őrző könyvtárnak az információszabadság alkotmányos elve alapján betekintést kell engednie az újságíró számára. „A betekintési jog engedélyezése azonban véleményem szerint nem foglalja magában a szakdolgozat kölcsönzésének, lemásolásának jogát” – állapította meg az adatvédelmi biztos.

A TASZ szerint sem közérdekű adat

Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) információszabadság programvezetője szerint nem lehet közérdekű adatként kikérni Schmitt Pál dolgozatának másolatát, mivel az nem kapcsolódik közfeladata ellátásához, hiszen semmi nem írja elő, hogy ilyen végzettsége legyen a köztársasági elnöknek. (Torgyán esetében Majtényi állásfoglalása sem azt állította, hogy a disszertáció közérdekből nyilvános adat lenne, hanem az információszabadság alkotmányos elvével indokolja a megismerés szabadságát.)

A plágiumgyanú és az államfői tisztség csak akkor kerülne összefüggésbe, és akkor válhatna közérdekű adattá a disszertáció, ha megfosztási eljárás indulna Schmitt ellen, magyarázta a TASZ munkatársa az Indexnek. Megfosztási eljárás viszont álláspontja szerint nem indítható, mert a szerzői jogsértést csak akkor fenyegeti büntetőjogi szankció, ha anyagi haszonszerzési céllal történt, ráadásul Schmitt ügye még ebben az esetben is elévült volna.