István, Vajk
15 °C
25 °C

Orbán: Brüsszel kényszerít új adókra

2012. 04. 23. 18:38
| Módosítva: 2012. 05. 10. 23:47
Orbán Viktor Brüsszelben másfél órás előadást tartott kormánya gazdaságpolitikájáról és Európa jövőjéről. A kettő összefügg, hiszen most Magyarország kísérletezi ki saját magán az EU válságának gyógyírét.

A válságadókat Brüsszel nem fogadja el, de a válság nem múlt el – ezzel a gondolatmenettel magyarázta el hétfő kora délután a kormány új adóterveit Orbán Viktor. A miniszterelnök közel másfél órás előadást tartott Brüsszelben, a European Policy Centre nevű intézet szervezésében.

Ön felületes ember, és képtelen ezt az 1250 szavas cikket végigolvasni?

Akkor lebutítva itt van, mit mondott hétfőn Orbán Brüsszelben:

  • Elképesztő, hogy az IMF-EU mit csicskáztat, amikor az afrikaiaknak simán ad pénzt
  • Európa mindjárt szétrohad, mert senki sem dolgozik, és túl sok a segély
  • Magyarország élen jár ennek megváltoztatásában, majd innen másolnak mások is
  • A válságadókat nem hagyják megtartani, pedig a válság nem múlt el, helyébe kellenek az új adók (telefonos lesz, internetes nem)
  • Brüsszel azért jobb fej, mint Moszkva volt, és a hitelért mi is jófejül viselkedünk

Az új adók a válságadók helyett kellenek

A magyar kormány hétfőn mutatta be terveit a közelgő megszorításokról, amelyek új adókat is tartalmaznak (pl. telefon, csekk, biztosítás). Ezekkel kapcsolatban Orbán Brüsszelben azt mondta, hogy ezek a válságadókat hivatottak kiváltani.

Azt mondta, hogy a tehermegosztás jegyében ő maga találta ki, hogy bizonyos ágazatok rendkívüli adókat fizessenek ideiglenesen, és azt remélte, hogy a válság elmúltával ezekre már nem lesz szükség. Azóta azonban kiderült két fontos körülmény: a válság nem múlt el Európában, és az Európai Bizottság ezeket az adókat nem tolerálja. Így hiába van szükség a pénzre, az adókat ki kell vezetni, és helyükbe újakat kell kivetni. (A magyar kormány még 2010 őszén vetett ki három évre vonatkozó rendkívüli adót a bankokra, a hipermarketekre, az energetikai cégekre és a telekomszektorra, utóbbi miatt az Európai Bizottság az Európai Bíróságon feljelentette Magyarországot.)

Van rendszer az adórendszerben

2012-04-23T143318Z 700266167 GM1E84N1QY001 RTRMADP 3 EU-HUNGARY-
Fotó: Eric Vidal

Orbán szerint kormánya adópolitikája koherens és világos rendszer szerint alakul: az a cél, hogy a munkára rakodó terheket minél inkább csökkentsék, és inkább a fogyasztást és szolgáltatást adóztassák. Ez szerinte segíti, hogy többen dolgozzanak, és igazságosabb is. Éppen e gondolat jegyében javasolja az EU-nak, hogy öt ÁFA-kulcs legyen a kontinensen, hiszen akkor lesz szociális szempontból igazságos az adózás, ha az a fogyasztásra érzékeny. A fizetések adóztatása ugyanis ahhoz vezet, hogy az emberek nem érzik eléggé, hogy megéri segély helyett dolgozni.

A miniszterelnök az előadás után újságíróknak azt mondta, hogy internetadó biztosan nem lesz, az soha fel sem merült.

Ez kettős mérce

„Kezdhetnénk holnap reggel, sőt ma délután is” – mondta Orbán Viktor arról, hogy mikor kellene megindítani a tárgyalást az IMF-EU hitelről. Elképesztőnek és érthetetlennek tartja, hogy öt hónap alatt még a tárgyalás sem indult el, holott eközben olyan országokkal állapodott meg politikai feltételek nélkül az IMF, mint Egyiptom, Pakisztán, Csád vagy Belorusszia. Ezalatt a NATO- és EU-tag Magyarországnak homályos politikai feltételeket szabnak. „Pedig mi ugyanahhoz az üzleti családhoz tartozunk” – mondta.

Megismételte, hogy Magyarország nem pénzt, hanem készenléti keretet akar, és ha a piaci finanszírozás drágább, akkor is onnan kellene Magyarországnak hitelt felvennie. Orbán nem érti, hogy ennek ellenére az IMF miért akar mindenképpen pénzt rátukmálni az országra, miért nem elég a készenléti szerződés neki. Orbán szerint a magyar gazdaság stabil, eltartja magát, csak az elszaladt kamatok miatt kellene az IMF segítsége. Ennek késlekedése azonban egyre drágítja a Magyarország által fizetett kamatokat.

Ugyanakkor Orbán szerint Simor András fizetésén kívül már mindenben megállapodott a magyar kormány és az Európai Bizottság, ami a hiteltárgyalások útjába állhat.

Ezek jó viták

A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról azt mondta, hogy ezek jó viták, mert létük az EU-t erősíti. „Ez a különbség Brüsszel és Moszkva között, hiszen Moszkvával nem lehetett vitatkozni” – mondta most. (Korábban előfordult, hogy a két város között párhuzamot vont, jelezve, hogy a magyarok nem kérnek a diktátumokból.)

A Brüsszellel nyitott vitákat kis kérdésekre egyszerűsítette: Orbán szerint az adatvédelmi hivatal vezetőjének személye, a bírák nyugdíjkorhatára és a jegybankelnök fizetése már csak nyitott kérdés Magyarország és a Bizottság között. (Hogy például a jegybanktörvény ügyében lehetnek más viták is, arra utalt Simor András hétfői nyilatkozata. A helyzet az igazságszolgáltatási törvény körül is bonyolultabbnak tűnik, hiszen a kormány többféle módosításra készül, figyelembe véve az Európa Tanács egyes igényeit is.)

Orbán hétfőn Brüsszelben alszik, mert kedden találkozik José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. Várhatóan szó lesz a hitelről, az eljárásokról és az új magyar konvergencia-programról is.

Erős, dolgozó Európát akar

Orbán ugyan március 15-i beszédével (nem leszünk gyarmat) felbosszontatta az Európai Bizottság elnökét; most sokkal Európa-barátabb előadást tartott. Orbán büszkén jelentette be, hogy a Fidesz Európa legerősebb EU-párti jobbközép politikai tömörülése, és Magyarországon 22 százalék lépne csak ki az EU-ból, 65 százalék viszont egyetért a tagsággal. Ehhez képest a hétvégi franciaországi elnökválasztáson az EU-ellenes szélsőjobboldali és szélsőbaloldali jelöltek együtt 30 százalékot kaptak, ami szerinte nagyon aggasztó.

Arra figyelmeztetett, hogy Európának muszáj átalakulnia, mert a kontinens jelenleg hanyatlik.  Európa eladósodott  és nem versenyképes. Ha nem sikerül az eurót megvédeni, akkor biztos a bukás. Úgy látja, hogy a nagy és erős államok nem eléggé áldozatkészek ebben a küzdelemben, bár jelezte, nem akar senkit sem kívülről kioktatni.

Hungary = A munkaalapú társadalom kísérelti laboratóriuma

Orbán Viktor szerint Európának újra meg kell tanulnia dolgozni. A jóléti államot a munkán alapuló államnak kell felváltania, különben Amerika és Ázsia végleg maga mögött hagyja. Ebben Magyarországnak különösen sok tennivalója van.

Szerinte a megoldásban élen jár Magyarország, ezért a válságkezelés laboratóriuma Magyarország. Kormánya részben ezért is kap ilyen sok támadást, hiszen az új módszerekkel szemben sokan bizalmatlanok még, de reméli, hogy a magyar példát  majd követni fogják.

Büszkén számolt be, hogy Európa legrugalmasabb munkaügyi törvényei készültek el, és az állam már nem jogászok és közgazdászok tömeges képzését finanszírozza, hanem mérnökökét és informatikusokét.

Orbán Viktor szerint a jobbközép pártok hatalmas lehetőséget kaptak (2010 elején alig volt baloldali párt hatalmon az EU-ban), de nem tudtak jól élni vele, mert a válságból a pártcsalád nem vezette ki Európát. Most szerinte vannak arra utaló jelek, hogy az inga visszaleng, és Európában erősödik a baloldal.

Három pillér

Orbán szerint a magyar gazdaság 2010-ben rosszabb állapotban volt mint a görög. Ezt azzal érzékeltette, hogy tízmillió magyarból csak 3,8 millió dolgozott, és csak 2,6 millió adózott, továbbá az átlagnyugdíj még most is csak 250 euró. És a magyarok hatalmas áldozatokat vállaltak. Elviselték lázongások nélkül, hogy megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, hogy nem kap segélyt,  aki nem végez közmunkát vagy nem iskoláztatja gyermekét, és hogy csak három hónapig járjon a munkanélküli segély. Ebben a helyzetben muszáj volt megosztani a terheket. Az állam is vállalt áldozatokat (megfelezték a politikusok számát, bevezették a kétmilliós fizetési plafont), és a válságadókkal kormánya bevonta a teherviselésbe az üzleti szférát is. E három pillérnek egyszerre kellett viselnie a terheket.

2012-04-23T143037Z 1663667702 GM1E84N1QQX01 RTRMADP 3 EU-HUNGARY
Fotó: Eric Vidal

Szóval a bizottság bármennyire is berzenkedik, a válságadók igazságosak voltak, bár azt Orbán elismerte, hogy károkat is okoztak.

Nép szava vs. Piac szava

Orbán szerint Európát a válság miatt düh és gyűlölet járja át, éppen ezért nem lehet úgy kormányozni, hogy a politikusok nem figyelnek az emberek igényeire. Az EU is gyengül, ha a nemzeti kormányok gyengülnek, mert csak a nemzeti legitimáció valós. A nemzeti konzultációkat ebből a szempontból nagy sikernek nevezte, mert általa egymillió magyar komoly kérdéseken gondolkodott és mondott véleményt.

Orbán azt tapasztalta, hogy az európai politikusok az EU-csúcsokon hiába jó hazafiak és okos emberek, csak kullognak az események után, ahelyett, hogy maguk alakítanák azokat. Mindig arról van szó, hogy mit akar a piac – panaszkodott, és szerinte így nem lesz kibontakozás, a politikának át kellene vennie a kezdeményezést.

Szerinte a válság fontos tanulsága, hogy a monetáris unió nem tudja kikényszeríteni a politikai uniót, fordítva kellett volna történnie a fejlődésnek.

Nem kell még magyar euró

Orbán szerint most Magyarországnak nem érdeke bevezetni az eurót, mert jól látszik, hogy egy eladósodott ország nagyon rosszul jár, ha nem értékelheti le valutáját.

A Nabucco elúszott

Az európai összefogással tervezett nagy közép-ázsiai gázvezeték terve, a Nabucco nagy bajban van, mondta Orbán. "Nem vagyok szakértője a témának, de azt látom, hogy még a magyar társaság, a Mol is elhagyja a teljes projektet" – tette hozzá. Helyette az oroszok építik a Déli Áramlatot, és Magyarországnak az az érdeke, hogy ha elkészül, akkor áthaladjon Magyarországon. Közben pedig új gázvezeték kell Szlovákia és Horvátország felé, akkor is, ha üzleti szempontból ez most nem tűnik kifizetődőnek.