Schmitt kegyelmében bízhat még Geréb

A március 24-i, már akkor is szokatlanul súlyosnak tartott elsőfokú ítéletnél is szigorúbb büntetést szabott ki a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla pénteken Geréb Ágnesre, akit halált, illetve maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében találtak bűnösnek. Geréb Ágnest az elsőfokú ítéletben kiszabott öt helyett tíz évre tiltották el a szülész-nőgyógyászi, valamint szülésznői tevékenység gyakorlásától. Két év letöltendő fogházbüntetését nemcsak hogy helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla, hanem még azt a kedvezményt is megvonták tőle, hogy a büntetés felének letöltése után feltételesen szabadulhatott volna.

A jogerős ítélet szerint a körülbelül 3 millió forintos bűnügyi költség nagy része is őt terheli: nagyjából 1 millió forintot egyedül kell kifizetnie, további 1,4 millió forintot pedig a szintén bűnösnek talált másodrendű vádlottal közösen. A fennmaradó 600 ezer forintot az állam viseli.

A másik négy vádlott esetében a Fővárosi Ítélőtábla nem változtatott az elsőfokú ítéleten: a másodrendű vádlottnak 300 ezer forint pénzbüntetést kell kifizetnie szintén foglalkozás körében elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A másik három vádlottat felmentették.

Az ítélet ellen fellebbezni már nem lehet. A Geréb Ágnest védő TASZ-os ügyvéd, Pelle Andrea ugyanakkor a tárgyalás után bejelentette, kegyelmi kérvénnyel fordulnak Schmitt Pál köztársasági elnökhöz. Geréb ügye egyszer már volt az államfő előtt, még az elsőfokú per során fordultak hozzá úgynevezett eljárási kegyelmet kérve, ami arra vonatkozott, hogy az eljárást szüntessék meg. Schmitt azonban az elsőfokú ítélet megszületéséig nem reagált az ügyben, később pedig elutasította a kegyelmi kérvényt. A most benyújtandó új kegyelmi kérelem már magára a jogerős ítéletre fog vonatkozni. A tárgyalás után demonstrációt tartottak a bíróság épülete előtt a Geréb Ágnessel szimpatizálók, a tüntetésen elhangzott, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság elé viszik a szülésznő ügyét, ügyvédje azonban ezt egyelőre nem tudta megerősíteni. Azt mondta: ez még jogi mérlegelés tárgya.

A pénteki tárgyalás elején a vádlottak lehetőséget kaptak arra, hogy az utolsó szó jogán beszéljenek, de ezzel sem Geréb Ágnes, sem a negyed-és ötödrendű vádlott nem kívánt élni. A másodrendű vádlott az utolsó szó jogán vitába szállt azzal, hogy szakmai szabályszegést követtek volna el, és végül keserűen megjegyezte: „Magyarország nem érdemli meg a kiváló szülészetet”. A harmadrendű vádlott azt mondta: kételkedik abban, hogy van-e még értelme bármit mondani, mert szerinte a per egyik legfontosabb tapasztalata az volt: hiába beszélnek.

A bíró szerint nem az otthon szülésről szólt a per

A bíróság közel két órás visszavonulás után hirdette ki az ítéletet, majd Czine Ágnes tanácselnök közel egy órán át indokolta azt. Ahogy az első fokon eljáró bíró, ő is hangsúlyozta: a bíróságnak nem feladata, hogy az otthon szülés kérdésében állást foglaljon, hanem a vádlottak büntetőjogi felelősségéről kell döntenie. Czine Ágnes dicsérte az elsőfokú bíróság munkáját, szerinte az széleskörű bizonyítás folytatott le, betartotta a perrendszabályokat, részletesen felderítette a körülményeket. A megállapított tényálláson ugyanakkor helyenként pontosított a Fővárosi Ítélőtábla.

A büntetőper, amelyben most ítéletet hirdettek, négy régi – két 2007-es, egy 2003-es és egy 2006-os – szülés miatt indult. A négy esetből végül kettőnél állapította meg a bíróság, hogy a vádlottakat büntetőjogi felelősség terheli.

Szakmai hibákat vétett az ítélet szerint

A halált okozó veszélyeztetés vétségét az egyik 2007-es szülés során követte el a bíróság szerint Geréb Ágnes. 2007 szeptemberében, az Alma utcai születésházban a kisbaba feje megszületett, de a válla elakadt a szülőcsatornában. A gyereket nem tudta világra segíteni Geréb Ágnes, a kihívott mentőorvos sem tudott segíteni. Végül bevitték a vajúdó édesanyát a Szent János Kórházba, ahol gátmetszéssel kiszabadították a gyereket a szülőcsatornából, de már nem élt, hiába küzdöttek negyven percen át az életéért, az újraélesztés nem sikerült.

Az ítélet szerint Geréb többször is megszegte a foglalkozási szabályokat ennél a szülésnél: elrendelte, hogy intravénásan oxitocint adjon segítője a vajúdó édesanyának, holott ez a kitolási szakban kifejezetten tiltott; nem végzett gátmetszést; nem megfelelő körültekintéssel alkalmazta a műfogásokat, amelyekkel megpróbálta világra segíteni a babát, és ezzel a magzat nyaki csigolyáinak szétválását és a gerinccsatorna bevérzését eredményezte, végül pedig késlekedett a mentő kihívásával. A megállapított tényállás szerint az újszülött halálát oxigénhiány okozta, amelynek oka az oxitocin szabályellenes intravénás beadása által kiváltott tartós méhösszehúzódás és a nyaki gerincsérülés volt.

A maradandó fogyatékosságot okozó veszélyeztetést a bíróság szerint 2003 karácsonyán, egy ikerszülés során követte el a szülést vezető Geréb Ágnes és a mellette szülésznőként segédkező másodrendű vádlott. A szülés egy budapesti lakásban, de nem az édesanya saját otthonában zajlott. Az első baba természetes úton, egészségesen megszületett, de a második magzat szívhangjai gyengültek. Geréb ekkor is intravénás oxitocin beadására utasította társát, ezután néhány perccel megszületett a második magzat, de nem lélegzett. A baba súlyos agyi károsodást szenvedett, fél évvel később pedig meghalt. Az ítélet szerint ebben az esetben is szakmai szabályszegés volt az oxitocin intravénás beadása, és részben ez okozta a baba oxigénhiányos állapotát. Szakmai szabályszegésként értékelte a bíróság azt is, hogy Geréb Ágnes az első magzat megszületése után késlekedett a burokrepesztéssel, az újszülött helyett először az édesanyával foglalkozott, és nem szívták le a baba felső légútjait. A szülésnél segítőjént jelen volt a harmad-és negyedrendű vádlott is, de a bíróság szerint ők nem hibáztak, megtették, ami tőlük elvárható volt. A bíró hangsúlyozta: önmagában az, hogy intézeten kívül történtek a szülések, nem lett volna bűncselekmény.

Hiába hívott a védelem külföldi szakértőket tanúnak

A védelem az eljárás során megkérdőjelezte a szakvéleményt adó kirendelt orvosszakértők elfogulatlanságát és szakmai kompetenciáját, és sérelmezték, hogy elutasították azoknak a hazai és nemzetközi szakértőknek a meghallgatását, akik Geréb mellett tanúskodtak volna.

Czine Ágnes tanácselnök az indoklásában hosszan beszélt erről is. Az Ítélőtábla arra jutott, hogy az elsőfokú bíróság is helyesen utasította el ezt a bizonyítási indítványt. Czine azt monda: a büntetőeljárási törvény előírja, hogy tanúként olyan ember hallgatható ki, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet, márpedig a külföldi szakértők nem voltak ott a szülések idején. Erre többen gúnyosan felnevettek a teremben a Gerébbel szimpatizálók közül. A bíró rendre utasította őket, majd folytatta: a külföldi szakértők írásos szakvéleményét ugyanakkor az elsőfokú bíróság figyelembe vette okiroti bizonyítékként. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elsőfokú eljárásban 12 igazságügyi szakértőt rendeltek ki. Emlékeztett arra is, hogy volt egy magyar szakértő, akit a védelem indítványára vontak be az eljására, ő azonban megrendült egészségi állapotára hivatkozva mégsem vett részt a tárgyaláson, bár írásos szakértői véleményt készített, és azt figyelembe is vette az elsőfokú bíróság.

"Nem volt méltányolható ok" az enyhítésre

A bíró szerint téves az a védői hivatkozás is, hogy 2003 és 2007 között nem volt hazai szabályozása az otthon szülésnek, ezért Gerébéknek a külföldi protokollokat kellett követniük. Czine azt mondta: igenis volt akkoriban itthon kialakult szabályrendszer, ugyanazok a szabályok vonatkoztak Gerébékre, mint az intézményben folyó szüléseket vezető orvosokra.

A büntetés mértékével kapcsolatban a bíró megjegyezte, hogy Gerébre 7,5 év, a másodrendű vádlottra 5 év lett volna a kiszabható büntetés felső határa. Enyhítő körülményként értékelte, hogy a 2003-as eset régen történt, elhúzódott az eljárás. A másodrendű vádlott esetében enyhítette a büntetést azt is, hogy gyerekek eltartásáról gondoskodik, és először követett el ilyet. Geréb esetében ugyanakkor súlyosító körülménynek vette a bíróság, hogy igaz, az eset idején még nem jogerősen, de 2007-ben korábbi ügyek miatt eltiltották foglalkozása gyakorlásától. A bíró szerint Geréb éveken keresztül tudatosan sértette meg foglalkozása szabályait, nem volt méltányolható ok büntetése enyhítésére. A foglalkozástól eltiltás meghosszabbítását a maximális tíz évre a társadalom védelme érdekével magyarázta a bíró.

Szimpátiatüntetők vártak Gerébre

Az ítélethirdetés után körülbelül száz támogatója várta a bíróság előtt Gerébet, többen gyerekeiket is elhozták. Geréb Ágnes a sajtónak nem nyilatkozott. A demonstráció szónoka boszorkányüldözésnek nevezte a történteket, és arról beszélt: a mai a szülészek, a bírók és az ügyészek fekete napja. A szülészeket azzal vádolta, hogy féltékenységből, hálapénzeiket féltve bántak el Gerébbel.

Délután a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet és az Igazságot Geréb Ágnesnek Mozgalom közös sajtóközlemény adott ki, melyben azt írták, megdöbbenve fogadták az ítéletet. Szerintük a bíróság mai döntésével fenntartja az otthon szülés kriminalizációját, és kettős mércét alkalmaz: eltérően ítéli meg a kórházi és az intézeten kívüli szülést, a kórházi orvosok csak nagyon ritkán kerülnek büntetőbíróság elé, és perük többnyira felmentéssel zárul. Kifogásolták azt is, hogy míg más országokban a bábák ügyeiben főként szülészekből, bábákból álló szakmai testület vizsgálódik és ítélkezik, nálunk kizárólag kórházi orvosok adnak véleményt, akik nem rendelkeznek semmilyen tapasztalattal az otthon szülés terén. Ismét emlékeztettek arra, hogy nemzetközi szaktekintélyek, többek közt az Egészségügyi Világszervezet volt igazgatója szerint nem hibáztak a magyar bábák.

Geréb Ágnes jelenleg egy másik, 2010 végén indult büntetőeljárással összefüggésben házi őrizetben van. Fogházbüntetése letöltésének megkezdéséről a büntetés-végrehajtás fogja értesíteni, ügyvédje szerint várhatóan egy-három hónap múlva kell bevonulnia.