Bővítette a parlament az egyházak listáját
További Belföld cikkek
-
Világdöntőben képviselhetik Magyarországot az ELTE programozói - „Ide figyelj, te NER-es kóborlovag″ - Jakab Péter kiakadt Magyar Péterre
- Tudományos kutatás: Magyarországon nem megfelelően használták a favipiravirt a koronavírus gyógyításában
- A kommunistákról és Magyar Péterről is parázs vita alakult ki Puzsér Róbert és Huth Gergely között
- Hétvégén ismét megbénul a közlekedés Budapesten
Elfogadták hétfőn az egyházügyi törvény módosítását, amellyel a korábban elfogadott 14 egyház mellett további 18 vallási közösséget nyilvánítanak egyházzá, 66 vallási közösség kérelmét pedig elutasítják.A két előterjesztést a kormánypárti képviselők szavazták meg, ellenzéki politikusok nem vettek részt a voksolásban. A vallási közösségek elutasításakor két KDNP-s politikus - Lanczendorfer Erzsébet és Varga László - tartózkodott.
MSZP: Schmitt Pál ne írja alá az egyházügyi törvényt
Az MSZP arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az egyházügyi törvény hétfőn elfogadott módosítását, mert az március 1-jétől indoklás nélkül megfoszt egyházi státuszától számos vallási közösséget. Lendvai Ildikó közleménye szerint a jogszabállyal "törvényerőre emelkedik a politikai bosszú, az önkényes, indok nélküli válogatás a vallási közösségek sorsáról való döntésben". Lendvai Ildikó megjegyezte, "az új egyházi törvény elfogadása óta tudjuk", baj lesz abból, ha a bíróságok helyett a hit kérdéseiben illetéktelen politikusok szűntethetnek meg akár több évtizede működő egyházakat, másoknak pedig kegyesen engedélyezik a továbbélést. Lendvai szerint nyilvánvaló politikai bosszú áldozata lett a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelynek "bűne" az volt, hogy vezetője, Iványi Gábor szerepet vállalt az alaptörvény elleni tömegtüntetésen, de számos más protestáns kisegyház és néhány világvallás hazai képviselője is áldozatul esett.
Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága eredetileg 17 felekezet egyházi elismerését javasolta február 10-én. A támogatott egyházak köre a fideszes Demeter Zoltán módosító javaslatára bővült ki egyel. Demeter módosító javaslata szerint bekerült ebbe a körbe a Magyarországi Muszlimok Egyháza is. Demeter indoklása szerint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza közösen hozta létre a Magyarországi Iszlám Tanácsot. Az egységes javaslat szerint az Országgyűlés a Magyarországi Iszlám Tanácsot ismeri el, de az ezt alkotó közösségeket, így a Magyarországi Muszlimok Egyházát is fel kell tüntetni az elismert egyházak között.
A két muszlim felekezet mellett egyházként működhet a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, továbbá öt buddhista vallási közösség is.
A parlament egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van például a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést.
Az Országgyűlés december 30-án fogadta el újra az egyházügyi törvényt, mivel az Alkotmánybíróság december 19-én megsemmisítette a korábbi jogszabályt arra hivatkozva, hogy a törvényt szinte teljesen átírták egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal. Az új törvény egyebek mellett húsz éves magyarországi, vagy százéves nemzetközi működést ír elő az elismerés feltételeként, ám a kivételezett egyházi státuszú felekezetek rövid sora miatt a kormányra komoly nyomás nehezedett a módosítás érdekében.
Az egyházi törvénnyel kapcsolatos kritikák oka, hogy míg korábban az egyházi státuszról – a jogszabályoknak való megfelelés alapján, azaz normatív módon – a bíróságok döntöttek, januártól a hatáskör átkerült a kérdésről kétharmaddal határozó Országgyűléshez. A szabályoknak való megfelelést az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága vizsgálta, és a bizottság nyújtja be a módosításról szóló törvényjavaslatot is.
A jogszabály azonban jogilag nehezebben megragadható előírást is támaszt: a szervezetnek a tanítása lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal is rendelkeznie kell. A bizottság ezért a törvénynek megfelelően állásfoglalást kért a Magyar Tudományos Akadémiától. A Hámori József agykutató vezette hét tagú bizottság azonban nem nyilvánított véleményt az egyházakról, mert álláspontjuk szerint az intézmény hatásköre nem terjed ki államigazgatási kérdésekre.
A parlamenti bizottság februárt eleji ülésén így a kormánypárti tagok megszavazták, hogy egy 17-es listát terjesztenek az Országgyűlés elé. A kedvezményezettek között a várakozásoknak megfelelően szerepel a Magyarországi Metodista Egyház is, melynek egyházi státuszáért a szintén metodista Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is lobbizott. A Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyházért pedig a kínai nagykövet, Gao Jian lobbizott.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta: nem mondanak nemet a további egyházzá nyilvánításokra sem. A listáról lemaradó vallási közösségek bő egy év múlva kezdeményezhetik újra, hogy az egyházi státust kapjanak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
