Ki lesz a köztársaság elnöke?

Jelenleg az 53 éves Kövér László látszik a legesélyesebb jelöltnek, ráadául az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen automatikusan már Schmitt helyére is lépett. Kövér felel meg talán a legjobban az Orbán által a reggeli frakcióülésen említett kritériumnak, miszerint pártelnökként körön belüli, tőle jobbra álló embert látna szívesen az államfői poszton, aki "alkotmányozó".

A jogász végzettségű, alapító Fidesz-tag Kövér Orbán egyik legrégebbi harcostársa. Volt titokminiszter, frakcióvezető és pártelnök, akit környezete ravasznak és gyanakvónak tart. Ő azon nagyon kevesek egyike a Fideszben, akik nyíltan kifejezhetik az ellenvéleményüket Orbán Viktorral szemben. Utoljára épp Schmitt Pál elnökké jelölésekor tette ezt, amikor Orbán jelöltjét paprikajancsinak nevezte.

Alkalmi különvéleményei ellenére államfőként Kövér egészen biztosan nem válik majd valódi hatalmi tényezővé, netán a nemzeti együttműködés fékjévé, ellensúlyává: ehhez bőven túl lojális Orbánhoz. Hátránya viszont, hogy hiányzik belőle Schmitt joviális sármja, Mádl és Göncz szelídsége, Sólyom alkotmányjogászi tudása.

A lehetséges elnökök közt emlegetik Martonyi Jánost is, aki második külügyminiszteri megbízatását tölti. A 68 éves jogász Martonyi feladata eddig lényegében az volt, hogy külföldön, elsősorban Brüsszelben kimagyarázza az itthon történteket.

A visszafogott, kissé színtelen diplomata teljesen alkalmasnak tűnik köztársasági elnöknek. Politikai nézeteiről keveset tudni, hogy Orbántól jobbra áll, az spekulatív feltételezésnek tűnik. Ellene szól viszont, hogy Orbán keresve se talál nála alkalmasabb külügyminisztert.

A Kövérrel egyidős Áder János szintén alapító fideszes. Az országgyűlés 1998-2002 közötti elnöke 2009 óta EP-képviselőként Brüsszelben politizál. 2003-ban megromlott a kapcsolata Orbánnal, mert nem értettek egyet a párt átszervezésének módjáról. 2011-ben azonban ő lett a választójogi reform egyik atyja, így pozíciója ismét szilárdnak tűnik.

Hogy Áder jobbra áll-e Orbántól, azt elég nehéz megmondani, de mindenképpen körön belüli. Az alkotmányozásban EP-képviselőként ugyan nem vett részt, de ez egyrészt neki kevéssé róható fel, és a csorbát nyilván sikerült a választójogi reformmal kiküszöbölni, amivel a lojalitását is bizonyíthatta. Áder várhatóan kevéssé karizmatikus, unalmas elnök lenne, akiről azonban nem zárható ki, hogy olykor kritikus véleményt fogalmaz meg.

Pálinkás József atomfizikus (60) az MDF-ből kivált MDNP egyik alapítója volt. 1999-óta Fidesz-tag, 1998-tól oktatási államtitkár majd miniszter volt, a Professzorok Batthyány Lajos körének tagja. Pálinkás 2008 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Az atomfizikus megválasztása a Schmitt-fiaskó után nyilvánvalóan gesztusértékű lenne a tudományos közélet és a konzervatív értelmiség felé. Pálinkás azonban politikusként nem Orbán Viktor kreatúrája, és biztosan nem lesz olyan kritikátlan kiszolgálója a jogalkotásnak, mint amilyen Schmitt volt.

Vizi E. Szilveszter kutatóorvos, az akadémiai volt elnöke szintén a konzervatív értelmiség egyik közismert, Fidesz-közeli alakja, és a Pálinkásról elmondottak jórészt rá is érvényesek. Az idén 76 éves Vizi a lista doyenje, ám a politikában a legtapasztalatlanabb.

A tudós március 14-én Széchenyi díjat kapott. A baj ugyanaz lehet vele is, mint Pálinkással: a tudományos közéletben szocializálódott, a renoméjára kényes önálló értelmiségiként – megfelelő stábbal – az államfői poszton is könnyen saját véleménye alakulhat ki az államügyekről, ami a lojális kiszolgáláshoz szokott Orbánt váratlan helyzetek elé állíthatja.

Az elnöki posztra felmerült Trócsányi László volt alkotmánybíró neve is. Az 56 éves jogtudós jelenleg Magyarország párizsi nagykövete, a diplomácia kedvéért három év után távozott az AB-től. Alkotmánybíróként Trócsányit az egyik legkonzervatívabbnak ismerték, ezzel együtt valószínűtlen, hogy Orbán örülne, ha Sólyom után ismét alkotmányjogász döntene az új sarkalatos törvények aláírásáról.

Tőkés László köztársasági elnöksége sem először kerül napirendre. A 60 éves erdélyi református lelkész jelenleg az Európai Parlament alelnöke, tavaly márciusban szerzett magyar állampolgárságot.

Tőkés Orbán Viktor egyik leglojálisabb, hozzá politikailag is kötődő erdélyi híve, aki a Fidesz támogatásával lett Schmitt utóda az EP-alelnöki poszton. Tőkés Magyarország köztársasági elnökévé választása ezzel együtt elég furcsa lépés lenne, nemcsak sajátos temperamentuma, dagályos-biblikus nyelvhasználata és megosztó személyisége miatt, hanem mert nemrég még egy másik ország választott politikusa volt. Orbántól valószínűleg jobbra áll, a belső körnek nem tagja, alkotmányozónak nemigen nevezhető.