Az MSZP-vel való együttműködést is megrágja az LMP

Ki legyen az új frakcióvezető, az MSZP-vel közösen állítsanak-e képviselőjelöltet, legyen-e elnöke a pártnak – ezekre a kérdésekre próbál választ találni az LMP szombat-vasárnapi kongresszusa, amit zárt ajtók mögött tartanak meg.

Ezek a kérdések a nyilvánosság számára is érezhető módon azt követően okoztak konfliktust az LMP-ben, hogy Schiffer András január 14-én lemondott a párt parlamenti frakciójának vezetéséről. Schiffer váratlan lemondásához hozzájárult, hogy a pártban vita alakult ki a szövetségi politika körül. A volt frakcióvezető szerint ugyanis már most ki kellene mondani, hogy az LMP önállóan indul a következő választáson, többen viszont úgy vélték, egyelőre korai ezzel a kérdéssel foglalkozni.

Önálló lista, közös jelölt?

Több LMP-s politikus csütörtökön arról beszélt az Indexnek, hogy a hétvégi kongresszuson is terítékre kerül a többi ellenzéki párttal való együttműködés. A források azt nem tudták megmondani, hogy ebben a kérdésben milyen döntés születhet, az erről folytatott párton belüli vitákat viszont összegezték. Szerintük abban nincs vita, hogy az LMP önálló pártként, önálló listán vesz részt a következő választáson. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy az LMP bizonyos esetekben, például egyéni jelöltállításban együttműködjön-e más ellenzéki pártokkal.

A források szerint az LMP egyes meghatározó politikusai nyitottabbak az együttműködésre, példaként Karácsony Gergely parlamenti képviselőt említették. Már a novemberi második kerületi időközi parlamenti választás előtt is kiderült, hogy ebben a kérdésben Karácsony mást gondol. A politikus a Népszabadságnak adott október végi interjúban arról beszélt, hogy ha a visszalépése hozzájárul a Fidesz legyőzéséhez, akkor ezt a második fordulóban hajlandó megtenni az MSZP javára. A párt vezetése végül ezzel ellentétes döntést hozott. A politikus január 17-én az ATV-nek erről azt mondta, hogy a sajtó értelmezi többféleképpen a párt vezetőinek szavait.

Közös akciók

A szövetségi politikáról szóló vitát az hozta felszínre, hogy az új választási törvény együttműködésre kényszeríti a kisebb pártokat. A törvény szerint egyfordulós lesz a következő parlamenti választás, így a kis pártoknak már az első forduló előtt szövetséget kell kötniük egymással, hogy egyéniben mandátumot tudjanak szerezni. Hiszen ha egy nagyobb párt mind a 106 egyéni körzetben nyer, akkor megszerzi a többséget a 200 fős parlamentben.

Ősszel az LMP a korábbiaktól eltérően több esetben is együttműködött az ellenzéki pártokkal. Például november végén, amikor az ellenzéki pártok obstrukcióval nyújtották el az egyes törvényjavaslatok parlamenti vitáját. Az akciót az MSZP kezdeményezte, amelyhez csatlakozott az LMP mellett a Jobbik is.

December 23-án pedig az MSZP és a Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő vezette Demokratikus Koalíció (DK) csatlakozott ahhoz az akcióhoz, amikor az LMP képviselői a parlamenthez láncolták magukat. Január 2-án pedig az LMP, az MSZP és a DK is részt vett a civilek által szervezett kormányellenes tüntetésen.

Két társelnök is lehet

A hétvégi kongresszuson téma lesz a párt jelenlegi szervezeti struktúrájának átalakítása is. Egy LMP-s politikus szerint a januárban kirobbant belső feszültség nagy részben arra vezethető vissza, hogy a 2009-ben kialakított pártstruktúra nem bizonyult hatékonynak. A forrás szerint több kritika érte például a testületi vezetést. A pártnak ugyanis jelenleg nincs elnöke, hanem egy 13 fős testület, a választmány irányítja az LMP-t. A testületi vezetés olyan problémákhoz vezetett, hogy a feladatok, a felelősségek, a hatáskörök nem minden esetben voltak tisztázva. Ez pedig több vitát okozott a párton belül.

Szél Bernadett szóvivő szerint a kongresszusra két, a szervezeti struktúra átalakításáról szóló javaslat is készült. Az egyik a jelenlegi struktúrát korrigálná, a másik viszont bevezetné a társelnöki intézményt. Ha ezt megszavazzák, akkor az osztrák zöldek mintájára a párt egyik elnöke férfi, a másik nő lesz. Ezenkívül valószínűleg egyértelműsítik az egyes testületek, a választmány, a politikai tanács feladatait. Egy LMP-s forrás szerint az elmúlt hónapokban ezeknek a testületeknek sem volt mindig egyértelmű a szerepe.

A másfajta működési struktúrára való áttérésre utal az is, hogy a párt választmánya csütörtökön kommunikációs igazgatót választott. Korábban ez a poszt nem létezett, az LMP-nek csupán szóvivői voltak, jelenleg ezt a posztot Vágó Gábor parlamenti képviselő és Széll Bernadett tölti be. Az új kommunikációs igazgató Hikáde Beáta lett.

Akik szóba jönnek

Ha kongresszus úgy dönt, hogy két elnöke legyen a pártnak, őket a hétvégén még biztos nem választják meg. Az új frakcióvezető személyéről azonban biztosan dönteni fognak. Az LMP-s források szerint a képviselőcsoport új vezetője a négytagú frakcióelnökségből kerülhet ki, amely Schiffer lemondása óta irányítja a frakciót. A frakcióelnökség tagjai Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Mille Lajos és Szabó Tímea.

A kongresszus zárt lesz, a történtekről a Facebookon, a Twitteren és a párt honlapján folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. A menetrendről keretes írásunkban olvashat.