Nem lesz frakciója a Gyurcsány-pártnak

Szerda este véglegesítette a Fidesz az Országgyűlésről szóló törvény tervezetét. A 123 oldalas törvényjavaslatot (pdf) szerda este nyújtották be a parlamentnek, formálisan egyéni képviselői indítványként; az előterjesztést Lázár János és Gulyás Gergely fideszes képviselők jegyzik. Korábban ilyen jogszabály nem volt, ezt a témát négy-öt különöző törvényben szabályozták.

Képviselő, szószóló

A tervezet egyik újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy 2014-től felálló 199 fős parlamentbe képviselőt jutasson a 13 magyarországi kisebbség. A teljes jogú nemzetiségi képviselők mellett az új jogszabály arra is lehetőséget nyújt, hogy egy úgynevezett szószólót küldjenek a parlamentbe. A szólót akkor küldhetnek, ha nem sikerült képviselőt választaniuk, a szószóló azonban nem szavazhat a plenáris ülésen. A nemzetiségi képviselők javadalmazása megegyezik majd a képviselői fizetésekkel.

Újdonságot hoz a tervezet azzal is, hogy az eddiginél jóval szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat ír elő. 2014-től országgyűlési képviselő nem lehet majd sem polgármester, nem tölthet be semmilyen önkormányzati tisztséget, és kizáró ok lesz a kormányhivatal vezetése is. Ha egy polgármester mégis elindul a választáson és nyer, akkor 30 napon belül meg kell szűntetnie a polgármesteri megbízatását. A 263 fős Fidesz-frakcióból jelenleg 70-80 képviselőnek van valamilyen önkormányzati posztja.

Nem lesz több új frakció

Az új törvény biztosan megtorpedózza majd Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakcióalapítását. Szabályozás ugyanis kimondja, hogy csak a választáson parlamentbe jutott pártoknak lehet frakciója. Az MSZP-ből kivált tíz DK-s képviselőknek áprilisban járna le az a hathónapos moratóriuma, amit a függetlenként kell eltölteniük. Az új jogszabály azonban várhatóan már ezt megelőzően hatályba fog lépni.

Ha nem alakíthat frakciót, a Demokratikus Koalíció nemzetközi szervezetekhez fordul segítségért, valamint a demokratikus oldal minden erejét segítségül hívja az ügyben, reagált a hírre Varju László pártigazgató. A politikus az MTI-nek azt mondta: az MSZP-ből tavaly kivált tíz képviselő októberben jelentette be, hogy frakciót kívánnak alakítani, a házbizottságtól visszaigazolást kaptak arra, hogy erre hat hónap elteltével sor kerül. „Ha a Fidesz bármilyen ok miatt úgy dönt, hogy ezt visszamenőleges jogalkotással megakadályozza, akkor számolnia kell az ügy nemzetközi vonatkozásaival is”.

A frakcióalakítást nemcsak ezzel szigorítják, hanem a létszámkorláttal is. Míg most a 386 képviselőből már 10 alapíthat képviselőcsoportot – vagyis a megválasztott képviselők 2,6 százaléka –, addig a most benyújtott törvényjavaslat szerint minimum 12 fő – vagyis a leendő 199 képviselőnek 6 százaléka – kellene egy frakcióhoz. Ez alól az országos listán mandátumot szerzett pártok felmentést kaphatnak. Akit kizárnak egy frakcióból, az a mostanihoz hasonlóan hat hónapig független lesz, mielőtt képvielőcsoporthoz csatlakozna.

Jön a háznagy

A törvény átalakítja majd a parlament tisztségviselőinek eddigi rendjét is. Létrejön majd a háznagy tisztsége, ami a korábbi században működő tisztség volt a magyar parlamentben. A meghatározás szerint a háznagy lesz a házelnök politikai helyettese. Úgy tudjuk, hogy kifejezetten Kövér László házelnök kérésére alkották meg ezt a pozíciót, hogy átvegye az elnökre nehezedő protokolláris kötelezettségek egy részét. A törvényjavaslat szerint már idén háznagyot választhat a parlament.

A háznagynak, akit az elnök javaslatára az országgyűlés egyszerű többséggel választ majd meg, nem kell feltétlenül képviselőnek lennie, de a törvényjavaslat szerint a képviselőkre vonatkozó mentelmi jog és vagyonnyilatkozat-tételi rá is vonatkozik majd. A fizetése az alelnökök fizetésével egyezik majd meg, a háznagyi munka mellett más kereső tevékenységet nem folytathat. A háznagy tagja lesz a parlamenti házbizottságnak, de nem szavazhat.

Üzemanyagkártya vagy ingyenbusz

A képviselők javadalmazásáról szóló rész is változást jelent a mostani szabályozáshoz képest. A képviselő a tiszteletdíja mellett – ez a helyettes államtitkári illetménynek megfelelő összeg – egy üzemanyagkártyát havi 2000-5500 kilométerre feltöltve (attól függően, milyen messze lakik Budapesttől). A törvényjavaslat szerint a képviselő „a közforgalmú közösségi közlekedési eszközöket ingyenesen veheti igénybe, ha üzemanyagkártyára való jogosultságáról lemond”.

A vidéki képviselők 35-50 négyzetméteres budapesti lakást vagy a képviselői díjazásának legfeljebb negyedére rúgó albérleti juttatásra jogosultak. A politikusok a mandátumok elvesztése után még három hónapig kaphatnak képviselői javadalmazást.

A törvény elfogadása után az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, jelképeit csak a házbizottság engedélyével lehet majd használni üzleti célokra. Az ezeket már használók ez év végéig kérvényezhetik az Országgyűlés elnökénél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését.

Jön az Országgyűlési Őrség

A törvényjavaslat rendelkezik az Országgyűlési Őrség létrehozásáról is, ami egy, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz. Feladata a törvényjavaslat szerint az Országgyűlés védelme, „függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, a törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása”, de a tűzbiztonsági, tűzoltói feladatokért is ez a testület felel.

Az őrség többek között jogosult lesz arra, hogy kivezesse az ülésteremből az ülésről kizárt képviselőt, vagy azt, aki képviselői jogainak gyakorlását felfüggesztették. Az őrség arra is jogosult lesz a tervezet szerint, hogy az Országház, az Országgyűlési Irodaház, valamint az Országgyűlés hivatali szervezetének elhelyezésére szolgáló épületek területéről kivezesse azokat, akik nem tartják be a benntartózkodás szabályait. Ezeknek a személyeknek az újbóli belépését két hétig meg lehet tagadni.

Az országgyűlési őr jogai között szerepel egyebek mellett, hogy „magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet”. A törvényjavaslat szerint az országgyűlési őr „kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat”, a fegyvertartásra vonatkozó szabályai is megegyeznek a rendőrségi törvényben szereplő előírásokkal.