Rebeka, Dorina
15 °C
24 °C

Profizmus a parlamentben

2012. 04. 09. 22:43
| Módosítva: 2012. 04. 13. 09:07
Amatőr státusból profivá érhetnek a parlamenti képviselők, ha a kormánytöbbség kedden elfogadja Kovács Zoltán javaslatát. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorításával a képviselőknek más kereső foglalkozásuk nem lehet, és semmilyen más munkáért nem kaphatnak pénzt. Szigorítják a szabálysértési törvényt és a polgári perrendtartás szabályait is, szerdán pedig megkezdik a vitát a járások felállításáról.

A múlt hetihez hasonló izgalmakat sajnos nem ígérhetünk, mégsem mondhat le minden héten a köztársasági elnök. A húsvét miatt most kedden kezdődő ülésnapon napirend előtt az utódlás kérdése hozhat izgalmakat, majd interpellációk és azonnali kérdések következnek - mivel Orbán Viktor a múlt héten, Schmitt Pál lemondásának árnyékában gyorsan megválaszolt négy kérdést, a héten nem várható miniszterelnöki felszólalás.

A szokásos körök után viszont igazán aktív napja lesz a parlamentnek, hat új törvényt és egy határozatot is meghoznak és két új törvényt is tárgyalni kezdenek.

Elsőként a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolóját fogadhatják el. Elméletileg csak a módosító indítványokról szavaznának, de mert az előterjesztő nem támogatta a Jobbik két módosító indítványát, így a házszabály szerint a végszavazást is megtarthatják.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény

A tavaly decemberben elfogadott, számozása szerint az idei második törvényként hatályosult szabálysértési törvényt Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára szigorítják tovább. Például azzal, hogy ha valakit harmadszor vonnak felelősségre elzárással is büntethető szabálysértésért, akkor a lehető leghosszabb elzárásra kell ítélni. Így tovább bővülhet azoknak a szabálysértéseknek a köre, amiért hosszabb elzárás szabható ki, mint ha az adott szabálysértés bűncselekményi fokát követte volna el.

Érdekesség, hogy a törvényjavaslatot négy fideszes polgármester úgy akarta módosítani, hogy az önkormányzatok saját hatáskörükben is rendeletet hozhassanak szabálysértésekről. A kormány nem támogatta a javaslatot, amit végül az előterjesztők közül csak Riz Levente szavazott meg. Láng Zsolt nem szavazott, Kósa Lajos pedig leszavazta saját javaslatát.

Az önkormányzatoknak mindazonáltal lehetőségük lesz a a saját rendeletükben kirívóan közösségellenesnek minősített magatartás legfeljebb százötvenezer forintos bírságolására.

A honvédelmi bizottság javaslatára a szabálysértési törvény is kiegészül egy magyargárdás passzussal, eszerint már az is szabálysértést követne el, aki egy feloszlatott egyesület formaruhájára emlékeztető ruházatot visel.

Az eredetileg javasoltnál sokkal komolyabban büntethetik azt, aki elmulasztja a felvonó vagy mozgólépcső műszaki felülvizsgálatát. Pintér javaslatában ötvenezres bírság szerepelt, ezt természetes személy esetén háromszáz-, jogi személy (például társasház) esetén ötszázezer forintra emelhetik.

A polgári perrendtartásról

Papcsák Ferenc eredetileg már két hete, első vitanapján el akarta volna fogadtatni javaslatát, miszerint kiemelt ügyekben kézbesítés helyett elég lenne hirdetményben értesíteni a peres feleket a bírósági tárgyalás fejleményeiről. Ezzel azt akadályozná meg, hogy a perbe fogottak az iratok át nem vételével húzzák az időt. A javaslatot csak akkor szavazhatták volna meg, ha nem nyújtanak be hozzá módosító indítványt. Papcsák tervét párttársa, Horváth Zsolt húzta át, aki egy technikai részlettel egészítette ki a javaslatot - igaz, ezt legalább az előterjesztő is támogatja. Minden más indítványt elutasítottak, azt is, amiben Schiffer András a törvény visszamenő hatályát tompította volna.

A szövetkezetekről

A kormány célja egy új szövetkezeti típus, a foglalkoztatási szövetkezet megalkotása, illetve a már létező szociális szövetkezeti forma megerősítése. Az elképzelés szerint a közmunkaprogramban résztvevők a közmunkalehetőség végeztével foglalkoztatási szövetkezetet alapíthatnának, melynek legalább ötszáz fő és egy nemzetiségi önkormányzat is tagja. A foglalkoztatási szövetkezetek főként munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznának.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A nemzetierőforrás-miniszter törvényjavaslata egy mulasztásos alkotmánysértést orvosol, a Williams szindrómában szenvedőkre is kiterjesztené a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényt. A javaslat kiterjeszti a közgyógyellátást a rokkantsági ellátásban részesülőkre is.

A társasági adóról és az osztalékadóról

A látványsportok támogatását lehetővé tevő adótörvénymódosítást az eddigi tapasztalatok indokolták. Bánki Erikék módosítója azonban újabb kérdéseket vet fel. A javaslat meghosszabbítja a pályázatok leadásának papíron már április 1-én lejárt határidejét. Apróbb hiba, hogy hiába tolja ki a határidőt a leghamarabb április 9-én elfogadható törvény, ha a kapcsolódó kormányrendeletet nem módosították. Így most leginkább mégis április 1-e a pályázati határidő. Káosz. Változnak bizonyos részletszabályok is, a támogatás utáni adókedvezményre csak azok a vállalkozások lesznek jogosultak, amelyeknek az elmúlt két évben nem volt köztartozása, másrészt viszont a jövőben olyan sportegyesületeket is támogathatnak a vállalkozások, amelyek nem működnek már két éve. Az utóbbinak az az értelme, hogy a sportegyesületek gyakran váltogatják céges formájukat, így a nagymúltú egyesületek valójában néha pár hónapos kft.-k csupán, és mint ilyenek, nem lettek volna jogosultak a támogatásra.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről

Pintér Sándor javaslata alapján felgyorsítanák a kiemelt beruházások környezeti hatásvizsgálatát. A módosítók kicsit lassítottak a miniszter által diktált tempón, míg Pintér a környezeti hatásvizsgálati és környezethasználati engedélyezési eljárásra 30-30 napot adott volna, egy elfogadott módosító ezt két-két hónapra nyújtotta el.

A javaslathoz a legtréfásabb módosítót az elempés Jávor Benedek és Schiffer András nyújtották be, ők törvénybe foglalták volna, hogy az LMP-t legfeljebb három napon belül értesítsék a megindult környezetvédelmi eljárásokról. A kormánypártok megfúrták a javaslatot.

A végszavazásokon kívül a parlament több törvényhez és határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról is szavazni fog. Ezek közül kétségtelenül a parlament működését szabályozó országgyűlési törvény és a házszabály kettőséhez benyújtott módosítók a legfontosabbak.

Az országgyűlésről

A parlamenti törvény megalkotását az alaptörvény írta elő. A törvény pár lényegi újítást is tartalmaz, jelentősen növeli például a házelnök hatalmát, aki a jövőben egy rendvédelmi egység irányítási jogát is megkapná, mert az eddig a rendőrséghez tartozó parlamenti őrséget közvetlenül a házelnök alá rendelnék, aki így utasíthatná az országgyűlési őröket a törvénysértő képviselők elleni fellépésre. Másrészt a házelnök adott esetben saját hatáskörben dönthetne a renitens képviselők ülésről történő kizárásáról is. A javaslat szerint ugyan a döntés jogszerűségéről a következő ülésen a parlament vita nélkül határozhatna, a szövegben nincs utalás szankcióra arra az esetre, ha utólag jogellenesnek minősítik a házelnöki döntést.

A parlamenti törvény fontos része, önálló fejezete volt a frakciók működéséről szóló, amely kizárólag azon pártoknak adná meg a frakcióalapítás jogát, amelyek önállóan megmérettették magukat a parlamenti választásokon. Részben ez a fejezet indokolta a sietséget, hogy a törvényt még április 23. előtt elfogadják. Ekkor járna le ugyanis az MSZP-ből kivált gyurcsányista frakció hathónapos frakcióalakítási moratóriuma. Mivel a 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció az új szabályoknak nem felel meg, nem alakíthat frakciót. Ez a rész azonban a módosítások után kikerülhet a törvényből, elhagyását a fideszes Lipők Sándor javasolta. Ez azonban nem jelenti, hogy a DK mégis frakciót alapíthat.

Lipők indoklása szerint a frakciókra vonatkozó szabályokat elég normatív határozati szinten rendezni - a törvényből törölt szövegrészt egy az egyben be is terjesztette a házszabályhoz. A kormány mindkét indítványt támogatja, azaz csak annyi történik, hogy a DK nem a törvény, hanem a házszabály rendelkezései alapján nem alakíthat frakciót.

A parlamenti törvényhez a képviselők összesen 405 módosító indítványt nyújtottak be. Ezek többsége már a bizottságokban elbukott, és csak kevés változtat lényegi pontokon. A lényegi ponton változtató támogatott javaslatok között négy ellenzéki is van: az MSZP indítványa szerint egyedi jogi felelősség megállapítására, vagy folyamatban lévő, illetve az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó ügyekben nem hozható létre vizsgálóbizottság. A vizsgálóbizottságok jelentésükben nem fogalmazhatnak meg politikai állásfoglalást.

Szintén szocialista javaslatra a képviselői tiszteletdíj egyharmadában maximálták a képviselőre kiróható pénzbírság összegét. Az LMP javaslatára pedig azokat is kizárják a képviselőségből, akik átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, magyarán offshore-cégekben tulajdonosok.

Az összeférhetetlenségi szabályokat a Fidesz is szigorította. Papcsák Ferenc javaslatára az alpolgármestereket, a főpolgármester-helyettest és a megyei közgyűlési alelnököket is kizárták a képviselőségből. Bizottsági javaslatra azoknak a cégeknek a vezető beosztású dolgozói sem lehetnek tisztviselők, amelyekben az államnak 10 %-nál nagyobb részesedése van. A fideszes Kovács Zoltán javaslatára pedig képviselő más keresőtevékenységet nem folytathat a képviselőség mellett, egyéb tevékenységéért pedig díjazást nem fogadhat el.

A Házszabályról

A parlamenti törvény megalkotásával párhuzamosan a házszabályt is módosítják. Az eredeti javaslat - amely egyebek mellett a köztársasági elnök eltávolításának alkotmányos szabályait vezeti át - a módosítások után a fideszes Lipők javaslatára kiegészül a frakcióalapítás új szabályaival, amit fentebb ismertettünk. Érdekes ellentmondás a parlamenti törvény és a házszabály között, hogy míg a törvényben a szocialisták javaslatára a parlamenti ülés napirendjét az ülés előtt 72 órával, addig a házszabály rendelkezései szerint két nappal korábban kell nyilvánosságra hozni.

A Nemzetiségek Napjáról

A parlamenti határozati javaslat december 18-át a nemzetiségek napjának nyilvánítaná. Az eredeti javaslat még államalkotó tényezőnek ismerte el "a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségeket", ám az emberi jogi bizottság javaslatára ezt a részt törölheti a kormánytöbbség.

2012 a Világörökség Éveként történő megünnepléséről

A határozati javaslat pont azt célozza, amit a címében is állít: 2012 legyen a világörökség része. Ezen a módosító indítványok sem változtatnak.

A határozathozatalok után még hétfőn megkezdik az önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek, magyarán kórházainak az átvételéről szóló törvény tárgyalását. A javaslat szerint a kórházak május 1-vel kerülhetnek állami tulajdonba. Lefolytatják az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló törvény módosításának általános vitáját. A kormány indoklása szerint a javaslat célja csupán a jogi szabályozás aktualizálása, a tényleges - és amúgy tökéletesen megfelelő - működéshez igazítása.

Ezután a nemzeti örökségről szóló határozatról vitáznak, amely kimondja, hogy az örökségünk része a múltunknak, ezért megőrizzük az utódainknak, a nemzetrészek egymásra találása érdekében pedig támogatjuk a "magyar-magyar örökségi turizmust", akármi is legyen az. Aztán megvitatják az örökségvédelmi törvény módosítását, amely szerint ha az örökségünk - amely, mint már tudjuk, nemzetünk múltja is egyben - netán egy kiemelt beruházás területén található elásva, akkor a feltárására ezentúl csak harminc napja lesz a régészeknek.

Szerdán a tavaszi ülésszak egyik legjelentősebb közigazgatási reformjavaslatának vitájával nyitnak, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes javaslatát tárgyalják a járási rendszer kialakításáról. "A Nemzeti Együttműködés Kormányának célja olyan modern kori járások kialakítása, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál hatékonyabban működő rendszer létrejöttéhez", fogalmaz pátoszt nem nélkülözve indoklásában a miniszter. A cél amúgy az államigazgatás a településinél magasabb, a megyeinél alacsonyabb szinten történő integrálása. Az általános félelmekkel szemben ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jövőben ne lehetne helyben ügyeket intézni, ennek helyszíne azonban a kormányablak lesz - a járási hivatal pedig egyfajta backoffice.

A járási rendszer kialakítása az önkormányzatiságra sincs hatással, a járási hivatalokban nem az önkormányzati, hanem az államigazgatási feladatokat központosítják majd.

Kedden tárgyalják a gyermekbarát igazságszolgáltatást megvalósító törvénymódosításokat is - a kormány ezek közé sorolja azt a Btk-szigorítást is, hogy az emberkereskedelem és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények elévülési idejét az áldozat 18. életévének betöltését követő öt évben határozza meg. Az is gyermekbarát intézkedés, hogy fiatalkorú elkövetőt legfeljebb kétszázötven napi elzárással megváltható pénzbüntetésre ítélhetik. A büntetőeljárásokban a figyelmeztetéseket a 18. életévét még be nem töltött tanú érettségéhez mérten, érthetően kell megfogalmazni. Ezután tárgyalják a bányászati törvényt, amivel részletesebben következő előzetesünkben foglalkozunk majd, az érdeklődők addig itt elolvashatják (.pdf).