Az oligarchák és az egészségügy napja

Két sztártéma uralta a parlament március 26-i ülését, az országot uraló oligarchák és az ellenzék szerint kétségbe ejtő helyzetben lévő egészségügy. Már nyitásként a jobbikos Volner János oligarcházott a posztjáról lemondottÁngyán agrárállamtitkárt idézve emlegette Nyerges Zsoltot és Simicska Lajost, az LMP-s Vágó Gábor meg "tudjukkiről" beszélt, de biztos, ami biztos, nevén is nevezte a fideszközeli pénzembert.

Volner felszólalását Fazekas agrárminiszter verte vissza azzal, hogy a kormány kisbirtokosoknak oszt földet, nem oligarcháknak, Vágóét Szatmáry nemzetgazdasági államtitkár azzal, hogy az LMP-nek nyilván csak népszavazási kísérlete kudarca fáj.

A nap kérdése az egészségügy

A másik sztártémát a szocialisták vasárnap újrázásra készülő elnöke, Mesterházy Attila dobta be, amikor az egészségügyi béremelés igazságosságáról és forrásairól kérdezett. Különös szerencséjére neki nem a szinte kizárólag elmúltnyolcévben gondolkozó Halász államtitkár, hanem a terület gazdája, Szócska Miklós felelt. Azt, hogy a szocialisták rárobbantották a bányát az egészségügyre, és most azt bírálják, akiegyesével próbálja kimenteni a bányászokat. Mert lehet bírálni a béremelést, hogy miért ennyi és miért azok kapják, akik. De egyelőre erre van pénz. Ugyanezt a témát vitte tovább a szintén szocialista Göndör is, ám neki már Halász államtitkár válaszolta, hogy elmúltnyolcév.

A második és a harmadik ellenzéki interpelláció is az egészségüggyel foglalkozott, a jobbikos Volner a gyógyszerkassza 120 milliárd forintos csökkentése miatt vádolta emberéletek veszélyeztetésével a kormányt, amit Halász felháborodottan utasított vissza, és arról beszélt, hogy mennyi pénzt spóroltak meg, például csak koleszterincsökkentőkön ötmilliárdot. Azt is állította, hogy április 1-től gyógyszerárcsökkenés várható.

Az elempés Szilágyi László azt a gyakorlatot kifogásolta, hogy sok orvos a magánpraxisát is az állami kórházban folytatja, és a magánbiztosítások ösztönzésével gyakorlattá válhat, hogy azok, akik fizetnek, előbb juthatnak jobb ellátáshoz. Halász államtitkár bravúrosan a 2009 óta létező LMP-re is ki tudta terjeszteni az elmúltnyolcévezést, állítván, hogy az LMP "liberális elődjei", vagyis az SZDSZ tette tönkre az egészségügyet. Szilágyi és frakciótársai hangos röhögéssel fogadták ezt, majd emlékeztették Halászt, hogy az összes jelenlegi parlamenti képviselő közül az elempések voltak azok, akik a szocialisták idején akcióztak az állami egészségügy védelmében.

A parlament aztán nekilátott a szavazásoknak.

Újra adómentes a reálhozam

Azt ugyan még nem döntötte el a kormány, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradók végül is mennyi nyugdíjra legyenek jogosultak - a törvény szerint 75 százalékra, a tárca szerint 100 százalékra -, az viszont már eldőlt, hogy a visszalépők a tavaly visszalépőkhöz hasonlóan adómentesen vehetik fel reálhozamukat. Az indítványt módosítóként csatolták Kósa Lajos közpénzügyi javaslatához, melynek amúgy az önkormányzatok hitelfelvételének könnyítése volt a célja. Ezek ugyanis mostantól működési költségeikre felvett hitelük fedezeteként a helyben maradó szja mellett a bérkompenzációra kapott támogatás és a kormányzati normatíva is elszámolható.

Június 29. a középparasztság emléknapja

A parlament határozatban döntötte el, hogy ezentúl az aratás hagyományos kezdőnapján, június 29-én a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra is emlékezünk. A kuláküldözések történetével a fiatal nemzedékeket is meg kell ismertetni a határozat szerint. A javaslatot csupán a Demokratikus Koalíció hét képviselője ellenezte, és egy DK-s tartózkodott.

A szocialista kormányok nem szolgálták a nemzetgazdaság érdekeit

A parlament másodikként a 2004-2010 között az uniós cukorreformok során képviselt magyar álláspontot vizsgáló bizottsági jelentést fogadta el. A határozat szerint a szocialista kormányok álláspontja ellentétes volt a magyar nemzetgazdaság érdekeivel, ezért felkérik a jelenlegi kormányt, hogy álláspontjával a jövőben a nemzetgazdaság érdekeit szolgálja. Jogkövetkezménye a döntésnek nem lesz, legalábbis a kormánytöbbség elvetette a Jobbik ezirányú indítványát.

Biztosítják az egészséges utódállomány létrehozását

A nap első törvénye az élelmiszerláncok hatósági felügyeletéről szóló törvény módosítása. A javaslat célja, hogy Magyarországon ne lehessen hamisított élelmiszert forgalmazni, de cél az is, hogy a haszonállatok tenyésztése során biztosítsa az egészséges utódállomány létrehozását. A záróvitában felszólaló jobbikos, Gaudi-Nagy Tamás szerint cél a multik megregulázása is. "Vaskegyetlenséggel végrehajtott végrehajtást" követelt, illetve az élelmiszerláncok "agyonbírságolását". Ennek megfelelően a Jobbik támogatta is a javaslatot, amit ellenszavazat nélkül, kilenc tartózkodással fogadott el a parlament. A Demokratikus Koalíció képviselői tartózkodtak.

Máris módosították a költségvetést, bővíthetik a börtönöket

Három hónapot sem ért meg változatlan formában a költségvetés, amihez első körben az egykulcsos adó miatt szükséges bérkompenzációk miatt kellett hozzányúlni. A kormány javaslatára egyrészt a kompenzációt támogatásra nevezik át, ami tán jobban kommunikálható. Másrészt a munkáltatók kompenzációjára elkülönített összegeket átirányítják a munkavállalók kompenzációját célzó fejezetbe. Egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal engedélyezték, hogy az értékesítésre kijelölt belügyi ingatlanokból befolyó bevételeket új börtönférőhelyek építésére fordíthatják. Egy másik zárószavazás előtti módosítóval pedig 750 millió forintnyi tartozást hajtanak be a csődközeli helyzetben lévő Esztergomtól. Ebből 350 milliót április 15-én inkasszóznak.

Havi kétmillió a Költségvetési Tanács elnökének

A nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset kilencszeresét, csaknem kétmillió forintot keres majd havonta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, miután a parlament hétfőn elfogadta a stabilitási törvény erre vonatkozó módosítását.

A fideszes Kósa Lajos és Dancsó József indítványának minősített többséget igénylő részét 248 igen, 91 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot csak a kormánypártok támogatták. A törvénymódosítás előírja azt is, hogy a KT elnöke - aki jelenleg Kovács Árpád - az oktatást és a szerzői jogvédelem alá eső munkákat kivéve nem folytathat más kereső tevékenységet. A nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset - ami 2011-ben 213 ezer forint volt - kilencszerese mellett a tanács elnöke a minisztereket megillető juttatásokra lesz jogosult.

Felállhat a bérkommandó

Az előző módosítással függ össze az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvény módosítása is. Elvárt béremelés alatt a kormány azt érti, hogy a munkaadókat kötelezi az egykulcsos adóval rosszul járó munkavállalók bérének kompenzálására. Ennek megtörténtét a jövőben a munkaügyi ellenőrök ellenőrizhetik. Azokat a cégeket, amelyek nem hajtják végre az elvárt béremelést, kizárhatják a támogatási pályázatokból. A záróvitában felszólaló szocialista Gúr Nándor szerint a kormány hibás gazdaságpolitikájának árát a munkaadókra terheli, illetve, ha a munkaadó nem tudja állni az elvárt béremelést, a munkavállalóra, aki vagy kevesebb pénzt kap, vagy elveszti állását.

Megválasztották a Malév-vizsgálóbizottság tagjait

A Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, jelenlegi agrárállamtitkár javaslatára felállított vizsgálóbizottság elnöke a fideszes Varga István, alelnöke pedig a volt szocialista pénzügyminiszter, Veres János lett.

Papcsák javaslatáról nem szavaznak

Ötödikként Papcsák Ferenc és Vas Imre fideszes képviselők indítványára a polgári perrendtartás módosításáról szavazhatott volna a parlament. Papcsákék javaslata alapján a kiemelt ügyekben a bíróságnak elég volna hirdetményben értesíteni az ügy fejleményeiről az peres feleket. Az indoklás szerint ezzel elkerülhető, hogy bármelyik peres fél azzal húzza-halassza a per folytatását, hogy nem veszi át a bírósági iratokat. A javaslathoz egy fideszes képviselő módosító indítványt nyújtott be, így hétfőn mégsem szavazhattak róla soron kívül.

Lesöpörték az ellenzéket

A nap egyetlen ellenzéki javaslata, amit a kormánytöbbség megszavazott, az elempés Szabó Tímea a migrációs törvényhez benyújtott indítványa volt. Ez lényegében nem változtatott a törvényen, az eredetileg javasolt "Az elismerést kérő személyes meghallgatása - ha e törvényt kivételt nem tesz -, és erről jegyzőkönyv felvétele a menekültügy eljárásban kötelező" megfogalmazás helyett "Az elismerést kérő személyes meghallgatása - ha e törvény kivételt nem tesz - a menekültügyi eljárásban kötelező. A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni" megfogalmazásra módosult.

Várhatóan milliárdos telekadót fizet a reptér tulajdonosa

Egyetértett a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc repülőtér tulajdonosát. A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte. Ennek kiegészítését indítványozta a XVII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere. Előterjesztését 287 igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés, a kormánypártok és a Jobbik támogatta, az LMP és az MSZP ellene szavazott. A törvényt várhatóan egy hét múlva fogadják el.