Ma már bírságolnak a benti dohányzásért

Lejárt a szigorított dohányzási szabályozás betartására vonatkozó három hónapos türelmi idő. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) már ma több helyen ellenőrzést tart, szabályszegés esetén pedig bírságot is kiszabnak.

A dohányzási tilalom betartását január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot a türelmi idő alatt nem szabhattak ki. Mostantól viszont a szabályszegést magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos korábban elmondta: a türelmi idő alatt a szigorúbb szabályozással szembeni ellenállást többnyire vendéglátó- és szórakozóhelyeken tapasztalták. Mint kiemelte: ahol a türelmi időszak ellenőrzéseikor, esetleg többszöri panaszbejelentés nyomán azt tapasztalták, hogy nem tartják be a jogszabályban foglaltakat, és emiatt határozatot is kellett hozniuk, oda április első napjaiban, sőt több helyre már április elsején kimennek ellenőrizni az ÁNTSZ munkatársai. Ha ekkor ismét azt tapasztalják, hogy nem tartják be a szabályt, a hatóság munkatársai egészségvédelmi bírságot szabhatnak ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény januári érvénybe lépésekor úgy tűnt, a szórakozóhelyek a végsőkig kitartanak, és csak áprilistól, a türelmi idő lejárta után, és a konkrét büntetések eljövetelével száműzik a füstöt a helységeikből. Az ÁNTSZ jelentése alapján azonban úgy tűnik, alábbhagyott a lendület, és a vendéglátóhelyek többsége átállt a füstmentes működésre: 13 ezer ellenőrzésből csak 800 esetben kellett figyelmeztetniük a törvény szigorodására. Ezek a helyek már április első napjaiban számíthatnak újabb ellenőrzésre, kemény egészségvédelmi bírsággal súlyosbítva.

A törvény meghozása és bevezetése hónapokat csúszott, de végül a dohánylobbi – ellentétben például a jövedéki adó emelésével – alulmaradt, és az új törvény Európa egyik legszigorúbbja lesz. A törvény a gyakorlatban három fontos területről tiltja ki a dohányfüstöt. Az egyik a szórakozóhelyeké, plusz kocsmák, vendéglők – itt kivételt jelentenek a kerthelységek, szabadtéri szórakozóhelyek, illetve a szivarszobának kinevezett helységek, ahol nem lehet ételt-italt felszolgálni, se pincért behívni, csak dohányozni. A második a munkahelyeké, ahol megszűnnek az eddig dohányzásra kijelölt sarkok és szobák, mivel az ÁNTSZ szerint nincs az a szellőztetés, füstszűrés és szigetelés, ami füstmentes környezetet biztosítana a nem dohányzóknak. A munkahelyi cigiszünetek így az udvarra, vagy az utcára költöznek. A harmadik, már élő szabályozás pedig a buszmegállókból, pályaudvarokból, aluljárókból űzi ki a füstöt, azután, hogy januártól a vonatokon is megszüntette a dohányzó kocsikat.

Ebből az adódik, hogy azok a kocsmák járnak legrosszabbul, amelyek aluljárókból nyílnak, mert végképp elveszítik a dohányzó, és a füstről lemondani képtelen vendégeiket, a kerthelységes, vagy terasszal rendelkező helyek viszont hirtelen különösen kívánatossá válnak a dohányosok számára. És az is lehet, hogy eljön a házibulik reneszánsza, otthon ugyanis mindenki annyit cigizik továbbra is, amennyit akar. A nagyobb szórakozóhelyek mindenesetre szombaton utolsó rágyújtás mottójú bulikkal búcsúznak a cigarettától.

A szabályozás szigorításától azt várják a törvényhozók, hogy Magyarország csatlakozik a fejlett nyugati országokban az utóbbi évtizedekben tapasztalható trendhez, és elkezd csökkenni a dohányzók aránya. Szakértők szerint egyébként ezt a jelenséget nem feltétlenül a törvények szigorítása, és a kocsmák, bárok füstmentessé tétele indította el, hanem a filmekben, médiában bevezetett dohánystop, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a dohányzás egyszerűen kiment a divatból.