Farkas
2 °C
11 °C

Orbán békülni megy Brüsszelbe

2012.01.24. 09:32
| Módosítva: 2014.04.08. 12:54
Orbán Viktor kedden a bizottság, a parlament, a tanács és a néppárt elnökével is találkozik Brüsszelben. Így kívánja jelezni, hogy Magyarország kész az együttműködésre, és csillapítani próbálja az elmúlt hetek kemény vitáit. Sok vitás ügy van, és kedden a pénzügyminiszterek, pénteken pedig a külügyminiszterek is még Magyarország körmére néznek. A látogatás oldhatja a feszültséget, de nem kizárt, hogy újabb ajánlások és eljárások elé nézünk.

Orbán Viktor kedden négy EU-s vezetővel is találkozik. A látogatás legfontosabb célja, hogy politikai megállapodást kössön Jose Manuel Barroso bizottsági elnökkel, a múlt héten Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárás feloldásának feltételeiről. Jó eséllyel sikerül elvben megegyezni, hogyan módosítják a kifogásolt magyar törvényeket, hogy az eljárásokat Brüsszel leállítsa.

Ugyanakkor a jogtechnikai kérdéseken túl is fontos az egyezkedés a brüsszeliekkel: Magyarországgal szemben általában is megfogalmazódtak erős kifogások az EU-ban: az Európai Parlament liberális, zöld és baloldali frakciói egyenesen a magyar szavazati jog felfüggesztésével is fenyegető eljárást kezdeményeztek Magyarországgal szemben, az alapjogok vélelmezett sérelmei miatt.

A pénzügyminiszterek összevonják szemöldöküket

A pénzügyminiszterek tanácsa pedig éppen kedd délelőtt tárgyal a bizottság két héttel ezelőtti beterjesztéséről, a Magyarország elleni túlzott deficiteljárással kapcsolatban. A bizottság azt kéri a tanácstól, hogy lépjen egy új fázisba a magyarok elleni eljárás, mert egyrészt a tagság kezdete óta képtelen tartani az ország az eladósodottsági előírásokat, másrészt a 2009-es ajánlásokat sem fogadták meg a magyar kormányok. A pénzügyi biztos szóvivője magyar újságíróknak másfél hete azt mondta, hogy a bizottság szerint csak egy trükk miatt tűnnek elfogadhatónak az idei magyar számok, és a bizottság tarthatatlannak tartja a magyar költségvetési terveket.

D KOS20120118066
Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénzügyminiszterek tanácsa az euobserver.com és a Bruxinfo információi szerint is jóváhagyja majd a bizottsági javaslatot, és ezzel valóban egy új eljárási fokozatba lép a pénzügyi fegyelmezetlenségünk elleni fellépés. Ennek a vége akár a kohéziós támogatások megkurtítása is lehet, 2013-tól. Ilyen szankcióval még egyetlen EU-tagállam ellen sem lépett fel az EU, az is igaz azonban, hogy éppen mostantól szigorít nagyot Brüsszel a tagállami költségvetések ellenőrzésén.

Az eurózóna tagállamait idéntől már elég könnyen lehet pénzbüntetésre ítélni túlköltekezésért, a zónán kívüliekre azonban rugalmasabb szabályok vonatkoznak. Ha a pénzügyminiszterek tanácsa most jóváhagyja az eljárás újabb fokozatba léptetését, az még egyáltalán nem jelenti azt, hogy Magyarország biztosan nem jut jövőre EU-s forrásokhoz., de a folyamatot könnyen elindíthatják.

Magyar külügyi forrásból úgy értesültünk, hogy ekkora szigorra egyáltalán nem számít Magyarország, és abban is elég magabiztos Budapest, hogy a 2013-as költségvetés benyújtása előtt fel sem merül, hogy véglegesen döntsön a tanács egy ekkora súlyú kérdésben. Az viszont bizonyos, hogy a tanács legújabb, spórolással kapcsolatos ajánlásait már muszáj lesz nagyon komolyan venni. Így a magyar gazdaságpolitikai mozgástér idén nemcsak az IMF és az Európai Bizottság most formálódó hitelfeltételei miatt szűkül, hanem a bizottság által előírt, és a tanács által akár heteken belül elfogadandó számokat is fokozottan kell figyelni.

A BeNeLux államok pellengérre állítottak

És ezzel a héten még mindig nem lesz vége a brüsszeli magyarozásnak. Pénteken ül össze a külügyminisztereket tömörítő általános ügyek tanácsa, ahol brüsszeli források szerint szintén téma lesz Magyarország. A bizottságnak az ülésen be kell számolnia, hogyan látja a magyarországi demokrácia helyzetét. Ezt eddig formálisan Belgium, Hollandia és Luxemburg kérte a bizottságtól, vagyis biztosan terítéken lesz a magyar ügy ezen az ülésen is.

Orbán mindenkit megkeres

Így tehát bőven vannak ügyek, amelyeket Orbán Viktornak el kell simítania kedden. Barrosón kívül találkozik Herman Van Rompuy tanácsi elnökkel, Martin Schulz parlamenti elnökkel és Wilfried Martens néppárti elnökkel is.

000 DV1089386
Van Rompuy és Barroso
Fotó: John Thys

A bizottsággal folytatott jogi vitán bőven túlmutat a magyar kormány és az EU intézményei közötti feszültség. Éppen ezt érzékelve jelentette ki Orbán Viktor a múlt héten Bécsben, hogy a helyzet rendezése érdekében a magyar kormány kész olyan ügyekben is engedni a bizottságnak, amelyek esetében elég magabiztos Budapest abban, hogy ha bíróság elé kerülne az ügy, akkor a magyarok nyernének.

Az is valószínű, hogy a magyar engedékenységet befolyásolja, hogy az IMF-től és az EU-tól várt hitel feltételei között van, hogy a bizottságnak legalább a jegybanktörvényt ért kifogásait a brüsszeli igényeknek megfelelően kezelje a magyar fél. Kiderült, hogy az érdemi tárgyalások feltételévé vált e törvény módosítása, és korábban érkeztek olyan fenyegető üzenetek a bizottságtól, hogy egyéb ügyeket is összekapcsolnának a hitelkérelemmel.

Az Orbán-kormány megalakulása óta számos esetben feszült egymásnak Brüsszel és a magyar kormány. Az alábbiakban felidézzük ezeket:

Rögtön spórolásra ítélve

Rögtön az Orbán-kormány megalakulása után, 2010 június elején komoly figyelmeztetést kapott Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökétől. Barroso világossá tette, a kormány azon terve, hogy akár 7 százalék is lehet a hiány 2010-ben, nem tolerálható. Orbán Viktor bemutatkozó látogatása után teljesen át kellett dolgozni a kormány gazdasági terveit, és ennek volt egyik első komoly lépése a válságadók kivetése.

Telekomadó

A válságadókkal is gond lett azonban, Brüsszel azt se tűrte jól, hogy a hiány elengedésének alternatívája a nem ortodox gazdaságpolitika legyen. Több kormány is tiltakozott a bizottságnál a vállalataikat ért adók miatt, és a magyar kormányban többek meggyőződése, hogy az innen eredeztethető sértettség készítette elő a terepet Magyarország általános megtámadására. A válságadók közül azonban mindössze egyből lett valódi jogi vita: a telekom szektort érintőről. Ezt a területet ugyanis külön szabályozza Brüsszel, előírva, hogy az itt beszedett extra adókat csak az ágazat fejlesztésére lehet fordítani. Spanyolország és Franciaország ellen már megindult eljárás hasonló ügyben, amikor Magyarország is bevezette a szektorra kivetett különadót. Itt már megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, és a magyar kormány jelezte, hogy áll a per elébe.

Médiatörvény

A 2010 végén elfogadott magyar médiatörvény után brutális össztűz nehezedett a magyar kormányra. A nyugati sajtóban majdnem olyan kemény támadások érték Magyarországot mint idén januárban, akkor is a magyar demokrácia állapotáról vitázott az Európai Parlament, és akkor is kifogásokat emelet a bizottság. Magyarország 2011 elején nem várta meg a beígért kötelezettségszegési eljárást, és a bizottság igényeinek megfelelően módosította a parlament a törvényt. A szólásszabadság ügye azonban még most is napirenden van. Neelie Kroes, az illetékes biztos például üdvözölte, hogy a magyar alkotmánybíróság megsemmisítette a törvény egy részét, és brüsszeli szakértői csoportok továbbra is vizsgálódnak a magyar sajtószabadság ügyében.

Malév

2012 január 9-én döntött úgy az Európai Bizottság, hogy a magyar kormányok 2007 szeptembere és 2010 decembere között az EU-s versenyjogot sértő módon adtak összesen 100 milliárd forintos támogatást a Malévnak. Ez ugyan jórészt az Orbán-kormány előtti kormányok sara, de a bizottsági döntés időzítése egyesek szerint összefügghet a Magyarországon lévő általános nyomással. A magyar kormány csak későbbre várta az ítéletet.

Jegybanktörvény

Az új magyar jegybanktörvénnyel szemben már elfogadása előtt számos kritikát fogalmazott meg az Európai Központi Bank (EKB), majd külön levelet írt a tervezet visszavonását kérve Barroso Orbán Viktornak. A magyar parlament több EKB-féle módosítást ugyan beemelt a törvénybe, de ezzel sem a bizottság sem az EKB nem volt elégedett. A múlt héten a megmaradt kifogások miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Feladva decemberi keménységét, a magyar kormányfő most már teljes együttműködést ígér Brüsszellel.

Az adatvédelmi ombudsman leváltása

A most indított kötelezettségszegési eljárások közül az egyik az adatvédelmi ombudsman intézmények megszüntetésével kapcsolatos. A helyére lépő adatvédelmi hivatal ugyan megfelel az EU-s jognak, ám a bizottság szerint az már nem, hogy az eddigi ombudsman nem tölthette ki hivatalát. Minimum fel kellett volna ajánlani Jóri Andrásnak, hogy ő vigye tovább az új hivatalt. A magyar kormány álláspontja az volt, hogy Jóri több interjúban is megjegyezte, hogy annyira nem ért egyet az átszervezéssel, hogy az új rendszerben már nem vállalná a munkát, ez azonban a bizottságnak nem volt elfogadható érv. Most várhatóan itt is visszakozik a kormány.

A bírák korai nyugdíjazása

Ebben az ügyben is megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, és a kormány itt is kész engedékenyebbnek lenni. A bizottság azt kifogásolta, hogy diszkrimináció egy foglalkozás űzőit korábban nyugdíjba küldeni, mint az általános korhatár. A bírák 62 éves nyugdíjba küldését az új alkotmány szabályozza, így Orbán Viktor tévedett, amikor azt mondta, hogy az alaptörvényben jogi kivetnivalót nem talált a bizottság. Navracsics Tibor igazságügyminiszter olyan megoldást javasolt, amellyel talán mégsem kéne az alaptörvényhez nyúlni: eszerint a bírák külön engedélyt kérhetnének, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhassanak.

Bizonytalanság a Tanácsban

A legutóbbi EU-csúcson több tagállam vezetője és a tanács titkársága is úgy értelmezte, hogy Orbán Viktor nemet mondott a tervezett fiskális unióról szóló szerződésre. Ez ugyan a magyar álláspont szerint félreértés volt, és néhány óra múlva ezt hivatalosan is jelezte a magyar kormány, a rossz szájíz diplomáciai forrásaink szerint megmaradt. A németek és a franciák nagyon erőltetik, hogy márciusra meglegyen a szerződés, és ezért brüsszeli pletykák szerint maradt tüske a magyar kormányfővel szemben a malőr után.

Levegőben lógó ügyek

Az Index értesülései szerint a bizottságban újabb kötelezettségszegési eljárások jogi érveit készítik elő Brüsszelben. A végtörlesztés és a stabilitási törvény ügyében folynak vizsgálatok, és nem kizárt, hogy ezen felül is előkerülnek még ügyek, például az igazságszolgáltatási reform kapcsán. Ha a végtörlesztést megtámadják, akkor szinte bizonyos, hogy nem lehet megegyezni, hiszen az intézkedés hatálya már lejárt, így megegyezésre sem lehet lehetőség, és ha a magyar kormány a bíróság előtt sem tudja megvédeni az intézkedést, akkor kártérítést kell fizetni a bankoknak.