Ügynökeinkről vitáztak a parlamentben

Demeter szerint a valódi probléma nem az, hogy nem lehet megismerni az iratokat, hanem az, hogy nincs lusztráció, az elkövetőket nem vonták felelősségre. Az LMP javaslatát álságos, farizeus megoldásnak nevezte, mert nem tesz említést a következményekről, csak a jelenlegi rendszert tartaná fenn. De majd a Nemzeti Emlékezet Bizottsága ezt is megoldja, hiszen majd jogalkotásra tesz javaslatot. Az elsődleges cél az áldozatok információs kárpótlása, a közélet megtisztítása és az áldozatok jogainak tiszteletben tartása.

Demeter felszólalására Novák Előd reagált, megint azzal, hogy a Fidesz leszavazta a Jobbik lusztrációs javaslatát. Azaz, "meglehetősen vastag a bőr az arcán", amikor ennek fontosságáról beszél. "Azt nem ismerhetjük meg, hogy ki figyelt meg minket" - mondta. Novák amúgy 1980-ban született, aligha figyelte meg bárki.

Most Kukorelly Endre (LMP) beszél arról, hogy ő maga 1997-ben kérte ki a róla készített jelentéseket. Fél év után kapott értesítést, hogy találtak róla iratokat, de amikor bement a levéltárba, azt mondták, hogy nem adhatják ki neki azokat, mert szigorúan titkosak. Végül mégis hozzájutott a papírhoz, amiből kisatírozták a neveket. Ez alapján egy barátja egy azóta meghalt írótársukra gyanakodott, de később kiderült, hogy alaptalanul. Ezért is veszélyes, ha nem teljes a nyilvánosság, vonta le a tanulságot.

A következő felszólaló, a Jobbikos Z. Kárpát Dániel nem egyeztette felszólalását pártja vezérszónokával. Így ő - tévesen - arról beszél, hogy az iratok ötven százalékát megsemmisítették a rendszerváltás óta. Utána arról beszélt, hogy két év múlva a Fidesz akár meg is bukhat, ezért most kell meghozni a lusztrációs törvényt. 2006 apropóján "vörös hordalékról" is beszélt.

Az elempés Mile az előző felszólalókkal szemben ténylegesen is Demeter felszólalására reagált, aki szerinte előbb sajátosan dicsőítette a Fidesz eddigi tevékenységét, majd az LMP-t bírálta minősíthetetlenül, csak hogy végül felsorolja az LMP javaslatainak leglényegibb pontjait. Megismételte, hogy az LMP javaslatának célja a megismerés, és hogy tények birtokában lehessen beszélni a témáról.

A szocialista Harangozó Tamás viszont úgy érezte, hogy Demeter elcserélte a beszédét Tóbiás Józseffel, amikor áldozatközpontú megközelítésről beszélt. Igaz, ennek fényében nem érti az alaptörvény kitételeit. Ezután Medgyessy Pétert mosdatja, mert ő III/2-es volt, azaz kémelhárító. Valójában pedig SZT-tiszt, és a csoportfőnökségek között volt átjárás.

A következő, írásban bejelentkezett - tehát nem egy előző felszólalásra reagáló - felszólaló a szocialista Bárándy Gergely, aki személy szerint az iratok teljes körű megismerésének a híve. A megismert adatokat aztán szerinte a történészeknek kell megítélnie, az esetleges bűnök ügyében pedig a bíróság jogosult dönteni, mondta.

Fotó: Huszti István

Ezután ő is arról beszélt, hogy a Fidesz célja látszólag a politikai ellenfél megsemmisítése azzal, hogy azt az MSZP-t nevezi a rendszer fenntartójának, melynek sok képviselője gyerek volt még a rendszerváltáskor. Szerinte is áldozatközpontú megközelítésre van szükség. És független igazságszolgáltatásra, mert ha csak egy politikailag kinevezett testület vizsgálhatja majd csak az iratokat, "az nem visz majd közelebb minket az objektív igazsághoz". "Ha lesz mi kommunistánk és ti kommunistátok, az nem visz el oda, amit sokan most várnak ettől a törvénytől".

Bárándy szerint a megoldást azért jelentheti a teljes nyilvánosság, mert ez teremti meg mindenki számára az értékelhetőség lehetőségét is. Mert differenciálni kell besúgó és besúgó, de működtető és működtető között is, vélte. Ezután arról beszélt, hogy a Fidesznek el kell döntenie, hogy büszke rendszerváltó párt, vagy bűnös mulasztó. Hiszen aligha az 1990-ben parlamentbe került 33 szocialista akadályozta meg a múlt tisztázását.

Bárándy után a kormány nevében Simicskó István honvédelmi államtitkár szólalt fel. Szerinte a vitanap és a múlt feltárásának célja egy igazságtalan, embertelen rendszer bemutatása. Ennek keretében "el kellene kerülni azt, hogy ne legyen olyan célja a mai vitanapnak, amely Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sérti" - mondta. Aztán kiderült, hogy pont ennek az ellenkezőjére gondolt.

Simicskó a vita negyedik résztvevője, aki fontosnak tartja felsorolni az elmúlt húsz évben a témában hozott szabályokat. Aztán a devizahitelesekről beszélt, ki tudja miért. Végül azt mondta, hogy a megoldás az ügyre pont az, amit a kormány javasolt, azaz fel kell állítani a Nemzeti Emlékezet Bizottságát.

"A gyökerek nagyon mélyre nyúlnak vissza" - kezdte kétperces reagálását Wittner Mária, aki nem tudja, hogy az LMP miért javasolta a vitanapot, de úgy érzi, hogy a vonat kisiklott a pályáról. "Önök megint belerúgtak az áldozataikba" - mondta. Az nem derült ki, hogy kire vagy mire reagált.

Most a szocialista Nemény András beszél, akinek tetszik Turi-Kovács Béla hozzáállása, az, hogy tiszta helyzetet akar teremteni. Nagy adósság például az egyházak titkosszolgálati érintettségének feltárása, utalt a kereszténydemokrata Lukács Tamás felszólalására is.

A kereszténydemokrata Mchl a soros, ő normál felszólalást mond. "Nem lehetünk következmények nélküli ország" - nyitott. Egyetért azzal, hogy inkább tartótiszttörvényt kéne hozni, amely az MSZMP működését és birodalmi hátterét is bemutatja. Az áldozatok védelméről beszélt, és arról az erkölcsi üzenetről, hogy érdemes rendes embernek tenni. Ő is a teljes adatbázis nyilvánossága mellett érvelt a teljes III-as főcsoportfőnökség tekintetében. Törvényben kéne határidőt szabni az adatok gyorsabb feldolgozása érdekében, beszélt ő is a kutatók felelősségéről, amely visszatérő eleme a kormánypárti érvrendszernek. Cserébe arról is beszélt, hogy nem hisz az iratok megsemmisítésében és hiányolta a fényképes dokumentációkat és a lehallgatások hangfelvételeit.

Michl szerint meg kell teremteni az anyagi és személyi feltételeit a levéltárban a kutatás felgyorsítására. Michl szerint az újságírókat is közszereplőnek kéne tekinteni, és róluk is nyilvánosságra kell hozni, ha ügynökök voltak. De ugyanígy a gazdasági szereplőkről is.

Fotó: Huszti István

A jobbikos Apáti István "múltról, jelenről és jövőről" szeretne beszélni. Ennek apropóján a kommunista nyugdíjak elvonására, illetve a lusztrációra vonatkozó jobbikos javaslatokról beszél, amelyek napirendre vételét az országgyűlés rendre leszavazza. Beszélt még az alaptörvényről is, sőt, a halálbüntetés eltörléséről is, de a vitanap témájáról érintőlegesen sem.

Simicskó István a kormány nevében visszautasítja Apáti vádját, hogy a Fidesz tehetne bármiről is.

L. Simon László szerint a rendszerváltás feldolgozásával a magyar irodalom, film- és képzőművészet is adós, egyetlen kivétel talán Dézsi Zoltán 2010-es filmje, ami viszont didaktikus. Mégis idéz belőle, azt a részt, ahol a Lukács Andor alakította állambiztonsági Gara ezredes arról beszél, hogy a titkosszolgálatok álltak a rendszerváltás élére. Utána egy kritikából idéz, amely szerint Dézsi filmje csak egy buta összeesküvés-elméletet fogalmaz filmmé. Szerinte lehet, hogy a kritikának van igaza, de lehet, hogy tényleg van összeesküvés. Épp ezért fontos megteremteni a diktatúra iratai korlátlan kutathatóságának feltételeit.

Wittner Máriának nagyon tetszett a Dézsi László filmjéből idézett összeesküvés-elmélet, mert az egybevág azzal a sok bizonyítékkal, amit ő az elmúlt években a helyére tudott passzintani. Szerinte 1989-ben a Villányi úton osztották ki a szerepeket az MSZMP-ben, hogy kinek melyik pártot kell bomlasztania. "Ezekből lett aztán a Centrum Párt" - mondta. A mozaikot abból rakta össze, hogy Kupa Mihály arra szólította híveit, hogy a második fordulóban az MSZP-re szavazzanak.

A jobbikos Lenhardt kínosnak tartja Simicskó felszólítását, hogy ne kapkodják el a megoldást. Hiszen a Fidesz egyszer már kormányzott, és most is két éve hatalmon van, kapkodásról aligha lehet szó. "Mária néninek is azt mondom, most itt a lehetőség, hogy kivessék a beépült embereket" - mondta, amire Wittner nagyon bólogatott.

Simicskó most azt magyarázza, hogy ő csak arra intett mindenkit, ne indulatból döntsenek. Nem mintha ma bármiről is döntenének, hiszen ez csak egy vitanap.

Kontrát államtitkár Lenhardt Balázs hozzászólására reagált. Ő arról beszélt, hogy a Fidesz első kormányzása alatt mennyit tett az átvilágítottak körének bővítéséért, mely alapján tízezer embert világítottak át. Korábbi hozzászólásából tudjuk, hogy ebből kétszázan akadtak fenn a rostán.

Fotó: Huszti István

Rendes felszólalásában Hegedűs Lorántné az egyházak érintettségéről beszélt, illetve arról, "hogyan roppantotta meg a látható egyház gerincét" a diktatúra. Hogy hogyan figyelte meg a papokat, lelkészeket, sokukat be is szervezve. Szerinte az lett volna a megoldás, ha a rendszerváltáskor az egyházakról szóló állambiztonsági iratokat átadják az egyházaknak, hogy aztán az egyházak maguk nézhessenek szembe múltjukkal. Apósát az első, valóban rendszerváltó református vezetőnek nevezte.

Hegedűs szerint azzal, hogy nem adták át az egyházaknak az állambiztonsági iratokat, a politika elérte, hogy sakkban tudja tartani az egyházi vezetőket. Ezután Balog Zoltán államtitkárt bírálta, mert szerinte ő akadályozta meg az iratok átadását, ráadásul szerinte ő járta ki, hogy egyházként ismerjék el "a cionista Hit Gyülekezetét". Innen valahogy a statisztikai hivatal vezetőjének felelősségéhez jutottunk el, de ekkor már nem tudtuk követni a gondolatmenetet.

Akárhogy is, Hegedűs felszólalásának vége zsidózás lett, úgy tűnik, ebben lelkes követője férjének, akinek mindenről pont ugyanez jut eszébe. Simon Pereszt emlegetve ért véget a követhetetlenné vált felszólalás.

A kereszténydemokrata Vejkey egy német teológust idézve azzal kezdett, hogy "a titoktartás beszéd nélkül gettó, a beszéd titoktartás nélkül bulvár". Utána a kereszténységről beszélt két percig és csak ezután tért rá a vitanap témájára, amihez csak annyit tudott hozzátenni, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jó.

Most Csepel polgármestere, Németh Szilárd beszél. Ő maga hangsúlyozta, hogy Csepel polgármestereként is beszél, annak apropóján, hogy elirigyelte Lázár Jánostól a hódmezővásárhelyi emlékpontot, ezért Csepelen feltárják a lokális állambiztonsági múltat. Arról is beszélt, hogy az áldozatok védelme és a múlt megismerhetősége összeegyeztethető. "A feje tetejéről végre a talpára kéne állítani", na nem Hegelt, hanem a múlt megismerésének piramisát.

Felszólalása második felében Németh is elkalandozott a témától, volt szó Magyarország ENSZ-tagságának 1962-es újbóli megadásától Kádár János 1963-as amnesztiájáig mindenről. Ez utóbbinál kapcsolódtunk vissza valamennyire a témához, legalábbis Németh arról beszélt, hogy az elítéltek egy részét beszervezték, és velük figyeltették meg az elítéltek másik részét. Mint egy csepeli srác, aki 1971-ig súgott be volt cellatársairól, amikor már nem bírta tovább a feszültséget. "33 évesen alkoholistává vált. Az állambiztonság leselejtezte, statisztikai adatot csinált belőle" - mondta. "Vesztes vagy áldozat ő?" - tette fel a kérdést. De ennél kiváncsibb arra, hogy mi lett a rendszer működtetőivel. Szerencsére ezek kiderítésére a kormány már elkötelezte magát, tudtuk meg.

Ez betudható annak is, hogy a Jobbiknak már csak két perce, az LMP-nek négy és fél perce maradt, az ellenzéki pártok közül már csak a szocialistáknak van tíznél több perce. A kormánypártok még 32 percből gazdálkodhatnak.

Novák Előd Hegedűs Lórántnéra reagálva Bölcskei Gusztáv ügynökmúltját emlegeti, sőt, Németh Zsolt édesapját, Németh Gézát is azzal gyanúsítja, hogy a III/3-as alosztály társadalmi kapcsolata volt.