Az USA-é marad Táncsics börtöne

„Még jó sokáig nem lesz a miénk Táncsics börtöne” – írtuk napra pontosan négy éve, de nem gondoltuk volna, hogy ennyire igazunk lesz. Táncsics börtöne ugyanis továbbra sem a miénk, és a dolgok állása alapján csak megismételni tudjuk négy évvel ezelőtti kijelentésünket. Még jó sokáig nem lesz a miénk Táncsics börtöne.

A magyar kormány és az Egyesült Államok 2007-ben állapodtak meg az épület visszaadásáról, ami annak ellenére történelmi jelentőségű, hogy Táncsics tulajdonképpen sosem raboskodott benne. A megállapodás egyik pontja szerint az épület akkor kerülhet újra magyar tulajdonba, ha az Egyesült Államok használatba veheti a Szabadság téri követség mellett felajánlott csereingatlanokat.

A 2007. novemberében kihirdetett kormányközi megállapodás szerint a magyar félnek harminc nappal az egyezmény életbe lépte után ki kellett írnia a tervpályázatot a börtönért felajánlott csereingatlanokra, a budapesti amerikai nagykövetséggel szomszédos Szabadság tér 10-11-es épületekre. A szerződés szerint a magyar fél mentesült a közbeszerzési eljárás alól, a NATO- beszállításra alkalmas besorolású kivitelezőt zárt pályázaton választhatta ki.

A 2008-ban kiírt pályázatot végül a Héros Építőipari Zrt. nyerte meg, amely hozzá is fogott a tervek kidolgozásához. Az első késedelmet az amerikai építési előírások változása okozta, emiatt teljesen át kellett dolgozni a korábbi tervdokumentációkat. Mivel az amerikaiak a követség védelmét ellátó tengerészgyalogosok szálláshelyeként használják a Táncsics-börtönt, a Szabadság téri épületek is részben szállásként, részben védett irodaként szolgálnának. Így nagyon szigorú biztonsági feltételeknek kell megfelelniük, ami egyben komoly átalakítást is jelent. Az épületfelújítás specifikációja 29 gépelt oldalnyi a magyar-amerikai szerződésben (pdf).

Ellen kell állnia a támadásnak

Az épületek védelmében két külön lépcsőházat kell kiépíteni, melyek bejárata akár két órán át is ellen kell álljon nagyobb tüzeknek is. Az épület bejáratait a többi résztől olyan üvegnek kell elválasztania, mely negyed órán át ellenáll egy támadásnak. Biztosítani kell a menekülési útvonalakat is, erre a célra a gangos épületek belső udvari folyosói nem alkalmasak – ez logikus, hiszen az udvarra bejutó támadó tűz alatt tudja tartani ezeket.

Azaz a két, a magyar államkincstárral szomszédos, a II. világháború előtt épült két épület jelentős átalakításra szorul – gyakorlatilag csak a vázukat tartják meg. Az épületek állapota miatt sok helyütt a javítás nem is megoldás, gyakorlatilag újra kell építeni a tűzbiztosra tervezett tetőt, a teljes padlásteret, ki kell cserélni valamennyi ablakot és ajtót, valamint teljes egészében le kell verni a vakolatot. A szerződés mellékleteként közölt specifikáció alapján az összes, nem terhelt teherhordó falat is vissza kell bontani, meg kell emelni az udvar szintjét, kicserélni az összes padlózatot, és meg kell erősíteni a födémeket is.

Természetesen a házak teljes gépészetét és villamosrendszerét is cserélni kell, és négy felvonót is be kell építeni. Az elkészült épületnek földrengésbiztosnak is kell lennie.

Csőd

Az épület azonban még nem készült el. Mi több, egy környéken lakó forrásunk szerint nincs jele, hogy bárki „akár csak az ujját is mozdítaná” az építési területen. Valóban senki sem dolgozik a felújításon, a kivitelező Hérosz csődbe ment. A cég vagyonfelügyelője, a Vectigalis Általános Vállalkozási Zrt. 2011. december 13-án tájékoztatta a csereügyletet magyar részről felügyelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), hogy a leszerződött kivitelezési munkákat elkezdeni és elvégezni nem tudja, ezért kezdeményezte a szerződés felbontását.

Az MNV megkezdte az új kivitelező kiválasztását. Terveik szerint az új kivitelező 2013. december 1-én adhatja át az elkészült épületet. Hamarabb valószínűleg a Hérosz sem végzett volna, mivel szerződése szerint csak idén áprilisban kezdett volna neki a felújításnak. Az új kivitelező helyzete annyival könnyebb, hogy immár kész tervek alapján dolgozhat, talán ez a három évet felemésztő fázis már nem húzódik tovább.

Még nem lesz miénk a börtön

Az amerikai nagykövetség hivatalosan nem kívánt válaszolni megkeresésünkre, nem hivatalosan annyit mondtak, hogy csereingatlan híján egyelőre nem tudnak kiköltözni a budavári épületből. Leghamarabb tehát egy és háromnegyed év múlva kerülhet újra magyar használatba a történelmi jelentőségű emlékhely, amit az MNV amúgy státusának megfelelően kíván hasznosítani.

Érdeklődésünkre annyit tudtak mondani, hogy előzetes vizsgálatokat már készítettek, a részletesebb felmérés azonban a börtön jelenlegi hasznosítása miatt lehetetlen. Mivel az most az amerikai követséget biztosító tengerészgyalogosok szálláshelye, biztonsági okokból védett létesítménynek minősül. Jellemző, hogy az amerikai követség a Várban tartott rendezvényein sem szabad fotózni az épületet, a bejárásra pedig szerkesztőségünk sem kapott engedélyt.

Az MNV mindenesetre még idén javaslatot kíván kidolgozni a Táncsics-börtön "múltjához méltó hasznosítására".