Sérülhet a gyülekezési jog március 15-én

2012.01.26. 07:59 Módosítva: 2012.01.26. 10:00
A KIM olyan területet is lefoglalt, ahová a kormány nem szervez ünnepséget, a rendőrség pedig olyan megoldást választott a civilek elutasítására, hogy ne lehessen időben fellebbezni. Gond lehet a fideszes szimpátiatüntetéssel is.

Miután a Főpolgármesteri Hivatal és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közterület-igényét is jóváhagyta a Fővárosi Önkormányzat Közterület-használati Bizottsága, március 15-ére gyakorlatilag nem maradt nagy szabadtéri rendezvény céljára alkalmas közterület a fővárosban. A furcsa helyzet nem csak az ellenzéki pártok és a civilek gyűléseit lehetetlenítheti el, de nehéz helyzetbe hozza a nemzeti ünnepre beharangozott kormánypárti erődemonstrációt is.

Kormány és a Főváros által lefoglalt közterületek (nagyobb térkép)

A Főváros elszipkázta a civilek helyszínét

A várhatóan legnagyobb március 15-i utcai rendezvénynek, az Egymillióan a Sajtószabadságért (EMS) civil kezdeményezés rendezvényének a Főpolgármesteri Hivatal (FH) tett keresztbe, amikor a területre az ünnep egész napjára kért és kapott közterület-használati engedélyt a tulajdonos Főváros illetékes bizottságától, pontosabban annak kormánypárti tagjaitól. Erről az EMS szervezői akkor értesültek, amikor a saját politikai rendezvényüket akarták bejelenteni a BRFK-n.

Az Egymillióan A Sajtószabadságért csoport október 23-i színpada az Erzsébet hídnál
Az Egymillióan A Sajtószabadságért csoport október 23-i színpada az Erzsébet hídnál
Fotó: Huszti István

Az EMS a tavalyi két nagy tömegrendezvényhez hasonlóan most is az Erzsébet híd pesti hídfőjénél állítaná fel a színpadot, és a tömeg a Szabad sajtó úton gyülekezne. Csakhogy a Főpolgármesteri Hivatal a hagyományos Március 15-e téri rendezvényhez egész napra lefoglalta a hídfőt a Szabad sajtó út és a pesti alsó rakpart között.

Ha a tulajdonos használati engedélyt ad egy közterületre, az az engedély időtartamára a jogosult magánterületének minősül, így oda a rendőrség nem vehet tudomásul (és nem tilthat be) bejelentésköteles politikai demonstrációt, mert erre nincs hatásköre. Ez volt a jogi alapja a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom augusztusi, a Sziget fesztivál idejére a Hajógyári szigetre bejelentett demonstrációja elutasításának is.

A rendőrség sajátos jogértelmezése

A rendőrség azonban az EMS bejelentésekor nem csak az Erzsébet híd hídfőjére, hanem – érthetetlen módon – egy füst alatt a Szabad sajtó útra is megállapította a hatásköre hiányát, jóllehet ott nem lesz fővárosi ünnepség. Így az EMS szervezői a színpad esetleges áthelyezésével sem tudják orvosolni a problémát.

2011. október 23. Egymillióan.
2011. október 23. Egymillióan.
Fotó: Huszti István

A lépés jogi jelentősége az, hogy egy tiltó határozat megtámadása esetén 1-2 hét alatt megszülethetett volna a bíróság ítélete, hogy megtartható-e a rendezvény. A rendőrségi hatáskör megállapítása ezzel szemben hosszadalmas, több hónapig tartó közigazgatási eljárás keretében kényszeríthető csak ki, azaz mire megszületne a döntés, már rég okafogyott lesz.

A Főváros talán visszaengedi a civileket

A Főpolgármesteri Hivatal ugyanakkor közleményben jelezte, hogy nem kívánja megakadályozni az EMS demonstrációját, és kész egyeztetni a rendezvény szervezőivel. Az EMS képviselői Juhász Péter szervező szerint leadták az elérhetőségüket a rendőrségen, várják a FH hívását, és bíznak benne, hogy sikerül megegyezésre jutni.

A Főpolgármesteri Hivatal azonban idén nem csak a Petőfi hídnál ünnepel: egész napra lefoglalták az Andrássy utat, a Deák teret, a Hősök terét, a Clark Ádám teret, a Blaha Lujza teret, a Múzeum körutat, az Alkotmány utcát, a Bajcsy Zsilinszky utat és a Kossuth teret is. Azt viszont egyelőre nem közölték, hogy milyen monstre ünnepi eseményekre kerül sor ezeken a helyszíneken.

Szándékosan akadályozza-e a kormány a kormányellenes tüntetéseket?

A civileknek ugyanakkor a kormánnyal is meg kell egyezniük, a KIM által használatba vett közterületek helyzete ugyanis még bonyolultabb.

A március 15-i hivatalos állami ünnepségek hagyományos helyszíne a Kossuth tér, a Nemzeti Múzeum és a Pilvax környéke. Idén azonban a kormány szinte a teljes belvárost lefoglalta.

A KIM a Parlament körüli negyed, a Nemzeti Múzeum előtere és a mögötte lévő utcák, a Kálvin tér és környéke, a MüPa környéke, a Bajcsy Zsilinszky út, a Károly körút, a Kossuth Lajos utca, a Szabad sajtó út, a Ferenciek tere, a Petőfi Sándor utca, a Pilvax környéke, a Március 15-e tér és környéke, az Erzsébet híd és a Budai Várnegyed déli környéke egész napos használatára kapott engedélyt a fővárostól.

A március 15-i közterület-foglalások érdekessége, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és a KIM által egész napra igénybe vett területek között jelentős átfedések vannak. Mivel a FH jóval hamarabb adta be az igényét és kapott engedélyt, a KIM-nek az érintett területek tekintetében muszáj egyeztetnie Tarlósékkal. Hogy valóban lesz-e mindenhol állami ünnepség, vagy csak a kormányellenes utcai demonstrációk megakadályozása a cél, március 15-én derül csak ki majd.

2011. március 15. a Nemzeti Múzum előtt
Fotó: Huszti István

Az államnak nincs bérlete a közterületre

Törvénytelen volt a Kossuth tér 2006-os lezárása

Január közepén a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága két ügyben (pdf, 1, 2) is úgy döntött, hogy a jogsértő volt a 2006-os utcai zavargások és tüntetések okán a Kossuth tér körbekordonozása. (A  Kossuth téri biztonsági zónában semmilyen demonstráció nem volt tartható, emiatt fideszes képviselők kordonbontó akciókkal tiltakoztak).

A bíróság azon az alapon állapította meg a gyülekezési jog sérelmét, hogy utóbb a hazai hatóságok is elismerték: aránytalan korlátozás volt a Kossuth tér lezárása. A gyülekezési jog korlátozása ezért törvénytelen volt.

Budapest de facto lezárása a fenti ügyek fényében valószínűsíthetően nem állja ki a strasbourgi eljárás próbáját – írja honlapján az ügyekről beszámoló Karsai Dániel alkotmányjogász.

A Társaság a Szabadságjogokért az EMS-t is képviselő ügyvédje, Fazekas Tamás az Indexnek kijelentette, hogy a gyülekezési jog gyakorlását nehezítő közterület-foglalásokra korábban is volt példa a Kossuth téren, például ilyen-olyan kiállítások ürügyén, de az olyan általánosan kiterjedt mód, ahogy most március 15-ére tervezik, nem volt jellemző.

"A közterület nem arra való, hogy kizárólag az állam és az önkormányzat tartson ott rendezvényt – mondja Fazekas. – Ez ellehetetleníti a kormánnyal egyet nem értők gyülekezési jogát: szimbolikus jelentőségű demonstrációkat nem lehet mellékutcákban megtartani. Az pedig, hogy 2013-ra és 2014-re is bejelentkeztek, a vicc kategória: azért, mert ő kezeli ezeket a területeket, államnak még nincs rájuk bérlete, nem csinálhat azt, amit akar."

Ughy Attila, a Fővárosi Önkormányzat Közterület-hasznosítási Bizottságának fideszes elnöke közölte, hogy a helyszínek továbbadhatók, azokról meg lehet egyezni a Főpolgármesteri Hivatallal, mint ahogy az előző években számos példa volt is erre. Ez azonban csak a FH által használt területekre vonatkozik, ahol a KIM a jogosult, azokra nem.

Minek a fél város a kormánynak?

A KIM sajtóosztálya egyenlevéllel válaszolt a kérdésekre, hogy hajlandóak-e egyezkedni a lefoglalt közterületekről a civilekkel és az ellenzékkel. Eszerint a kormány a Kossuth tér és a rendezvény biztosításához szüksége szomszédos utcarészeket, a Nemzeti Múzeumot és a szomszédos utcarészeket, a Pilvax kávéházat és környékét, a MüPa környékét és a budavári rendezvények biztosításához szükséges utcarészeket használja.

Fotó: Nagy Attila

Hogy akkor minek foglalták le a Horváth kertet vagy a Képviselői Irodaház környékét, nem derült ki. Ahogy az sem, hogy ha, miként írják, a nemzeti rendezvények sajátossága, hogy minden évben ugyanabban az időben kerülnek megrendezésre, és ezért a rendezvény helyszíneire a kormány várhatóan a következő években is igényt tart, miért csak 2014-ig jelezték ezt az igényt.

A kialakult helyzethez igazodva a Magyar Szolidaritás Mozgalom március 10-én tartja Együtt a Köztársaságért elnevezésű demonstrációját a Kossuth téren. A harciasabbnak tűnő EMS a következő száz év összes március 15-ére gyűlést jelentett be az Erzsébet hídra a BRFK-n. "A demonstrációk célja, hogy így fejezzük ki a kormány politikájával kapcsolatos kritikánkat" – áll a rendőrséghez eljuttatott dokumentumban.

Az LMP bírósághoz fordul

Az LMP a Hősök terén ünnepelt volna, a BRFK azonban – az EMS esetével megegyezően, hatáskör hiányában – visszautasította a bejelentés tudomásul vételét. A párt ezért bírósághoz fordul, joggal való visszaélés és gyülekezési jog korlátozásának kísérlete miatt.

Szabó Tímea lmp-s képviselő jelezte, hogy készek a strasbourgi bíróságra vinni az ügyet. Egyben kérte, hogy a KIM és a FH adja ki azokat az iratokat, amelyekből kiderül, hogy miért foglaltattak le ennyi közterületet és oda milyen rendezvényeket terveznek március 15-én. Az LMP emellett Szabó Máté ombudsmanhoz fordul, hogy vizsgálja ki, korlátozza-e a gyülekezési jogot a kormány.

Szabó szerint  nem akarnak más helyszínen rendezvényt tartani, mert egyfelől a már lefoglalt belvárosi területeket tartják "alkalmasnak és méltónak" a megemlékezésre. Emellett kételyeinek adott hangot, hogy ha január 2-án a köztévé az Operánál nem talált meg 70 ezer embert, akkor a Kökin erre lenne bármi esély.

A Fidesznek se könnyű

Az MSZP még nem döntötte el, hogy hol szeretne gyűlést tartani, és ezért jogi téren miként reagáljanak a helyzetre. Csak látszólag könnyebb a Fidesz esete, mely március 15-ére komoly köztéri erődemonstrációt lengetett be.

Ha ugyanis a KIM hajlandó valamelyik kiemelt jelentőségű területet átengedni a vezető kormánypártnak, nehéz lesz megindokolni, hogy az ellenzék miért nem tüntethet a frekventált helyszíneken. Persze a probléma áthidalható, ha a kormánypárti demonstrációra az állami ünnepségsorozat valamelyik epizódjának keretében kerül sor.

A KIM nem túl szószátyár levele szerint "a fővárosban – mely több száz közterülettel rendelkezik – bármely szervezet számára maradt hely. Azok, amelyek közterület használatát tervezik, a jogszabályoknak megfelelően ilyen kérelemmel élhetnek a Fővárosi Önkormányzat felé."