Törvényi trükközéssel próbál frakciót szerezni a Gyurcsány-párt

A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció politikusa hangsúlyozta, hogy a megerősítő népszavazáshoz nem kell aláírásokat gyűjteni, mert annak kiírásáról vagy elvetéséről a parlamentnek a következő, vagyis hétfői ülésén kell döntenie, egészen addig Lezsák Sándor házalelnök fel sem terjesztheti a javaslatot Kövér Lászlónak.

Molnár Csaba elmondta: tudják, hogy a parlament nem fogja megerősíteni népszavazási kezdeményezésüket, de így az új országgyűlési törvényt legkorábban csak kedden lehet kihirdetni, a DK frakcióalakítási moratóriuma viszont hétfőn lejár, és a korábbi jogszabály alapján még aznap felállhat a képviselőcsoportjuk.

Molnár Csaba emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben a Jobbik az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről kért megerősítő népszavazást, de azt az akkor még hatályban lévő alkotmány alapján elutasította a Ház, mert ilyen referendumot csak a képviselők egyharmada kezdeményezhetett volna. Az új alaptörvényből viszont kimaradt az egyharmadról szóló rendelkezés, ezért bármely képviselőnek joga van megerősítő népszavazást indítványozni.

„Őszintén megmondom (...), ha a Fidesz trükközik, akkor mi is trükközni fogunk” – jelentette ki a politikus. A képviselő elképzelhetőnek tartotta, hogy a „Fidesz törvénysértéseket fog elkövetni a következő pár napban”, de ahhoz, hogy a frakcióalakításukat meg tudják akadályozni, olyan durva törvénysértésre lenne szükség, ami még „a törvénysértésekre szakosodott fideszes politikusoknál is (...) ritkaságszámba megy”. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a házszabály kifejezetten megtiltja, hogy ilyen ügyekben rendkívüli üléseket hívjanak össze, tehát a parlament nem dönthet korábban a kezdeményezésükről.

„Igazi fricska Orbán Viktornak, (...) hogy a Demokratikus Koalíció éppen az új alaptörvényen hagyott lyukon keresztül fog besétálni az Országgyűlésbe” – jelentette ki Molnár Csaba.

A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő – köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter – javaslatát a házszabály módosításáról. A Jobbik, az LMP és a DK független képviselői nemmel szavaztak, a szocialisták nem vettek részt a szavazáson.

Az új országgyűlési törvény helyett – a fideszes Lipők Sándor javaslatára – a hozzá kapcsolódó házszabály-módosítás tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot. A szabályozás ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé a frakcióalakítást, egyúttal tízről tizenkettőre emeli az ehhez szükséges politikusok számát.

A parlament alkotmányügyi bizottsága még tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó, és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ezt az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A féléves moratórium a jövő héten hétfőn járt volna le, a házszabály-módosítás azonban az elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt – annak kihirdetését követő napon – hatályba lép.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett a szocialisták képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata – a mandátumról való lemondáson kívül – a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. A kormánypárti többség erre hivatkozva szavazott úgy az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen is, hogy a Gyurcsány-pártnak várnia kell a frakcióalakítással.

Az Országgyűlés jelenlegi házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők – legalább tízen – képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!