Ügynökeinkről vitáztak a parlamentben

A címben szereplő link mögött a hódmezővásárhelyi Emlékpont múzeum összeállítása látható, a szigorúan titkos állományú tisztekről. Az SZT-tisztek lényegében olyan ügynökök voltak, akiknek jelentés részben hivatás is volt: pénzt kaptak sziolgálatukért és rendőrségi rangjuk is volt, de közben civil életet is éltek. Három dolog minden SZT-tisztre igaz volt:

1. Munkájukat fedőmunkahelyükhöz és beosztásukhoz kötötten végezték.

2. Rendfokozattal és ezzel összefüggően anyagi juttatásokkal is rendelkeztek, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak.

3. Munkájuk minden esetben önkéntes és ideológiailag megalapozott volt.

A tartótiszt az a személy, aki csak belügyi állományban volt, nem volt civil fedőfoglalkozása. A tartótisztek artották a kapcsolatot az ügynökökkel: feladatokat adtak, beszerveztek, kikérdeztek, megbeszélték a jelentéseket. Hogy honnan toborozták őket? Sokakat az 56 előtti állambiztonsági szolgálattól örökölt a belügy. A filmiparban és a színházakban működő ügynökökről könyvet írt Gervai András például erre a megállapításra jutott: "Összeszámoltam amúgy, hogy a könyvben szereplő tartótisztek közül 19 volt elég idős ahhoz, hogy már az ÁVO-nak, ÁVH-nak is tagja lehessen, és közülük 16 tényleg az is volt."

Az így-úgy lebuktatott ügynökök közül sokan tagadtak, mások röviden elintézték és voltak akik egész részletesen elmondták, hogy mi történt velük. Utóbbiak közé tartozott Fényi Tibor történész, aki több újságnak is elmondta, hogyan történt beszervezése, illetve az Indexnek azt is mondta, hogy "sajnálom, és nagyon szégyellem magam".

Fényit így zsarolták beszervezésekor: "A legnagyobb megdöbbenésemre közölték velem, hogy kábítószerrel való viszszaélés miatt fognak eljárást indítani ellenem. Soha életemben, nemhogy kábítószert nem használtam, de alkoholt és cigarettát sem. Ezután tudatták velem, hogy ők Pestről jöttek ide csak miattam, és ha hajlandó vagyok együttműködni velük, akkor elsimítják ezt a kábítószeres ügyet."

Fényi állítása szerint két jelentést írt, majd közölte, hogy nem hajlandó többet együttműködni.

Fényi 2005-ös, a Heteknek adott interjúját itt olvashatja el.

Az 1968-as mexikói olimpián disszidált a magyar focicsapat kiválósága, Varga Zoltán. Egy Nemere fedőnevű ügynök így írt erről: „Ez az esemény az egész csapatra nagyon rossz hatással volt, hisz a mérkőzések előtt két nappal történt. Ez a mérkőzéseken is megmutatkozott – a játékban. A ferencvárosi játékosokat külön letörte, hisz klubtársuk volt és a hazai bajnokság szép hajrájában hagyta cserben a játékos a társait. Természetesen mindenki elítéli a viselkedését, illetve a távozását.”

A 2004-ben derült ki, hogy Nemere nem volt más, mint Novák Dezső, a Fradi egy másik kiváló játékosa, a 90-es években a csapat edzője. Novák azt állította, hogy órákat csempészett nyugatról, lebukott, ezután börtönnel zsarolták, és így szervezték be. Jelezte, hogy soha senkiről semmi rosszat nem írt, és bocsánatot kért egykori csapattársaitól.

Som Lajos, a Piramis és a Karthago legendás basszusgitárosát is beszervezték. Ugyanakkor azt állította, hogy aláírta ugyan a beszervezését, de aztán sosem jelentett semmit, vagy legalábbis "nem írtam meg, hol voltam, meg egyebek". Somot állítása szerint azzal zsarolták, hogy nem engedik el a Piramist a Steppenwolf előzenekaraként turnézni Nyugat-Európába. A zenekar 1977-ben tényleg együtt turnézott a Steppenwolffal.

Szóljon 1977-ből a Becsület című dal, a Piramis előadásában:

Kétszer is végignézhette az ország, amint egy megrendült fiú szembesült azzal, hogy az apját beszervezték.

Esterházy Péter megírta az apja ihlette Harmonia Caelestis című könyvét, majd hozzáírta a Javított kiadás címűt, amikor megtudta, hogy édesapját is beszervezték. A könyv egy napló, a felfedezés, szembesülés története. A Javított kiadásban ezt is írja: "Életemben először tehetetlenségből írok. Megyek, amerre az iratok vezetnek, aztán lesz, ami lesz. Szívesen hallgatnék. Szívesen eltemetném magamban. Hallgatnék, mint a sír. Ehhez volna bennem erő: sírba vinni a titkot."

Pokorni Zoltán 2002-ben lemondott a Fidesz elnöki tisztségéről, amikor megtudta, hogy édesapját is beszervezték. A most XII. kerületi polgármesterként dolgozó politikus így indokolta lemondását: "Eddig nem volt bennem indulat vagy érzelem az egykori szt-tisztekkel szemben, akik az apámhoz hasonló embereket zsarolták, kényszerítették. Nem volt bennem gyűlölet. Most viszont igen komoly indulat van bennem. Egy pártot pedig nem lehet indulatvezérelten irányítani."

2005-ben derült ki, hogy az Oscar-díjas filmrendezőt, Szabó Istvánt is beszervezték 1957-ben. Ezután évekig jelentett színmúvészetis osztálytársairól. Azt mondta, hogy több filmjében is feldolgozta ezt az élethelyzetet, így a Bizalomban, a Redl ezredesben, A napfény ízében és a  Rokonokban is.

1985-ben öngyilkos lett Bódy Gábor, a nyugaton is sokat ünnepelt, bátor kísérleteiről híres filmrendező. A rendszerváltás után kiderült, hogy őt is beszervezték, és a nyugati emigráció és az itteni másként gondolkodók kapcsolatáról rendszeresen jelentett.

Bódy Gábor a Kutya éji dala c. filmjében

Olvassa el Szily László vallomását, vele hogyan próbálkoztak 1989-ben. Így kezdődik: "Lentiben, ahová akkoriban az ELTE-s előfelvételiseket vitték – vagyis azokat a 18–20 éveseket, akiket már felvettek az egyetemre, de előtte még el kellett menniük egy évre sorkatonának –, két dologtól félt a legkeményebb katona is: a másnaposságtól és a katonai elhárítóktól. Előbbi fejfájással és hányással, utóbbi megkülönböztető jelzés nélküli, fehér Ladával érkezett."

Csurka István a Magyar Fórumban "Átvilágítás" című írásában ismerte el, hogy Raszputyin néven beszervezték. A MIÉP idén elhunyt elnökét még 1957-ben, internálótáborban, kényszer hatására szervezték be. Csurka azt mondta, hogy feladatait nem hajtotta végre, és nem küldött jelentéseket. Amikor átvilágították, akkor nem is akadt fenn a rostán.

Amikor 2005-ben egy listán az ügynökök között szerepelt Szegvári Katalin tévés újságíró neve is, akkor ő egy indulatos nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, akit felelősnek tartott a lista megjelenéséért. Ebben a levélben többek között így fogalmazott:

„Fel akarja tárni a múltat? Beszélgessen sógorával vagy anyósával, akinek a választások előtt nem volt más célja, mint az ősellenség, Kovács László félreállítása, Medgyessy Péter érdekében. A jól értesültek azt is tudják, miért volt ez számára fontos. És ki is írta azt cikket, amelyben Kovács Lászlót vádolják a D 209-es akta kiszivárogtatásával? Ugyanaz, aki 1993-ban így vélekedett a szocialistákról: Jönnek fel, mint szar a moslékban. Igen. Az ön új üzenetnek szánt kulturális minisztere, Bozóki András. Nos, egy ilyen belső morállal rendelkező csoport most pellengérre meri állítani egykori áldozatait?! És hol vannak, akik zsaroltak, megfélemlítettek, feljelentettek a titkosszolgálatokon belül és kívül?! ”

A teljes levelet itt olvashatja el.

Nagy Lajos, az NBH első vezetője azt mondta 2005-ben az Indexnek, hogy a III/III/1-es, vagyis egyházügyi osztály az egyik "sikerágazata" volt az állambiztonságnak, miután terhelő adatok alapján és a kinevezések állami jóváhagyásának kényszere miatt rendkívül könnyen ment a hálózat bővítése. Az NBH alapítója szerint Antall József nehezen fogadta el azt a tényt, hogy a katolikus papság körében a cölibátus miatt titkosan kezelt szexuális kapcsolatokat használta ki a belső elhárítás. Nagy szerint az egyházak esetében ritka volt, hogy erőszakot alkalmaztak, különösen hatékony eszközként használták ugyanakkor a rendszerváltás előtt még börtönnel büntetett homoszexuális aktusokról készített operatív anyagokat.

Torgyán József még a 90-es évek elején azt mondta, hogy 1956 után megpróbálták beszervezni III/III-as ügynöknek, de a beszervezési nyilatkozatot összetépte. Azért, hogy a további zaklatásoktól megmeneküljön, egy ideggyógyintézetben keresett menedéket. Az átvilágítási eljárás nem talált semmi terhelőt Torgyánról, ugyanakkor Antall Józsefnek volt egy dokumentuma arról, hogy Torgyán a Szatmári Lajos fedőnevet kapta.

Vikidál Gyula, a Dinamit együttes egykori énekese Dalos fedőnéven volt ügynök. Amikor kiderült, hogy a Dinamitban volt egy ügynök, akkor Vikidál először tagadta, hogy ő lett volna az, de később elsimerte, hogy jelentett. "Úgy döntöttem, szembenézek egykori zenésztársaimmal és ezzel egyszer és mindenkorra lezárom a múltat" - mondta 2004-ben.

Nagy Feró, akiről Vikidál jelentett, így fogadta a gesztust: "Gyuszival, ahogy eddig, ezután is barátok maradunk". Szerinte Vikidál csupán "kényszeredett jelentéseket" produkált. Nagy Feró inkább egy "Dobos" fedőnevű ügynökre haragudott, aki "igen rosszindulatúan nyilatkozott kollégáiról tartótisztjének".

És akkor most hallgassa meg a Dinamit zenekartól az Igazság című nótát:

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármesteréről olyan iratok kerültek elő, amelyek alapján úgy tűnik, hogy 1980-ban titkos megbízottnak szervezték be a III/II-es ügyosztályhoz. A fedőneve a papírok szerint Krakus Péter volt.

Szita azt állította az ügy 2005-ös kipattanásakor, hogy a papírokon szereplő adatok ugyan valóban az ő adatai, de ezekkel visszaéltek, mert ő sosem dolgozott együtt a titkosszolgálatokkal.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára ennek ellenére hálózati személyként azonosította őt.

2010 júniusában Ungváry Krisztián történésznek hosszú pereskedés után kártérítést kellett fizetnie Kiss László alkotmánybírónak, miután a Legfelsőbb Bíróság nem találta elég tudományosnak azt a cikket, amiben Kisst érintettnek mutatta Ugnváry az ügynökkérdésben. Az "Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett" című cikkéért elítélt szerzővel szimpatizálók gyűjtést indítottak a Facebookon, hogy segítség a szerzőt a büntetés kifizetésében.

Dézsy Zoltán 2010-es játékfilmje arról szól, hogy Kárász Mátyás jólétben él pártállami funkcionárius szüleivel a Rózsadombon. Korábban elit egyetemekre járt külföldön, most az ELTE-n tanul. A nyolcvanas évek vége felé az akkor alakuló ellenzékiekhez csatlakozik, de a III/III-as Főcsoportfőnökség választás elé állítja: vagy csatlakozik az ügynök-hálózathoz vagy kiutasítják az országból.

Mészáros Márta 2009-es játékfilmje, az Utolsó jelentés Annáról is komolyan foglalkozik az ügynöki lét nehézségeivel. Itt az indexes kritika róla.

Török Ferenc 2010-ben készített Apacsok című filmje is az ügynökkérdést járja körül, filmes fiú nyomoz benne apja múltja után. Itt olvashatja el az Index kritikáját.

Papp Gábor Zsigmond 2004-es dokumentumfilmje, Az ügynök élete egyszerre szorakoztató és ijesztő. Nem véletlen, hogy az Index kritikájának is az lett a címe, hogy Könnyed iszonyat.

2009-ben volt a legutolsó politikai ügynökbalhé, amikor kiderült, hogy a Fővárosi Közgyűlésbe az előzetes letartóztatásbe helyezett Hunvald György helyett az MSZP Kivágó Iván Györgynét ültette.

Kivágónéről a Magyar Nemzet derítette ki, hogy az 1970-es évektől már a hálózat tagja volt, a nyolcvanas években pedig a III/II-es kémelhárító főcsoportfőnökség 8-as osztályának „B” alosztályán dolgozott. A lapnak Kivágóné elismerte, hogy a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szolgálatoknak dolgozott. A III/II-es főcsoportfőnökség 8-as osztálya az idegenforgalom területén és az amnesztiával hazatértek között végzett kémelhárító tevékenységet a lap szerint.