Egyed, Egon
15 °C
23 °C

Plágiumvizsgálat: Tulassay Zsolt nem vétett

2012. 04. 26. 19:52
| Módosítva: 2012. 04. 26. 19:52
Schmitt Pál plágiumbotrányának végén egy másik ügy is kipattant a Semmelweis Egyetemen. Kiderült, hogy a rektor testvérének, Tulassay Zsoltnak és szerzőtársának, Herszényi Lászlónak egy 2010-ben megjelent cikkét plágiumvád miatt visszavonta egy tudományos folyóirat. A rektor vizsgálatot kért, amely mostanra zárult le. A tényfeltáró bizottság szerint valóban voltak etikailag kifogásolható mondatok a cikkben, de ezekért egyedül Herszényi László felelős. A jelentést a Magyar Tudományos Akadémiának továbbította a rektor.

Április 2-án, azon a napon, amikor Schmitt Pál lemondott, és egy nappal azután, hogy a Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar bejelentette távozási szándékát, a rektor testvére, Tulassay Zsolt is közölte, hogy lemond a Semmelweis Egyetem habilitációs bizottságának elnöki tisztéről. Az ok: a Magyar Hírlap megírta, hogy egy tudományos folyóirat plágiumvád miatt visszavonta Tulassay Zsolt és szerzőtársa, Herszényi László egyik, 2010-ben megjelent cikkét.

Az egyetem honlapján megjelent közleményében Tulassay Zsolt úgy fogalmazott: „Az Egyetem körül kialakult helyzet miatt nem ért meglepetésként ennek a néhány évvel ezelőtti történetnek a felelevenítése, amelynek értelmezéséről már akkoriban is hosszas vita folyt.” Lemondását azzal indokolta, hogy „az egyetem körül kialakult jelenlegi érzékeny helyzetben” ezt tartja helyesnek.

Az Akadémiánál landol az ügy

Április 3-án Tulassay Tivadar rektor felkérte az egyetem Regionális, Intézményi és Tudományos Kutatásetikai Bizottságát, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben. A bizottság elnöke, Sótonyi Péter létre is hozott egy eseti bizottságot. Ennek négy tagja volt: az elnök, Sótonyi Péter, valamint egy külsős jogász professzor, egy orvos-jogász és egy belgyógyász. A bizottság április 19-re befejezte a vizsgálatot, és elkészítette a jelentését. A bizottság arra jutott, hogy Tulassay Zsolt „etikailag kifogásolható magatartást nem tanúsított", ám a másik szerző, Herszényi László igen. Az eseti bizottság továbbította a jelentést Tulassay Tivadarnak, az egyetem rektorának, aki azt elküldte a Magyar Tudományos Akadémiának.

IMG 2989

A Clinical Gastroenterology nevű tudományos folyóiratban 2010 áprilisában jelent meg a Gastric mucosal defense and cytoprotection című, 9 oldalas angol nyelvű cikk, melyet Tulassay Zsolt és Herszényi László jegyez. A cikk 2010. április 24-én elektronikus formában is megjelent a folyóirat honlapján, de később visszavonták. Ha ma rákeres valaki ott a cikkre, a link alatt egy tájékoztatást talál a visszavonásról. Eszerint a cikket a főszerkesztő utasítására vonták vissza, mivel a szerzők egy másik cikket plagizáltak, és „jelentős átfedés” van a kanadai John L. Wallace 2008-ban, a Physiological Reviews nevű folyóiratban megjelent 14 oldalas cikkével, melynek címe: Prostaglandins, NSAIDs, and Gastric Mucosal Protection: Why Doesn't the Stomach Digest Itself?

A lap bocsánatot kért az olvasóktól

A Clinical Gastroenterology honlapján azzal folytatódik a magyarok cikkére vonatkozó szöveg, hogy náluk a publikálás egyik feltétele, hogy a szerzők eredetinek deklarálják a szövegüket, és kijelentsék, hogy nem jelent meg korábban máshol. Ezen kívül bármilyen adat újrahasznosítását megfelelően hivatkozni kell. A szerkesztőségi közlemény szerint  a cikk súlyosan megsértette a tudomány publikációs rendszert. Elnézést kérnek az olvasóiktól, hogy ezt nem tárták fel korábban, a cikk elfogadásának folyamatában.

A visszavonás nem egyik napról a másikra történt. A dolog azzal kezdődött, hogy néhány nappal az elektronikus megjelenés után az Amerikai Élettani Társaság megkereste a magyar szerzőket az azonosságok miatt. A visszavonást hosszas levelezés előzte meg. Erről április 2-i közleményében Tulassay Zsolt, valamint a Clinical Gastroenterology főszerkesztője, Ernst Kuipers is beszámolt, akit az Index levélben keresett meg.

Kuipers azt írta az Indexnek, hogy a cikket „nagyon kiterjedt átfedés" miatt vonták vissza, a magyar szerzőket még a visszavonás előtt tájékoztatták felfedezésükről és kikérték a véleményüket, ugyanakkor a szerkesztőbizottság nem találta kielégítónek válaszukat.

A cikk egyötöde volt átvétel

Korábban az Index is beszerezte mindkét cikket, és betöltöttük azokat a Doc Cop nevű plágiumkereső programba, ennek segítségével találtunk rá az egyező szövegrészekre. Az átfedés terjedelméről a Doc Cop program nem adott pontos eredményt. Egyrészt azért nem, mert bizonyos – egyébként teljesen egyforma – mondatoknak csak néhány szavánál jelezte színessel az egyezést (talán megzavarhatta a felismerést a magyar cikk minden egyes oldalát keresztbe vágó, nagybetűs retracted – visszavonva – felirat), másrészt azért nem, mert a program két szakirodalomjegyzék azonos tételeit is azonosságnak számolta.

Ezért saját magunk próbáltuk meg megbecsülni, hogy Tulassay Zsolték cikkének mekkora része egyezik meg a Wallace-tanulmány szövegével. A magyar cikk tényleges szövege (cím, szerzők, ábrák, táblázatok és szakirodalom-jegyzék nélkül) a Word számlálója szerint 3215 szó, 19 499 karakter szóközök nélkül. Saját gyűjtésünk alapján a cikknek azok a részletei, amelyek szó szerint vagy csaknem szó szerint egybeesnek a Wallace-tanulmányban írtakkal, 694 szót, szóközök nélkül 3823 karaktert tesznek ki. Ezek alapján számításaink szerint a magyar szerzők cikkének körülbelül egyötödét fedi le a kanadai cikk. Ennek az egyötödnek a nagy részéhez tartozik hivatkozás.

Orvosi szaktudás nélkül nem vállalkoztunk arra, hogy az azonos mondatok tartalmát megítéljük. Mindenesetre van a magyar cikkben olyan mondat, amelyben Wallace szófordulata anélkül köszön vissza, hogy azt tudományos okból ne lehetne másként mondani. Ilyen például az „it is important to note” (fontos megjegyezni) mondatkezdés az egyik, egyébként hivatkozással ellátott helyen.

Kuipers szerint a szerzők tagadták a plágiumot, bár azt elismerték, hogy másoltak részleteket más cikkekből, de ezt azzal magyarázták, hogy a cikkük témája egy meglehetősen szűk tudományterület, ahol könnyen előfordulhat, hogy valaki ugyanazt írja le, amit más is. Érveltek azzal is, hogy szabályosan hivatkoztak azokra a cikkekre, amelyekből átvettek. A szerkesztőség viszont Kuipers szerint arra jutott, hogy nem annyira a gondolatmenetet másolták, hanem konkrét, szó szerinti szövegrészleteket, elégtelen hivatkozással. Tulassay Zsolt vitatta a folyóirat eljárását. Sérelmezte, hogy hiába kérték, hogy az ő álláspontunk is jelenjen meg a lapban, ezt a kérést a kiadó nem teljesítette.

Tulassay javasolt, Herszényi írt

A Semmelweis Egyetem rektora által felkért eseti bizottságot Tulassay Zsolt és Herszényi László arról tájékoztatták, hogy a folyóirat szerkesztősége még 2009 márciusában Tulassay Zsoltot egy szakirodalmi összefoglaló közlemény, úgynevezett review elkésztítésére kérte fel. Tulassay pedig kollégájának, Herszény Lászlónak továbbította a feladatot, javaslatokkal és koncepcióval látta el, és arra kérte, állítsa össze a cikket.

„A kéziratot Tulassay Zsolt professzor úr szakmailag ellenőrizte, de a szöveg összeállításában és megfogalmazásában nem vett részt, annak továbbításával egyetértett" – áll a levélben, amelyet Herszényi László nyújtott be a bizottságnak. Herszényi kijelentette, hogy legjobb tudása szerint készítette el a kéziratot, amelynek minden mondatáért vállalja a felelősséget.

A bizottság személyesen is meghallgatta a két érintettet, valamint áttekintette a két cikk összehasonlító elemzését. Arra jutottak, hogy 18 teljesen vagy részben szövegazonos mondat van a két munkában. Ezek közül 7 mondatnál szabályosan feltüntették a forrást. 5 másik mondat a bizottság szerint általános jellegű megállapításokat tartalmaz, „ismert, elfogadott tényeket írnak le, amelyek egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkeznek", így ezeknél nem volt szükséges hivatkozni. Ilyenek például azokok a mondatok, amelyek a gyomornyálkahártya alapvető élettani, kórélettani folyamatait írják le.

Hat mondatot találtak problémásnak

A bizottság szerint valós probléma csak a megmaradt 6 mondattal van. Ezeknél ugyanis hivatkozásként más szerzők neve áll, Wallace-é nem. A jelentés szerint ezeknél szükség lett volna Wallace munkáját is feltüntetni, és etikailag kifogásolható, hogy ez elmaradt.

A bizottság ugyanakkor a szerzők védekezésével egybecsengően hangsúlyozta, hogy mindkét tanulmány összefoglaló közlemény, így eredeti, új tudományos eredményt egyik sem tartalmaz, mindkettő célja az ismert kutatási eredmények rendszerezése, összefoglalása. Egyedivé a szerkezeti-logikai felépítés teszi őket, ebben pedig nincs hasonlóság közöttük, mutatott rá a bizottság.

Nem róható fel

A bizottság tudomásul vette Herszényi László nyilatkozatát arról, hogy ő állította össze a cikket. „Dr. Tulassay Zsoltnak nem róható fel, hogy nem ismerte fel a szövegazonosan átvett mondatokat, így etikailag kifogásolható magatartást nem tanúsított" – így összegezte álláspontját a testület.

Az Index még az ügy kipattanása után szerette volna megkérdezni az ügyről az érintetteket, de a sajtónak nem kívántak nyilatkozni. Herszényi László és Tulassay Zsolt jelenleg is az egyetemen dolgozik. Ugyanakkor a habilitációs bizottság elnöki tisztjéről Tulassay Zsolt még április 2-án, a vizsgálat megkezdése előtt lemondott, és Herszényi László is megvált ugyanannek a bizottságnak a titkári megbízásától. A folyóirat főszerkesztője, Ernst Kuipers az Indexnek azt írta, hogy ők a történtekről nem tájékoztatták hivatalosan a cikk visszavonásának idején a Semmelweis Egyetemet, ugyanakkor többé nem jelentetnek meg publikációt a két magyar szerzőtől.