Elnapolta az MSZP-dilemmát az LMP
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor: Két héttel a háború kitörése előtt már láttam, hogy ez megtörténhet
- Két pesti kerületben is zsarolja az MSZP a baloldali összefogást
- NKE az elitpedagógus-képzésről: „Ez még akár dicséretnek is hangozhat”
- Megérkezett az izraeli Vaskupola lokátora Magyarországra
- Orbán Viktor a KRÉTA-n keresztül üzent a szülőknek
Miben lesz más az LMP a hétvégi kongresszus után, mi változik meg a pártban?
(December 23-én az LMP több képviselője a Parlament előtti korlátokhoz láncolta magát, az akcióhoz az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tagjai is csatlakoztak. Január 14-én lemondott posztjáról Schiffer András frakcióvezető, ezt követően több konfliktus is előtérbe került a párton belül.)
Konkrétan milyen vitákat zártak le?
A követendő stratégiáról szóló vitát. Azt, hogy az LMP önállóan készül a 2014-es választásokig. Egy önálló pólusképző erővé kíván válni. Érdeklődésünknek a középpontjában pedig nem más ellenzéki pártok, hanem a választók fognak állni.
Korábban is úgy tervezték, hogy önálló listán indulnak, a vita inkább arról szólt, hogy egyéniben együttműködjenek-e más pártokkal, például ne indítsanak jelölteket az MSZP-vel szemben. Lesz ilyen együttműködés vagy nem?
Erről még korai lett volna döntést hozni. Egyébként volt erről egy vita a kongresszuson. A szövetségi politikát az LMP belső szabályzata szerint kétharmados többséggel kell eldönteni. Ez a javaslat kétharmados többséget nem kapott.
Pontosan miről szavaztak?
Volt egy javaslat, arról, hogy most mondjuk ki, hogy a 2014-es választásokon az LMP egyéni választókerületi szinten sem működik együtt a jelenlegi parlamenti pártokkal. A kongresszus ezt nem fogadta el kétharmaddal. A küldöttek többsége azonban kiállt mellette. Ez azt jelenti, hogy van egy szándék a tagságon belül arról, hogy ne legyen egyéni választókerületi szinten se együtműködés a következő választásokon vagy pedig csak olyan politikai erőkkel szövetkezzünk, akik nem hordozzák magukon az elmúlt húsz év terhét.
A szervezeti struktúra is okozott sok vitát, többek között azért, mert nem volt világos, ki miért felelős. Itt mi fog változni?
Elindult egy szervezeti átalakítás is. A kongresszus úgy döntött, hogy alapvető nagy változások nem következnek be.
Mi garantálja akkor, hogy ne jöjjenek újra elő a régi viták?
Tisztáztuk, hogy néhány kritikus ponton milyen felelősségi körök tartoznak az egyes funkciókhoz, milyen számonkérési lehetőségek vannak. Több helyen tisztáztuk a hatásköröket. Azt gondoljuk, hogy ez sokkal gördülékenyebb döntéshozatalt, megvalósítást tesz lehetővé. Ez nem zárul le a kongresszussal, a szervezet fejlesztését, erősítését folyamatosan csinálni kell.
Frakcióvezetőt délelőtt jelölt a képviselőcsoport, ha jól tudom, több jelölt volt, de visszaléptek. Például Karácsony Gergely neve is felmerült. Pontosan mi történt?
Karácsony Gergely már tegnap világossá tette, hogy nem kívánja elvállalni a frakcióvezetői posztot. Tulajdonképpen a frakción belül két jelölt volt, akik jelentős támogatást kaptak, és el is vállalták a jelöltséget, Mille Lajos és én. Kettőnk közül a frakció meggyőző többséggel engem ajánlott, a kongresszus pedig támogatta ezt a döntést.
Frakcióvezetőként mi fog először csinálni?
A frakció munkatársaival egy találkozót, egy állománygyűlést tartunk a hét első napjaiban, szerdán frakcióelnökségi ülést tartunk. Már most nekiállunk felkészülni a február 13-i első parlamenti ülésre. Olyan lendülettel akarjuk elkezdeni a munkát, hogy megmutassuk, mit is jelent az új ellenállás, hogy az LMP a szükséges belső vita után készen áll arra, hogy az ellenzék meghatározó erejévé váljon.
Jávor Benedek életrajza
A parlament honlapján található életrajza szerint Jávor Benedek 1972-ben született Budapesten, nős, felesége múzeumpedagógus. Jávor1991-1997 között az ELTE biológus szakának hallgatója, diplomáját ökológia szakirányon szerezte. Ugyanitt 2006-ban biológia tudományokból doktori fokozatot szerzett.
Többször járt ösztöndíjjal külföldön,1998-ban a Brüsszeli Szabadegyetemen, 2007-ben Franciaországban, a Versailles-St.Quentin-i Egyetemen kutatott. 1998-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének oktatója, de vendégoktatóként több más intézményben is tanított.
2000-ben a Védegylet alapító tagja, 2003-2008 között szóvivője és programvezetője is volt a természet- és erdővédelem, valamint a környezetpolitika területén. Jelentős szerepe volt a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa intézmény létrehozásában.
2008-ban az LMP egyik alapítója, a 2009-es párttá alakulástól az LMP választmányi tagja, szóvivője. A 2010-es országgyűlési választáson az országos lista 2. helyezettje. Jelenleg az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke.