Orsolya
12 °C
18 °C

Szükségtelen lett az adó, amiért megcsonkították az AB-t

2012.04.26. 08:34
| Módosítva: 2012.05.02. 17:10
A végkielégítések megadóztatására hivatkozva a kormány korábban még az Alkotmánybíróság (AB) jogköreit is korlátozta, a 98 százalékos különadót most mégis megszüntetné a gazdasági tárca. Kormánypárti képviselők szerint szükségtelenné vált a különadó, amelyet az AB kifogásai miatt a parlament kénytelen volt háromszor is elfogadni.

„Tizennyolcadik intézkedés: A hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások – úgymint szabadságmegváltás, titoktartási pénz a költségvetési szférában – megadóztatása 98 százalékkal” – mondta Orbán Viktor kormányfő a parlamentben 2010. június 8-án a parlamentben. Orbán ekkor ismertette kormánya első gazdasági akciótervét, amely többek között a bankadó, illetve az egykulcsos szja bevezetést is tartalmazta.

A végkielégítések különadóját megszüntetné a hétfőn nyilvánosságra hozott új Széll Kálmán-terv. A dokumentum 256. oldalán az olvasható, hogy az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt azoknak az adóknak a megszüntetése, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, illetve nagy adminisztrációs terhet jelentenek. Három ilyen adót sorol fel a javaslat: a gyógyszertári szolidaritási díjat, a katasztrófavédelmi hozzájárulást, illetve a magánszemélyek 98 százalékos különadóját. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint a három adó kivezetése összesen kétmilliárd forint kiesést jelent.

A különadó megszüntetése azért furcsa, mert azt az Orbán-kormány korábban az egyik legfontosabb intézkedésének tartotta. A kormány ezzel az előző MSZP-s kormányok idején kifizetett „pofátlan végkielégítések” ellen akart fellépni. A BKV végkielégítési botránya 2009-ben robbant ki, ekkor derült ki, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra a vállalat korábbi személyzeti igazgatója úgy kapott 86 milliós végkielégítést, hogy közben tovább dolgozott a BKV-nál. A botrány után indult BKV-s vizsgálatok szerint a cégnél korábban nem voltak ritkák a több tízmilliós végkielégítések.

Több kormánypárti képviselő elmondta, hogy nem tartja vállalhatatlannak a végkielégítéseket sújtó adó megszüntetését. Egy korábban kormányzati tisztséget is betöltő képviselő azt mondta, az adót azok miatt a végkielégítések miatt vezették be, amelyeket az előző kormányok idején a különböző állami cégeknél fizettek ki. Szerinte az adó a kormánypárti politikusokat is sújtotta, többek között rá is vonatkozott, amikor távozott a kormányzati pozíciójából. A forrás szerint a kormány számára nem az adó megszüntetése lehet kellemetlen, hanem a sárgacsekk adó, illetve a telefonadó, amelyet ugyancsak új Széll Kálmán-terv tartalmaz.

Egy másik kormánypárti politikus szintén arról beszélt, hogy a 98 százalékos adó beváltotta a célját. A megszüntetés szerinte akkor üthet vissza a kormányra, ha később egy állami tisztviselőről kiderülne, hogy több tízmillió forintos végkielégítéssel távozott. Ez azonban az Orbán-kormány idején nem fog megtörténni. Az ügyben szerda délelőtt megkerestük az NGM-et is, írásban feltett kérdésünkre a minisztérium azonban egyelőre nem válaszolt.

A 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatot 2010 júliusában fogadta el a parlament és októberben lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még 2010 októberében megsemmisítette a törvényt. Az AB szerint a jogszabály nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem azokra is, amelyek törvényi előírásai szerint jártak. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az AB határozatának nyilvánosságra hozatala után pár órával később bejelentette, hogy újra benyújtják a javaslatot. Lázár ezzel együtt azt is közölte, hogy olyan alkotmánymódosítást kezdeményeznek, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésben.

DSZZS20100621029

Az AB jogkörének korlátozása a kormánypárti képviselőket is meglepte, a kérdésekről vita alakult a kormánypárti frakcióban is, a nyilvánosság előtt a képviselők azonban nem kritizálták a javaslatot (Az AB jogkörének korlátozása később az új alkotmányba is bekerült). Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz nem a 98 százalékos adó miatt ragaszkodott az AB korlátozásához, hanem az olyan a nagy horderejű intézkedéseit védte, mint bankadó vagy a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása. Ennek ellenére a hivatalos kommunikáció kitartott amellett, hogy a 98 százalékos adó miatt kel megváltoztatni az AB jogköreit. Orbán 2010. október végén egy brüsszeli sajtótájékoztatón erről azt mondta: „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk."

A kormánypártok novemberben így másodszor is megszavazták a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Ez azonban már több ponton is módosult az eredeti javaslathoz képest. Az állami vezetők esetén tovább is a kétmillió forint feletti végkielégítésre vonatkozott a különadó, nem vezető beosztású dolgozók esetén azonban 3,5 millió forintra emelték a plafont. Ráadásul 2005-től visszamenőleg adóztatták volna meg a végkielégítéseket. A visszamenőleges hatálya miatt az AB tavaly májusban másodszor is megsemmisítette a törvényt. A Fidesz ezután harmadszor is beterjesztette a javaslatot, a különadót így már csak a 2010-es adóévre vetették ki, ráadásul a parlamenti képviselőkre is kiterjesztették a hatályát.

A végkielégítésekre kivetett adóból tavaly 3,7 milliárd forint került vissza az államhoz.