Nyomozás indult a parlamenti tiszaeszlározás miatt

Közösség elleni izgatás gyanúja miatt nyomozást rendelt el szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség a parlamentben múlt héten elhangzott, Tiszaeszlár 130 éve című felszólalás ügyében, közölte Fazekas Géza ügyészségi szóvivő.

Az ügyben Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője tett feljelentést, álláspontja szerint Baráth Zsolt, a Jobbik országgyűlési képviselője az ország nyilvánossága előtt a magyar zsidóság ellen uszított, és ezzel közösség elleni izgatás bűntettet követett el.

Fazekas Géza elmondta: a feljelentés kedden érkezett meg a főügyészségre, ebben a feljelentő soron kívüli eljárást kért.

Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a Jobbik ne csodálkozzon, ha az ország és a világ úgy ítél róluk, "ahogy a tiszaeszlári vérvádról több mint száz évvel ezelőtt a magyar társadalom józanabbik fele és a magyar bíróság akkor döntött". Kijelentette: sajnálja, hogy egy ilyen napirend utáni felszólalás elhangozhatott, mert a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel.

Másnap a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is elítélte a felszólalást, azt teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezve, mivel "ellenkezik mindennel, amit a magyar Országgyűlés és a kormány alapvető értéknek tekint".

Az LMP és az MSZP is felszólította Baráth Zsoltot, hogy adja vissza parlamenti képviselői mandátumát.

A Jobbik nem először hozta szóba Solymosi Esztert: ifj. Hegedűs Lóránt 2009-ben beszélt többek között arról, hogy "A magyar antiszemita, de nem azért, mert az akar lenni, hanem mert azzá teszik ezek", akik a magyarság kiirtásán munkálkodnak.

A tiszaeszlári vérvád – amelyben 1882-ben helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg – a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószava.