Rendkívüli ülést tart a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa Schmitt-ügyben

Rendkívüli ülést hívott össze holnap délelőttre a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa, értesült az Index. Ez a lépés azt jelenti, hogy az egyetem döntést hoz Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktori címének ügyében. Mostanra bebizonyosodott, hogy a kisdoktori cím visszavonásáról vagy megtartásáról egyedül ez a testület illetékes dönteni.

A Semmelweis Egyetem kedden ismertette a Schmitt Pál kisdoktori disszertációját kivizsgáló tényfeltáró bizottság jelentését. A vizsgálat szerint Schmitt Pál 1992-ben benyújtott kisdoktori értekezését „szokatlanul nagy terjedelmű” fordításra alapozta. A vizsgálat szerint a dolgozat 34-50. oldala teljes egészében azonos Klaus Heinemann német sportszociológus egyik művének 312-319. oldalával, 180 oldala pedig részlegesen egyezik Nikolaj Georgijev Analyse du Programme Olimpique című művével.

Az egyetem akkori szabályzata szerint a cím megszerzéséhez „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával  önálló kutatáson alapuló, új  tudományos eredményt mutató értekezés vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás benyújtására” volt szükség. Az akkori szabályzat szerint a címet akkor lehet visszavonni, ha az értekezést más készítette vagy az más személy munkájának illetéktelen felhasználásával készült.

A vizsgálóbizottság ugyanakkor azt állapíttotta meg, hogy a doktori eljárás „formailag megfelelő volt, szakmai hibát legfeljebb az akkor még önálló Testnevelési Egyetem vétett”, amely „a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak”.

A vizsgálati jelentést az egyetem kedden elküldte Réthelyi Miklós nemeztierőforrás-miniszternek „tájékoztatás és állásfoglalás végett”. Réthelyi Miklós felbontatlanul és olvasatlanul küldte vissza a jelentést az egyetemnek, mivel úgy értékelte, hogy ebben az ügyben nem ő, hanem az egyetem az illetékes.

Az továbbra is kérdéses, mit lehet tenni egy huszonegy évvel ezelőtt, egy azóta a Semmelweis Egyetembe olvadt felsőoktatási intézménynek írt kisdoktori disszertációval. Kisdoktori címet 1993 óta nem lehet szerezni, de a cím használatát a 2005-ös és a tavaly elfogadott nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is garantálja.

Januárban Bazsa György, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) előző elnöke az Indexnek azt mondta, hogy az egyetemi doktori címről és egyetemi doktorátusról szóló 20/1983-as MM rendelet világosan kimondja: ha valakiről bebizonyosodik, hogy más adatainak szabálytalan felhasználásával készítette a a disszertációját, vagy azt más készítette el helyette, akkor az illető tudományos fokozatát vissza kell vonni, a személyi igazolványából törölni kell a címet, és a döntést ki kell hirdetni a hivatalos lapban.

A Debreceni Egyetemen 2009 őszén vont vissza az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács egy 2004-ben megszerzett doktori (tehát nem kisdoktori) címet plágium miatt. Az akkori vizsgálat kimutatta, hogy öt különböző forrást plagizált a dolgozat, amelynek hozzávetőlegesen egyharmadát másolták. A másolást az érintett is elismerte, akit felszólítottak, hogy a jövőben nem használhatja neve előtt a doktori címet.