Ragaszkodnak fizetésükhöz a feladataiktól megfosztott önkormányzati vezetők

A megyei intézmények állami kézbe vételével jelentősen csökkent a megyei önkormányzatok költségvetése, a közgyűlés vezetőinek juttatásai viszont változatlanok maradtak. Több szocialista képviselő is erről beszélt hétfőn az Országgyűlésben, Harangozó Tamás Tolna megyét, Lukács Zoltán Komárom-Esztergom megyét hozta fel példaként. Navracsics Tibor közizgatási és igazságügyi miniszter a válaszában azt mondta: a kormány korrekten járt el, a feladatokat finanszírozza, nem pedig az üres intézményeket.

Több megyei önkormányzati is februárban fogadta el az idei költségvetését, ekkor derült ki, hogy az ezekben szereplő összegek drasztikusan lecsökkentek. Komárom-Esztergom megye például tavaly 14 milliárd forintból gazdálkodott, az idei évre ez az összeg 265 millió forintra csökkent. Győr-Moson-Sopronban az összeg 27 milliárdról 273 millióra, Tolnában 21 milliárdról 218 millióra, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 40 milliárdról 318 millió forintra apadt. Az összes megye idei költségvetése nagyjából hasonló arányban csökkent.

A megyei költségvetések jelentős részét az oktatási és az egészségügyi intézmények után járó normatív támogatások tették ki, az intézmények azonban januártól az államhoz kerültek át. A kormánypártok a tavaly szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülésen döntöttek erről. A kérdés körül azonban komoly vita alakult ki, a frakció polgármesteri, önkormányzati tisztséget betöltő tagjai amellett érveltek, hogy az önkormányzatok is lehetnek jó fenntartók.

Az MSZP azért kritizálta a döntést, mert a párt szerint az intézmények és hatósági jogkörök átvételével csak minimális feladat maradt az önkormányzatoknál. Lukács Zoltán szerint a megyei önkormányzatok a költségvetésük jelentős részét így a képviselők tiszteletdíjára, a hivatal dolgozóinak bérére, illetve a hivatal a fenntartására fordítják. Lukács szerint Komárom-Esztergom megye a költségvetésben szereplő 265 millióból körülbelül 230 milliót fordít ilyen jellegű kiadásokra. Azért nincs szükség a megyei önkormányzatra, hogy legyen, egyszerűbb lenne, ha feloszlatná magát a közgyűlés”, mondta az Indexnek Lukács.

Popovics György, Komárom-Esztergom megyei közgyűlés fideszes elnöke szerint a költségvetési források a 17 megyei intézmény átadása miatt csökkentek. A hivatal dolgozóinak száma a korábbi 40-ről így 17-re fogyott, a dolgozókat főként az intézményeket átvevő megyei kormányhivatal vette át. Popovics szerint mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne dolguk a hivatalban maradt dolgozóknak, a korábbi megyei területfejlesztési és a regionális fejlesztési tanácsok feladatai a megyékhez kerültek át.

A fideszes politikus szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megyéknek a területfejlesztési tervek elkészítésében kell részt vennie. Többek között az állam, az önkormányzatok és az üzleti szféra elképzeléseinek megfelelő fejlesztési terveket készítenek, például az infrastruktúra terén, az egészségügyi ellátórendszerben vagy a vállalkozásfejlesztésben. Ezekre az idei évben 20-30 millió forintot fordít a megye.

Popovics szerint bár a források 80 százalékát valóban működésre fordítják, de az idei ében 30 százalékkal csökkentették a képviselőtestület tagjainak tiszteletdíját, ami közel 12 millió forintos spórolást jelent. A közgyűlés elnökének azonban nem csökkent a fizetése. Popovics az Indexnek ezt azzal indokolta, hogy a főjegyző szerint erre nem volt lehetőség, mivel jogszabály állapítja meg illetményét, eszerint a közgyűlés elnökét a köztisztviselői alapilletmény 14–15-szorosa illeti meg. A helyi MSZP ezt követően felvetette, hogy az elnök a bére egy részét fordítsa jótékony célra, Popovics szerint azonban nem tartozik a nyilvánosságra, hogy mire fordítja a fizetését.

Az MTI február 16-i tudósítása szerint vita alakult ki a Veszprém megyei közgyűlés elnökének, a fideszes Lasztovicza Jenőnek a fizetése miatt is. A közgyűlés a képviselőik bérét az illetményalap 2,6-szereséről 2-szeres szorzatra, azaz 80 ezer forintra módosította.  A Jobbik felvetette, hogy csökkenjen a megyei elnök és alelnökök tiszteletdíja is. Lasztovicza, aki fideszes parlamenti képviselő is egyben az MTI szerint azt mondta: az elnök és alelnök tiszteletdíja az elmúlt hat-nyolc évben egy fillérrel sem nőtt, holott minden nap munkát végeznek, nemcsak havonta egyszer foglalkoznak a megye dolgaival. A politikus hozzátette, hogy nem vettek fel jutalmat, amit elődeik folyamatosan megtettek, és költségtérítést sem.

Egy vezető beosztású kormányzati tisztségviselő arról beszélt az Indexnek, hogy központilag sem írták elő a közgyűlési elnökök fizetésének csökkentését. A forrás azzal indokolta, hogy nem lett kevesebb az elnökök munkája. Korábban ugyanis egy nagyobb apparátus készítette elő a különböző döntéseket, most azonban a képviselőtestületnek leginkább a saját eszére kell hagyatkoznia, fogalmazott a forrás.