A KRESZ már a megélhetést veszélyezteti

2012.04.26. 11:52
A toldozott-foldozott KRESZ szabályai gyakran egymásnak ellentmondanak, a bírságok nem arányosak, a több szabálytalanságot is elkövetők elleni szankciók pedig olyan súlyosak, hogy a vidéken dolgozók megélhetését is veszélyeztetik, állítja Bíró Márk fideszes képviselő. A honatya eddig egyszer sem szólalt fel a parlamentben, de most úgy látja: a KRESZ és a bírságok ügyét politikai szintre kell emelni, új szabályozást kell írni, mert a vidéki lakossági fórumokon azt tapasztalta, hogy ez nagyon zavarja az embereket.

A KRESZ újraírását és a szabálysértési bírságok felülvizsgálatát javasolta, de a vagyonnyilatkozata szerint nincs autója. Most mivel jött?

Természetesen autóval. A vagyonnyilatkozatban csak a képviselői tiszteletdíj bizonyos összegét meghaladó ingóságot kell bevallani. Nekem egy Skoda Felicia pick upom van, aminek az értéke ma körülbelül nulla. Amikor jó pár évvel ezelőtt megvettük, a feleségem nevére került, és akkor még nem is voltam képviselő.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Sokat autózik?

Egy évben legalább 70 ezer kilométert megyek, ezért ma főként bérelt autóval járok. Ez jobban megéri, mert ezalatt nagyobb az autó értékvesztése, mint amit bérleti díjban kifizetek.

Mikor büntették meg legutoljára?

Úgy emlékszem másfél évvel ezelőtt volt. Akkor a hetvenes táblánál 82 -vel mentem, ami 30 ezer forintomba került. Előtte Debrecenben büntettek meg, mert fél méterre belelógott a kocsi orra a megállni tilos tábla mögé. Akkor még nem voltam országgyűlési képviselő, és az az összeg a fizetésem egynegyede volt.

És ezek a büntetések milyen hatással voltak önre? Azt mondta, ez igazságtalan, vagy azt, hogy jobban figyelek?

Soha nem csinálok nyilvánvaló szabálytalanságot. Mindig ügyelek arra, hogy ne álljak meg tiltott helyen, ne lépjem túl a sebességhatárt. De a szabályokat nem könnyű betartani. Budapesten például a tömeg olyan dinamikát diktál az utakon, hogy hiába próbálok jogkövető magatartást tanúsítani, nem mindig lehet megállni egy lámpánál, mert félek, hogy hátulról legyalulnak.

Mióta foglalkozik képviselőként a KRESZ-szel, mert ennek eddig nem nagyon lehetett nyomát látni a parlamenti munkájában?

Én ennek a kérdésnek nem vagyok szakértője, én egy közlekedő autós vagyok. 1984 óta Nógrád megyei lakos vagyok és mindig csodáltam, hogy a budapesti emberek mennyire más mentalitással közlekednek. Vidéken az emberek jobban figyelnek egymásra az utakon is, megadják az elsőbbséget. A pestiek, hogy úgy mondjam, dinamikusan vezetnek, és nem figyelnek annyira a szabályokra. De ha ma valaki kétszer belecsúszik egy sárga lámpába, és mondjuk visszaesőnek számít, akkor a büntetés egy átlag Nógrád megyei polgárnak az egyhavi fizetését is meghaladja. Ez aránytalan.

Névjegy

Az 1974-es, egri születésű Bíró Márk Salgótarjánban szerzett műszakicikk-eladói végzettséget. Családja élelmiszeripari, kereskedelmi vállalkozásában dolgozott Pásztón, majd négy évig autószerelő is volt. Életrajza szerint a Fidesz 2002-es veresége indította arra, hogy belépjen a pártba. A 2006-os önkormányzati választáson bekerült a Nógrád megyei közgyűlésbe, és ekkor lett a Fidesz észak-magyarországi régiójának pártigazgatója. Jelentős szerepe volt az egri, a gyöngyösi, a lőrinci, a füzesabonyi, majd a miskolci Fidesz-alapszervezet feloszlatásában és újjáalakításában. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP Nógrád megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Nős, egy gyerek édesapja.

Miből gondolja, hogy ezt a pénzt egy budapesti polgár sokkal könnyebben kifizeti?

Persze, ez Budapesten is probléma, és nem is akarok itt belemenni a Budapest-vidék ellentétbe, de figyelembe kell venni, hogy az ország lakosságának 80 százaléka vidéken él. Az előbbi példánál maradva: Pásztón, ahol én lakom, egyetlen közlekedési lámpa sincs, így ott legalább ilyenbe nem szalad bele az ember. Ott inkább az a gond, hogy kevés a munkahely. Ott sokan ingáznak, vagy kell a munkájukhoz az autó. Úgyis sújtják őket a magas benzinárak, képzelje el, mi lesz azzal, akinek ilyen büntetések miatt elveszik a jogosítványát. Az miből fog megélni?

De közben az ma már kimutatható, hogy a magas bírságok, a zéró tolerancia és a sok radar miatt ma már egész másként autóznak az emberek az autópályákon, és kevesebb a baleset is.

A büntetésnek persze van visszatartó ereje. Én rengeteget közlekedek az autópályán, és látom, hogy a többség a belső sávban sem megy gyorsabban 110-120-nál. Az emberek egy része amúgy azzal spórol, hogy nem nyomja annyira a gázt.

Miért tartotta fontosnak, hogy éppen most álljon elő a KRESZ és a szabálysértési bírságok felülvizsgálatával? Tényleg tartott lakossági fórumokat, ahol az embereknek ez volt a legnagyobb problémájuk?

Még azt sem mondanám, hogy ezeket a fórumokat én tartottam, hanem részt vettem rengeteg lakossági fórumon. Járom az országot, gyűjtöm a véleményeket, és ezeket igyekszem megosztani a képviselőtársaimmal. Ez volt a legkritikusabb pont, amiről úgy éreztem, hogy a vidéken ingázó, dolgozni járó embereknek az egyik legtöbb problémát okozza. Még az is azt mondta, hogy ezen változtatni kell, akit nem büntettek meg, mert a családtagját, ismerősét érintette ez a kérdés.

És aztán hogy volt? Elmondta Lázár János frakcióvezetőnek, hogy ez most egy aktuális téma lehet, és szívesen foglalkozna vele?

Már a múlt hétfői frakcióülésen felvetettem ezt a témát mint egyszerű hozzászóló. Azóta jó pár levelet írtam a frakciónak, és a képviselőcsoport nyíltságot mutatott ebben a kérdésben.

Arról nem beszéltek a frakcióban, hogy az éppen most bevezetni tervezett adók után milyen népszerű lépés lenne, ha lazítanának a szabályokon?

Senkitől nem kértem engedélyt, hogy ezt a kérdést előterjesszem. Ez egy egyéni kezdeményezés volt. Amikor jöttem ki a frakcióülésről, én voltam a legjobban meglepődve, hogy támogatták a javaslatomat, mert nem vagyok egy nagy kommunikátor.

Igen, az elmúlt közel két évben egyszer sem szólalt fel a parlamentben. Csak az egyházügyi törvényt jegyezte sok más képviselővel együtt, és a vízgazdálkodási törvényhez nyújtott be egy módosító indítványt, amelyben éppen a bírságok összegének emelésére tett javaslatot a tavak feltöltői ellen. Miért nem szólalt fel?

Nézze, ez egy nagy frakció. Arra, hogy 226 emberből valaki szót kapjon, jóval kisebb az esély, mint egy kisebb képviselőcsoportban. Nem volt olyan aktuális téma, amihez hozzá kellett volna szólnom.

Mennyire ért a KRESZ-hez?

Én nem vagyok szakértője ennek a dolognak. Nagyon sok autós ismerősöm van, én magam is az autós társadalom aktív tagja vagyok, és most országgyűlési képviselő.  Én csak azt mondom, hogy ezt a kérdést emeljük politikai szintre, foglalkozzon vele az országgyűlés.

Miért kell ezt a kérdést politikai szintre emelni?

Mert a szabályozás eddig szűk körben készült. A politika nem értesült arról, hogy a szabályozásnak konkrétan milyen hatása van. A decemberben életbe lépett KRESZ-módosítások most érték el a kritikus tömeget. Az emberek most érzik ezt meg. Nem ismerik a szabályokat, és meg vannak lepődve, amikor beleszaladnak egy büntetésbe. Ebben a kérdésben a szavazópolgárokról van szó, akik szenvednek ettől. Nemcsak  megnyerni kell egy választást, hanem valóban képviselni is kell azok problémáját, aki támogatnak minket.

És most azt akarják, hogy aki megszegi a szabályokat, az ne kapjon akkora büntetést?

Nem. Azzal egyetértek, hogy ha valaki megszegi a szabályokat, azt szankcionálják. Nem azt akarom, hogy ki lehessen bújni a jogszabályok alól, csak egységes, átlátható KRESZ-re és arányos büntetésre lenne szükség. Nem akarom, hogy ha valaki kétszer átmegy a sárga lámpán, aztán lecseréli a rossz autóját egy kevésbé rosszra, és nem íratja át határidőre, akkor elvegyék a jogosítványát, és esetleg emiatt elveszítse a munkáját. A mai helyzet nem teszi lehetővé a drákói szigort, hiszen sok esetben a túlélésről van szó.

Hogy lehetne kíméletesen bírságolni?

Vannak olyan országok, ahol a bírság kiszabásánál figyelembe veszik az illető jövedelmét, és ennek arányában szabják meg a büntetést. Egy munkanélküli nem ugyananyit fizet, mint egy száguldozó Porschés. De ez csak egy ötlet, a munkának még az elején járunk.

Mondjon még konkrét példát arra, hogy mi a baj a szabályokkal és a bírságokkal.

Valljuk be, az is elég kirívó dolog, hogy valakik Hummerekkel mennek a Balaton jegére, amit 10-20 ezer forinttal meg lehet úszni, más pedig véletlenül átmegy a sárgán, és 30 ezret fizet. Ez aránytalan. Debrecenben le akarják szereltetni a közlekedési lámpák nagyon praktikus visszaszámláló óráit. Pedig ha valaki látja, hogy a zöldig még egy perc van hátra, le is állíthatja a motort, vagy ki tudja számolni, hogy a lámpa mikor vált sárgára.

Mondjon olyan példát, amiben nincs sárga lámpa.

Ha ma egy sorompó nélküli vasúti kereszteződésen áthajt az ember, le tudják úgy fotózni, hogy éppen akkor vált pirosra a jelző. Ez 100 ezer forint, ami nagyon komoly összeg.

Ön nem azt mondta, hogy a KRESZ-ben néhány dolgot ki kell javítani, hanem azt, hogy teljesen új KRESZ-re van szükség. Éppen fél éve változtak a szabályok, most mi lenne, mindenkinek újra kellene tanulnia az egészet?

A KRESZ 1948-ban született, a hetvenes évek elején átírták, azóta meg többször módosították. Több, egymásnak ellentmondó dolog van benne, ezért vetettem fel, nem lenne-e egyszerűbb új KRESZ-t írni, ami a 21. századi helyzetnek megfelel. Természetesen ez az alapvető szabályokat nem érintené. Május 7-re ezért meghívtuk Pintért Sándort, hogy beszéljünk erről a kérdésről, és induljon meg végre valami. A részleteket nem az én dolgom elemezni. Hogy egy példával éljek, én csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy a számítógép nem jól működik, nem felhasználóbarát, de ennek megjavítása már a szakértők dolga.