Vidéken költségtérítéses lesz a jogászképzés

2012.01.20. 18:33
Meghatározták a felsőoktatási intézmények keretszámait és a költségtérítéseket. Idén már kevesebben, összesen 27 ezer diák tanulhat majd teljes állami támogatással. A felvételizőknek február 15-ig kell eldönteni, hogy melyik szakon akarnak továbbtanulni, de például államilag támogatott osztatlan jogászképzésben már csak az ELTE-n és a Pázmányon lehet tanulni.

Ma nyilvánosságra került a felsőoktatási felvételi tájékoztató 353 oldalas kiegészítése, amely intézményekre és képzésekre lebontva tartalmazza a létszámokat és a fizetendő összegeket, így a felsőoktatásba felvételizők a pontos számok és összegek ismeretében február 15-ig dönthetik el, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek.

Teljes állami támogatással az előző évekhez képest jóval kevesebben, összesen 27 150-en tanulhatnak tovább, 15 550-an pedig részösztöndíjat kaphatnak. Az egységes osztatlan képzésben 2420-an kapnak majd teljes támogat, a felsőfokú szakképzésben 3500 diák.

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit felében az állam, az önköltséges képzés teljes összegét pedig a hallgatónak kell állni.

Az önköltség összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg a kormány által megadott keretek közt. Néhány példa a népszerű intézményeken és szakokon 2012-től fizetendő önköltség mértékéről:

 Népszerű szakok önköltségének mértéke 2012-től
 Intézmény neve  Szak  Forint/Félév
Semmelweis Egyetem általános orvos 1 020 000
Szegedi Tudományegyetem általános orvos 950 000
Budapesti Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing 295 000
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 295 000
Szegedi Tudományegyetem jogász (osztatlan) 176 000
Debreceni Egyetem jogász (osztatlan) 185 000
Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügy és számvitel 150 000
Budapesti Gazdasági Főiskola gazdálkodás és menedzsment 150 000
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építész (osztatlan) 360 000

Kevesebb jogász

A 2012-es intézményi keretszámokból kiderült például, hogy csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen lesz államilag finanszírozott jogászképzés: a100 férőhelyén  az ELTE és a Pázmány fele-fele arányban osztozkodhat, 50-50 hallgató tanulhat a két egyetemen, míg például a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egyetlen államilag támogatott helyet sem kapott. Így hat egyetemen szűnik meg az államilag finanszírozott osztatlan jogászképzés: Budapesten a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen.

Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en.

A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.

Népszabadság összesítése szerint a legnagyobb vesztesek között van a Szolnoki Főiskola és a bajai Eötvös József Főiskola, ahol 40, illetve 100 állami ösztöndíjast fogadhatnak ősztől.

A Budapesti Corvinus összesen 625 államilag finanszírozott helyet kapott, ebből a legnépszerűbb gazdaságtudományi képzéseikre mindössze 75 állami ösztöndíjas hallgatót tudnak fogadni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott, ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat.

 Finanszírozott helyek száma intézményenként
 Intézmény neve  Helyek száma
Budapesti Corvinus Egyetem 625
Budapesti Gazdasági Főiskola 235
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730
Eötvös Loránd Tudományegyetem 3410
Károli Gáspár református Egyetem 280
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 550
Pécsi Tudományegyetem 2300
Semmelweis Egyetem 1085
Széchenyi István Egyetem 1445

Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből például a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900 helyet jelent.

Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással.

A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230-an orvosi alapképzésben vehetnek részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. A részösztöndíjasok száma 1235.

Nem értik, elhamarkodottnak tartják, még nem látják

Összességében a vártnál egy kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetem szempontjából – közölte Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes. Az egyetem vezetése azonban változatlanul nem érti, hogy a társadalomtudományi, a közgazdasági és az osztatlan jogászképzés területét miért fogja vissza ennyire a kormány – mondta a professzor.

A Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese szerint szakmailag nem támasztható alá az államilag támogatott felsőoktatási helyek keretszámának megállapítása, az sem a diákok érdekeit, sem a piaci igényeket nem szolgálja. Jávor András reméli, hogy csak átmeneti időszakra vonatkozik ez a keretszám-megállapítás.

Az ELTE vezetősége még nem látja pontosan, hogyan befolyásolja majd az alacsonyabb hallgatói létszám az intézmény működését. Borsodi Csaba oktatási rektorhelyettes azt mondta: "a költségvetés elkészítésekor fogjuk látni, hol mutatkozik hiány, s emiatt milyen intézkedésekre, átcsoportosításokra lesz szükség. Az előző években felvett létszámok jóval nagyobbak voltak, és a tanulmányaikat korábban megkezdett hallgatókat továbbra is oktatni kell" – tette hozzá. (MTI)

Fontos szakok

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szeptemberben még úgy nyilatkozott, az államtitkárságnak az az álláspontja, hogy az olyan fontos szakokon, mint a jogász és a közgazdász, továbbra is maradnia kell államilag finanszírozott helyeknek, hozzátéve, nem tartják helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak.

Hoffmann január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat, miszerint csak 50 ezer hallgató juthat be államilag finanszírozott képzésre, de közülük kis csak mintegy 34 ezer hallgatónak fizeti ki majd teljesen az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2.

A felsőoktatási keretszámok január eleji bejelentésére a Magyar Rektori Konferencia azt javasolta: a felsőoktatásban az államilag támogatott képzések létszámkereteit 2012-ben és azt követően úgy határozzák meg, hogy egyetlen keretszám vonatkozásában se legyen az előző évihez képest 25 százaléknál nagyobb az eltérés. Mint kifejtették, egyetértenek azzal a kormányzati törekvéssel, hogy a létszámkeret elosztásakor előnyben kell részesíteni a műszaki, az informatikai és a természettudományos képzéseket. Ugyanakkor indokolatlanul kevésnek tartják a gazdaságtudományi és a jogi képzési területen az állami képzésben tervezett 250-es és 100-as hallgatói létszámot, amely a tavalyi, teljesen betöltött létszámkeret 5,1, illetve 12,5 százaléka.