Zéno
1 °C
9 °C

Szükségtelen lett az adó, amiért megcsonkították az AB-t

2012.04.26. 08:34
A végkielégítések megadóztatására hivatkozva a kormány korábban még az Alkotmánybíróság (AB) jogköreit is korlátozta, a 98 százalékos különadót most mégis megszüntetné a gazdasági tárca. Kormánypárti képviselők szerint szükségtelenné vált a különadó, amelyet az AB kifogásai miatt a parlament kénytelen volt háromszor is elfogadni.

„Tizennyolcadik intézkedés: A hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások – úgymint szabadságmegváltás, titoktartási pénz a költségvetési szférában – megadóztatása 98 százalékkal” – mondta Orbán Viktor kormányfő a parlamentben 2010. június 8-án a parlamentben. Orbán ekkor ismertette kormánya első gazdasági akciótervét, amely többek között a bankadó, illetve az egykulcsos szja bevezetést is tartalmazta.

A végkielégítések különadóját megszüntetné a hétfőn nyilvánosságra hozott új Széll Kálmán-terv. A dokumentum 256. oldalán az olvasható, hogy az adórendszer egyszerűsítése miatt indokolt azoknak az adóknak a megszüntetése, amelyek nem hoznak jelentős bevételt, illetve nagy adminisztrációs terhet jelentenek. Három ilyen adót sorol fel a javaslat: a gyógyszertári szolidaritási díjat, a katasztrófavédelmi hozzájárulást, illetve a magánszemélyek 98 százalékos különadóját. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számításai szerint a három adó kivezetése összesen kétmilliárd forint kiesést jelent.

A különadó megszüntetése azért furcsa, mert azt az Orbán-kormány korábban az egyik legfontosabb intézkedésének tartotta. A kormány ezzel az előző MSZP-s kormányok idején kifizetett „pofátlan végkielégítések” ellen akart fellépni. A BKV végkielégítési botránya 2009-ben robbant ki, ekkor derült ki, hogy Sz.-né Sz. Eleonóra a vállalat korábbi személyzeti igazgatója úgy kapott 86 milliós végkielégítést, hogy közben tovább dolgozott a BKV-nál. A botrány után indult BKV-s vizsgálatok szerint a cégnél korábban nem voltak ritkák a több tízmilliós végkielégítések.

Több kormánypárti képviselő elmondta, hogy nem tartja vállalhatatlannak a végkielégítéseket sújtó adó megszüntetését. Egy korábban kormányzati tisztséget is betöltő képviselő azt mondta, az adót azok miatt a végkielégítések miatt vezették be, amelyeket az előző kormányok idején a különböző állami cégeknél fizettek ki. Szerinte az adó a kormánypárti politikusokat is sújtotta, többek között rá is vonatkozott, amikor távozott a kormányzati pozíciójából. A forrás szerint a kormány számára nem az adó megszüntetése lehet kellemetlen, hanem a sárgacsekk adó, illetve a telefonadó, amelyet ugyancsak új Széll Kálmán-terv tartalmaz.

Egy másik kormánypárti politikus szintén arról beszélt, hogy a 98 százalékos adó beváltotta a célját. A megszüntetés szerinte akkor üthet vissza a kormányra, ha később egy állami tisztviselőről kiderülne, hogy több tízmillió forintos végkielégítéssel távozott. Ez azonban az Orbán-kormány idején nem fog megtörténni. Az ügyben szerda délelőtt megkerestük az NGM-et is, írásban feltett kérdésünkre a minisztérium azonban egyelőre nem válaszolt.

A 98 százalékos különadóról szóló törvényjavaslatot 2010 júliusában fogadta el a parlament és októberben lépett hatályba. Az Alkotmánybíróság még 2010 októberében megsemmisítette a törvényt. Az AB szerint a jogszabály nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelmekre vonatkozott, hanem azokra is, amelyek törvényi előírásai szerint jártak. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az AB határozatának nyilvánosságra hozatala után pár órával később bejelentette, hogy újra benyújtják a javaslatot. Lázár ezzel együtt azt is közölte, hogy olyan alkotmánymódosítást kezdeményeznek, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben ne dönthessen költségvetési és adótörvényeket érintő kérdésben.

DSZZS20100621029

Az AB jogkörének korlátozása a kormánypárti képviselőket is meglepte, a kérdésekről vita alakult a kormánypárti frakcióban is, a nyilvánosság előtt a képviselők azonban nem kritizálták a javaslatot (Az AB jogkörének korlátozása később az új alkotmányba is bekerült). Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz nem a 98 százalékos adó miatt ragaszkodott az AB korlátozásához, hanem az olyan a nagy horderejű intézkedéseit védte, mint bankadó vagy a magánnyugdíjpénztári pénzek államosítása. Ennek ellenére a hivatalos kommunikáció kitartott amellett, hogy a 98 százalékos adó miatt kel megváltoztatni az AB jogköreit. Orbán 2010. október végén egy brüsszeli sajtótájékoztatón erről azt mondta: „Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk."

A kormánypártok novemberben így másodszor is megszavazták a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Ez azonban már több ponton is módosult az eredeti javaslathoz képest. Az állami vezetők esetén tovább is a kétmillió forint feletti végkielégítésre vonatkozott a különadó, nem vezető beosztású dolgozók esetén azonban 3,5 millió forintra emelték a plafont. Ráadásul 2005-től visszamenőleg adóztatták volna meg a végkielégítéseket. A visszamenőleges hatálya miatt az AB tavaly májusban másodszor is megsemmisítette a törvényt. A Fidesz ezután harmadszor is beterjesztette a javaslatot, a különadót így már csak a 2010-es adóévre vetették ki, ráadásul a parlamenti képviselőkre is kiterjesztették a hatályát.

A végkielégítésekre kivetett adóból tavaly 3,7 milliárd forint került vissza az államhoz.

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!