Igazat adtak az e-népszámláláson kiakadt vakoknak

Nyilvánosságra hozta döntését az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) az e-népszámlálási ügyben. A döntés nem jogerős, az esetismertetést anonimizálták, a Szervezet és a Hivatal megnevezés szerepel benne, ugyanakkor az ügy elindulásakor megjelent hírekből ismert, hogy a Központi Statisztikai Hivatalról (KSH) és a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesületéről van szó (VGYKE).

Ahogy azt megírtuk, még kvalifikált, vak informatikusok sem tudták egyedül kitölteni az online kérdőívet az október 1. és 16. között zajló népszavazáskor. Hiába használták a leggyakoribb képernyőolvasó szoftvert, látó ember segítsége nélkül nem tudták az összes kérdést megválaszolni, mert a netes felület egyes elemei, például a lakás helyiségeivel kapcsolatos kérdések, a kitöltést nem igénylő kérdések jelölése, az automatikus jelzések és hibaüzenetek nem voltak kezelhetőek számukra. Pedig ha már 18 nyelvre le tudták fordítani a kérdőívet, nem túl nagy erőfeszítéssel a vakok számára is lehetővé lehetett volna tenni, hogy önállóan is válaszolhassanak a kérdésekre.

A VGYKE tavaly októberben fordult emiatt – közérdekű igényérvényesítőként - az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amely februárban foglalt állást a kérdésben. Az EBH arra jutott, hogy a KSH megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a vakokkal szemben, és diszkriminálta őket azzal, hogy nem biztosított számukra akadálymentes hozzáférést a népszámlálási elektronikus kérdőívhez.

Az eljárás során a KSH, amely maga is elismerte, hogy csak 80 százalékban volt akadálymentes az alkalmazás, sok mindennel próbált védekezni, de érveik nem igazán győzték meg a hatóságot. Hiába érveltek például azzal, hogy kérdezőbiztosok segítségével ugyanúgy válaszolhattak a kérdésekre a vakok, mint bárki. Az EBH szerint az volt a probléma, hogy nekik nem voltuk lehetőségük választani a kitöltési módok között, mint a többieknek.

Azt a védekezést sem fogadta el a hatóság, hogy nem volt elég idő és elég pénz olyan program kidolgozására, amelyet a vakok is rendesen tudtak volna használni. „Az időtényező vonatkozásában megjegyzi a hatóság, hogy 10 évente van népszámlálás, az erről rendelkező törvény 2009-ben lépett hatályba, már ekkor ismert volt, hogy milyen módokon lehet eleget tenni az állampolgároknak az adatszolgáltatási kötelezettségeiknek” – írták a honlapon. Megjegyezték azt is, hogy a KSH ráadásul nem tárt a hatóság elé olyan konkrét számításokat, amelyek azt igazolták volna, hogy egy teljesen akadálymentes program alkalmazása milyen nehézségeket jelentett volna.

Az EBH kitért arra is, miért baj az, hogy a vakok látó kívülállók segítségére szorultak: a kérdőívben szenzitív adatokat is kérdeztek, a privátautonómiát sérti, ha ezekről a kívülálló segítő is tudomást szerez.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem jogerős döntése azonban nem túl szigorú, bírságot például nem szabott ki, csak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. A szankció kiszabásánál ugyanis figyelembe vették, hogy most először volt lehetőség népszámlálásnál elektronikus kitöltésre, és hogy a KSH az előkészítéskor felvette a kapcsolatot az Informatika a látássérültekért alapítvánnyal, akik segítették a módszer tesztelését, javaslatokat adtak a rendszer tervezésekor. A KSH javára szólt az is, hogy amikor értesült az eljárás megindításáról, nem zárkózott el attól, hogy egyezséget kössön a panaszos szervezettel, és többször is tárgyaltak erről.

Mint az Index beszámolt róla, február közepe táján kellett volna befejeződni a munkának, de akkor még bele sem kezdtek az összesen 19 milliárd forintos költséggel lezajlott népszámlálás kérdőíveinek gépi feldolgozásába. Lassan másfél éve húzódnak a közbeszerzési eljárások, minisztériumok és lobbisták birkóznak a háttérben, miközben a KSH statisztikusai hiába várnak az adatokra, az októberben kitöltött 50 millió oldalnyi kérdőív pedig raktárakban áll, és napról napra elavultabbak a rajtuk szereplő adatok.