Fukuyama Orbánt bírálja
Újabb cikkünk ebben a témában:
Fukuyama nem érti, hogy Orbánék nem értik - 2012.02.07.
A Fidesz kétharmados parlamenti többségéről, az új alaptörvényről és a magyarországi politikai kultúráról írt cikket Francis Fukuyama, a világhírű amerikai konzervatív filozófus. Fukuyama 1992-ben, a kommunizmus bukása után a "történelem végét" jövendölte, mivel úgy vélte, a politikai és gazdasági liberalizmus globális győzelmének már semmi sem állhat az útjába.
A magyarországi közjogi változásokat a brit politikai és alkotmányos berendezkedés tükrében vizsgáló tudós, bár a döntésekkel nem ért egyet, nem vitatja el a jogot, hogy a megfelelő felhatalmazással bíró többség a saját ízlése szerint például a fogantatással definiálja az élet kezdetét és csak heteroszexuális pároknak tegye lehetővé a házasságkötést.
Fukuyama szerint nagyobb veszélyt jelent a végrehajtó hatalom alkotmányos fékeinek gyengítése. Ilyennek nevezi az alkotmánybírák korhatárának csökkentését (tévesen), a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének felszámolását, a médiahatóság kormányzati irányítását, a választási törvény Fidesz számára kedvező átalakítását és a költségvetés feletti parlamenti ellenőrzés gyengítését.
Fukuyama úgy véli, ezzel önmagában még nem lenne több hatalma a magyar kormánynak a britnél. A különbséget a módban látja, ahogy a törvényeket a többség alkalmazza: szerinte senki sem bízik abban, hogy Orbán és a Fidesz felelősen él a hatalmával, amit az is bizonyít, ahogy tavaly az ellenvélemények meghallgatása nélkül keresztülverték az Országgyűlésen az Alaptörvényt,
Fukuyama szerint ugyanezt példázza az is, hogy a Fidesz a "szupertöbbségével" az alkotmányba foglalta saját politikai preferenciáit: az adókulcs mértékét (ebben téved) és a melegházasság tilalmát a filozófus szerint a jövében is csak kétharmaddal lehet majd megváltoztatni.
A parlamenti "demokratikus diktatúra" Fukuyama szerint a mögöttes kiegyenlítő tényezők miatt működőképes a briteknél: bár volt rá például csábítás, kevés miniszter próbálta a hatalmát az ellenzéki sajtó bezárására használni. A magyar Alaptörvény nem önmaga miatt rossz, hanem azért, amit megmutat szerzői hosszú távú hajlamairól – írja Fukuyama.
Az egyik tanulság – véli Fukuyama – az, hogy az EU és a szélesebb nemzetközi közösség fontosabb intézményes hatalmi fékké váltak, mint a magyarországiak. Orbán szétzilálta a magyar gazdaságot, de megszorongatja az Európia Parlament, az Európai Bizottság, az IMF és egy sor másik szervezet. A demokratikus normák betartatása az EU és a nemzetközi szervek egyik legfontosabb funkciója – illusztrálja a helyzetet a tudós.
Szerinte a másik tanulság az, hogy felmerül: van-e egyáltalán bármi értelme babrálni a jogszabályokkal a demokratikus rendszerek hatalommegosztásának erősítése vagy gyengítése érdekében. Ha létezik politikai akarat, egy olyan struktúra is felülírható, ahol sok szereplőnek van vétójoga. Hasonlóképpen, a rossz szándékú szereplők a legjobban felépített intézményeket is lebonthatják. "Talán az intézmények mégsem számítanak" – zárja írását Fukuyama.
