Orsolya
13 °C
17 °C

Áder a csúcsra jön vissza a száműzetésből

2012.04.13. 17:12
| Módosítva: 2012.05.02. 09:55
Áder János nagy stratéga, ezt leglátványosabb Sólyom László elnökké választásakor mutatott húzásaival bizonyította. Ő írta az új választási és bírósági törvényeket is tavaly, bár arról eddig szó sem volt, hogy hazajönne az Európai Parlamentből. Brüsszeli karrierje összefüggött azzal, hogy kiszorult a Fidesz vezetéséből, és az terjedt, hogy nincs már jóban Orbán Viktorral. Most azonban az ország legelőkelőbb állásába tér vissza.

„Sólyom László győz három szavazattal, ha mindenki úgy cselekszik a parlamenti államfő-választáson, ahogy eddig nyilatkozott” – mondta 2005. június 5-én az MTV-nek Áder János, a közelgő köztársasági elnökválasztásról. Június 7-én Sólyom László 185 szavazattal 182 ellenében, éppen három szavazattal győzött. Hiába jósolta meg pontosan előre Áder a számokat, az eredmény nagyon meglepte a szocialistákat.

Áder ravasz kavarása

Ám hiába volt meg Áder János fejében, hogy az ellenzék jelöltje hogyan győzheti majd le a nagyobbik kormánypárt jelöltjét, hogy ez biztosan így legyen, a következő két napban egészen izgalmas kacskaringók kellettek. Az akkoriban a Fidesz frakcióját vezető Áder alig negyedórával a szavazás első fordulója előtt sms-ben összehívta a fideszeseket, és közölte velük, hogy most nem szavazhatnak.

Így látszódtak az erőviszonyok, ami alapján úgy tűnt, hogy Szili Katalinnak, az MSZP-jelöltjének több támogatója van, mint ahányan a baloldalon ülnek. Ezzel az MSZP elbízta magát, és nem cserélt jelöltet. Áder pedig felháborodottan kiállt, hogy úgy tudja, hogy elvtelen MDF-esek szavaztak át, pedig ők megígérték, hogy Sólyomot támogatják.

Később Horváth Balázs független képviselő elmondta, hogy ő volt az egyik Szilire átszavazó, és volt még két egykori MDF-es, akkor éppen független, de már a Fideszbe készülő társa is, és az egész csak taktikai trükk volt. Horváth először azt mondta, hogy tettét egyeztette a Fidesz vezetésével, aztán azt mondta, hogy félreértették, ez magánakció volt. Másnapi korrigálása ellenére úgy tűnt, hogy az MDF-esek gyanúba keverése is része lehetett Áder taktikájának.

Az utolsó forduló előtt Áder még egyet csavart az egészen: bejelentette, hogy úgy tudja, hogy a szocialisták tízmilliós összegeket ajánlottak ellenzékieknek a Szilire adott szavazatokért. Ez oda vezetett, hogy az ellenzékiek inkább megmutatták egymásnak szavazólapjaikat, vagy lefényképezték azokat, csak nehogy az terjedjen el, hogy ők voltak a pénzért átszavazók. Egy fideszes (Láyer József) ki is cserélte a Szili javára már kitöltött szavazólapját egy másikra, mint mondta azért rontott, mert nem vette be a gyógyszerét.

Az elképesztő kavarásnak pontosan az lett a vége, amit Áder megjósolt. Valószínűleg a trükkök nélkül is meglett volna a háromfős többség Sólyom mellett, csakhogy az elterelő műveletekkel biztosítani lehetett, hogy az MSZP besétáljon a csapdába, és ne cseréljen jelöltet az első forduló után. Áder maga sosem beszélt arról, hogy tényleg ő találta-e ki az egész színjátékot, de azért mindenki neki tulajdonítja az ötletet és a trükköket is. Erre utalt, hogy Sólyom megválasztása után a Fidesz frakciója hosszú tapssal köszöntette Ádert.

Egy államfőválasztást már eldöntött tehát, és úgy most egy másodikat is eldönthet. Igaz, most nem kellett szervezkednie, elég volt annyit mondania, hogy "igen, vállalom".

Az új választási törvényt is ő írta

Hogy Ádert remek stratégának tartják a Fideszben, azt bizonyítja az is, hogy rábízták tavaly a választási törvény megírását. Hogy mekkora szerepe volt az egyéni körzetek újrarajzolásában, azt nem lehet tudni, de hogy az új szabályok jó részét ő találta ki, az bizonyosnak látszik. A koncepcióról azt mondta, hogy alapvető érdek volt, hogy olyan rendszert építsen ki, ami ugyan megtartja a vegyes (egyéni és listás) elemeket is, de inkább segíti a győztest nagy többséget szerezni, hogy ne kelljen folyton koalíciókban gondolkodni. Innen jött a győztesnek is járó kompenzáció elve.

IMG 8993
Pokorni Zoltán, Deutsch Tamás, Áder János
Fotó: Nagy Attila

Foglalkozott ugyan parlamenti albizottság is az új választójogi törvény előkészítésével, aminek Áder nem is lehetett tagja – hiszen nem országgyűlési képviselő – ám a bizottságban részletes törvénytervezet nem készült. Az érdemi munkát a Brüsszelben dolgozó Áder János végezte el.

Az ő feladata volt az is, hogy még tavaly ősszel a Magyarországra akkreditált külföldi diplomatáknak bemutassa a törvénytervezetet, és elmagyarázza nekik, hogy miért nem kell aggódniuk, ha esetleg ettől is féltenék a magyar demokráciát.

Áder alaposan végigszámolt mindent: ha az általa írt szabályok szerint rendezték volna a korábbi választásokat, akkor ugyanilyen szavazatarányokkal 2006-ban is a Fidesz alakíthatott volna kormányt.

Az igazságügyi törvényt is ő írta

Hogy Áderrel akár el is szaladhat a ló, azt mutatja, hogy a másik rábízott fontos törvény éppen az, amiért az EU meg a Velencei Bizottság annyi borsot tör mostanában a magyar kormány orra alá: a bíróságokról szóló törvény. Ugyanis ennek elkészítését is Áderre bízta a Fidesz vezetése. A törvényt leginkább azért támadják, mert túlzott hatáskört adott egy új testület, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének. Az új törvényt nemcsak európai intézmények, hanem Baka András, a posztjától megfosztott Legfelsőbb Bíróság-i elnök is mélyen ellenezte. Ugyanakkor Áder mindig azzal érvelt, hogy számos európai példát tud mondani hasonló, vagy éppen még nagyobb központosításra. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány a közeljövőben európai nyomásra módosítani készül a törvényen.

Októberben a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap is arról írtak, hogy Áder János a kiszemelt az általa kitalált OBH élére, azonban éppen maga az érintett sietett közölni, hogy bírónak, és nem politikusnak néz ki az állás. A feladatot végül Handó Tünde, Áder brüsszeli kollégájának, Szájer Józsefnek a felesége kapta.

Áder tehát az elmúlt évben több, nagyon fontos belpolitikai feladatokat is kapott. Pedig néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy kiszorult az itthoni politikából.

Több mint egy évtizedig a Fidesz egyik legfontosabb embere volt

Áder János a Fidesz egyik alapítójaként, a pártvezetés hosszú ideig stabil tagjaként a párt legfontosabb emberei közé tartozott. 1993-97-ben, majd 1999-2003-ban is a párt ügyvezető alelnöke volt (most Kósa Lajos tölti be a posztot), 2002-2006 között pedig frakcióvezető (most Lázár János az). Az első Orbán-kormány idején házelnökként dolgozott (mostanáig Kövér Lászlóé volt ez a titsztség).

1998
Budapest, 1998. május 10. Deutsch Tamás, Orbán Viktor és Áder János a a párt vezető politikusai a Fidesz Magyar Polgári Párt választási központjában.

Áder kiszorulása a párt vezetéséből és szervezéséből már 2002-ben megkezdődött, és a folyamat betetőzéseként már 2007-ben bejelentette, hogy 2009-től EP-képviselőként kívánja folytatni karrierjét. Ezt a Fideszben sokan száműzetésnek tekintették.

Tíz éve kezdett elszigetelődni

Áder konfliktusai a párt vezetésével és Orbán Viktorral azzal kezdődtek, hogy a 2002-es választási vereség után az addig megyei szervezetekre épülő pártot választókörzetenként kezdték újjászervezni. Továbbá komoly tagtoborzásba kezdtek, partnerszervezetek sorát vonták be. Az új rendszer megerősítette a központosított szerkezetét, a pártelnök és az elnökség jelentősen megerősödött. Ahogy egy fideszes fogalmazott, „ezzel Áder alól lényegében kiszervezték a pártot”, a korábbi általa jól ismert struktúrák és személyes hálózatok felborultak.

Szintén ütközést hozott a pártvezetéssel, hogy Áder a vereség után is kiállt a kampányt szervező Happy End Kft. mellett, szerette volna, ha az őszi önkormányzati választásnak is a céggel mennének neki, azonban ezzel az elképzelésével a pártvezetésben egyedül maradt.

D  TT20020413059
Budapest 2002. április 13. Választási nagygyűlést rendezett a Fidesz - Magyar Polgári Párt a Kossuth téren amelynek fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt.
Fotó: Kovács Attila

Hat éve nincs tisztsége a pártban

A 2006-os kampányban újabb látványos összeütközése volt Orbánnal. Áder megsértődött, hogy a Győr-Sopron megyei lista összeállításába nem szólhatott bele, és még egy korábban ellene induló, egykor MIÉP-es jelölt is felkerült a Fidesz megyei listájára. (Áder csornaiként mindig a megyében indult a választásokon.) A 2006-os vereség után végleg visszahúzódott a párt vezetéséből és szervezéséből, a frakcióvezetést sem vállalta már el – utódjául hosszú keresgélés után Navracsics Tibort választották.

Fura cikk támadta

Az utolsó látványos, és máig sok találgatásra okot adó konfliktusa a „Schmidt Mária ante portas?” című, 2007 januárjában, a Magyar Nemzetben megjelent cikk volt. Máig nem derült ki, hogy a Horváth Zsolt álnéven közölt cikket valójában ki és miért írta. A cikk egyes állításai miatt Áder pert nyert a lap ellen. (Áder egyébként is szeret pereskedni a sajtóval, a 2000-es években számos sajtópert indított, többségüket meg is nyerte.)

A cikk azt állította, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója egy új jobboldali párt szervezésébe kezdett, és elnöknek Ádert kérték fel, aki bizonyos feltételek mellett vállalta volna a megbízatást. A cikk állításait minden érintett cáfolta, és a párt hivatalos vezetése is sci-fi-nek minősítette. Ám hónapokig azzal volt tele a sajtó, hogy Orbán Viktor rendelte-e a cikket, hogy így üzenjen Ádernek, hogy ne szervezkedjen. Azonban az se derült ki soha egyértelműen, hogy a cikkben felsoroltak tényleg szervezkedtek-e. Mindenesetre Áder néhány hónap múlva bejelentette, hogy EP-képviselő akar lenni.

Három év Belgium

2009-ben fel is került a Fidesz EP-listájának negyedik helyére, ahonnan be is jutott a brüsszeli parlamentbe, és ott egészen új feladatot talált magának: a környezetvédelmi bizottságban kezdett dolgozni. Kinti karrierje szép lassan beindult, idén januárban a bizottság egyik alelnökének választották. Családja is vele tartott Brüsszelbe, mostanáig egyáltalán nem adta jelét, hogy akár csak gondolkozna azon, hogy visszatérjen Budapestre.

Fontos, de unalmas

Áder szervezőként és stratégaként sokszor végzett fontos munkákat a Fidesznek, ám a nyilvános szereplései sosem számítottak különösen izgalmasnak. Nincs Orbán Viktorhoz hasonló, tömegekre hatni tudó karizmája; tartózkodott az olyan provokatív vagy szenvedélyes megjegyzésektől, mint amiket Kövér László tesz néha; és frakcióvezetőként sem volt olyan érdekes szónok, mint az őt követő tanárosan kioktató Navracsics Tibor; vagy pedig a vitákat látványosan élvező, színpadias Lázár János.

DEBRE20110908021
Fotó: Czeglédi Zsolt

Áder Jánosnak is van hajlama a kemény fogalmazásra, nem kímélte a parlamenti vitákban az MSZP-t sosem, de nincsenek emlékezetes fordulatai, és tekintete legtöbbször savanyúságot tükrözött. Bajszát azóta nem változtatta meg, hogy a nyilvánosság elé lépett a 80-as évek végén, magánéletéről soha semmi rendkívüli nem derült ki (nős, négy gyereke van).

Áder hét évig nem politikusként is dolgozott, 1983-85-ben a VI. kerületi tanács lakásügyi osztályán volt előadó, majd öt évig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt állásban. Ott az országgyűlés törvényalkotói munkáját tanulmányozta. 1989-ben a Fidesz delegáltjaként az Ellenzéki- és a Nemzeti Kerakasztal tárgyalásain is részt vett.