Helsinki Bizottság: Jogellenesen vitték be a hídfoglalókat

2012.04.01. 13:06 Módosítva: 2012.04.01. 13:06

Magyar Helsinki Bizottság szerint jogellenesen állította elő a rendőrség a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását a hídon ülve követelőket pénteken, különösen miután engedelmeskedtek a rendőri felszólításnak, és elhagyták az úttestet. Figyelembe véve az alapvető jogok biztosa által a józsefvárosi polgármester irodájának elfoglalása kapcsán közzétett állásfoglalást is, egyértelmű, hogy a mostani esetben sem indokolta semmi, hogy a rendőrök előállítsák a hidakat körülbelül egy percig élőlánccal lezáró spontán demonstrációk résztvevőit.

A sajtóban megjelent hírek, valamint a Szabadság hidat és a Lánchidat az esti órákban "elfoglalókról" készült felvételek alapján a Magyar Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendőrség jogellenesen állította elő a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását a hídon ülve követelők közül mindazokat, akik a rendőri intézkedések eredményeképpen egyértelműen felhagytak addigi magatartásukkal.

Bonyolult jogi kérdés, hogy a demonstrálók rendeltetésszerűen éltek-e gyülekezési jogukkal, függetlenül azonban a gyülekezés jogszerűségétől, a tüntetők előállítása bizonyosan indokolatlan volt. A rendőrségi törvény szerint előállítható az, akivel szemben a szabálysértési eljárás azonnal lefolytatható. Az előállítás ilyen esetben azonban nem kötelező, hanem csak lehetőség. A rendőrségről szóló törvény előírja az arányosság követelményét is, amely alapján több lehetséges és alkalmas rendőri eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintett személyre a legkisebb korlátozással jár.

A józsefvárosi polgármester irodáját elfoglaló "A Város Mindenkié" csoport aktivistáinak ügye kapcsán kiadott ombudsmani állásfoglalás alapján világos, hogy miután a demonstrálókat igazoltatták és ellenük megtették a szabálysértési feljelentést, a rendőri fellépés elérte a célját, így semmilyen kényszerítő körülmény nem indokolta a tüntetők előállítását. Az esetleges szabálysértési felelősség megállapításához szükséges adatok a rendőrség rendelkezésére álltak, ráadásul az eljárás azonnali lefolytathatósága is erősen kérdéses, hiszen annak során abban a bonyolult jogi kérdésben kell – végső soron hazai, vagy nemzetközi bíróságnak – állást foglalni, hogy jogszerűen gyülekeztek-e a hídfoglalók, vagy sem. Mivel tehát a rendőrség az arányosság követelményét nem vette figyelembe az aktivisták előállításakor, a Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint az megsértette személyes szabadsághoz való jogukat.