Auguszta
1 °C
8 °C

Enyhébb drogszigor jön, mint elsőre tervezték

2012.04.29. 20:16
Bár a jelenlegi büntető törvénykönyvnél szigorúbban kívánja kezelni a kábítószerkérdést a rövidesen a parlament elé kerülő tervezet, annyira mégsem szigorú, mint amennyire az első változata tűnt. Erről, illetve a hosszú ideje csúszó drogstratégiáról és a drogosokat segítő szervezetek finanszírozásáról is szó volt a terület négy nagy ernyőszervezete által szervezett pénteki konferencián, ahol az érintett minisztériumok - a Nefmi és az igazságügyi tárca - képviselői is megjelentek.

A Nefmit Müller Éva, nemzeti drogkoordinátor, míg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot Kara Ákos, a tárca Büntetőjogi Kodifikációs Főosztályának főosztályvezető-helyettese képviselte. A szervezők szerették volna, hogy a kormány részéről a legfelsőbb szintű vezetés jelenjen meg, azonban sem Réthelyi Miklós, sem Navracsics Tibor miniszterek nem értek rá más elfoglaltságaik miatt. Hozzájuk hasonlóan Téglásy Kristóf, a területért felelős ifjúsági főosztályvezető sem tudott eljönni. Ez is azt mutatja, hogy a terület mennyire marginális helyzetben van, ahogy annak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogplitikai programvezetője az eseményen hangot is adott. Azt is hozzátette, hogy ezt 7 éve érzi, mióta a szcénában dolgozik.

Feltárás helyett beismerés az elterelés feltétele

A kormány által szerdán elfogadott új büntető törvénykönyv drogkérdést szabályozó rendelkezéseiről is szó esett a konferencián. Az első tervek szerint ahhoz, hogy valaki az eljárás helyett az elterelés nevű kezelést választhassa, három feltételnek is meg kellett volna felelni: egyrészt az elkövetés körülményeit a nyomozás során a hatóságnak fel kell tárnia, másrészt csak kétévenete egyszer lenne lehetőség az elterelést választani, illetve az is feltétel lenne, hogy ne folyjon eljárás más kábítószer-bűncselekmény miatt az elkövető ellen. A három feltétel közül csak az elsőt nem hagyták meg. Jelen állás szerint a körülmények feltárása helyett elég lesz a beismerés.

Ugyanakkor a szigorodó büntetési tételek mellett csekély mennyiséggel való visszaélés esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető, amennyiben az elkövető segít minden körülményt feltárni. Ezzel viszont az a gond a TASZ-nál dolgozó Fazekas Tamás szerint, hogy a legtöbb ítélet jelenleg is kizárólag vallomásokra alapozva születik meg, ez a tervezet azonban valószínűleg tovább erősíti majd ezt a tendenciát.

A súlyosbító tényezők – ha valaki fiatalkorúaknak ad át bármilyen illegális szert vagy védett helyen, például egy iskola közelében sérti meg a szabályokat – továbbra is problémásnak tekinthetők. Ha például egy végzős középiskolás társaságban, mondjuk, körbeadnak egy füves cigit, de van köztük olyan, aki még nincs 18 éves, és az eset a bíróság elé kerül, akkor azok, akik már nagykorúak, akár 3-5 évet is kaphatnak.

A függők esetében nem lesz kötelező a bírónak mérlegelnie, hogy a vádlott szenvedélybetegsége enyhítő körülménynek tekintető-e. Ez az új törvény első tervezetében is így volt. Müller ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ők a függőkkel kapcsolatos rendelkezések esetében is kompromisszumkészségre törekedtek, az igazságügyi tárca azonban erős kézzel járt el, a büntető törvénykönyv pedig határozott kormányzati szándék mentén készült el. A konferencián résztvevő szerveztek képviselői szerint az új büntető törvénykönyv visszalépés lesz az első Orbán-kormány idején tapasztalható szigorhoz, ami nem jelent megoldást a problémára.

Viszont azzal, hogy a fogyasztás önálló tényállásként is bekerül az új törvénybe, megszűnik az a gyakorlat, hogy a vallomás alapján – ha valaki nem csak beismeri tettét, de fogyasztási szokásait is elárulja a nyomozóknak – összeadják az elfogyasztott kábítószer mennyiségét. Ilyenkor ugyanis az szokott lenni, hogy a jóhiszemű vallomástevő elúszik az elterelés léehetőségétől.

Módszertani kritériumokat is kidolgoznak

A mostohasorshoz hozzátartozik az is, hogy lassan másfél éve nincs drogstratégia, ami a pályáztatás során nehézségekhez vezet. Valamelyest megnyugtatónak tűnhet Müller állítása, miszerint már kidolgoztak 5 módszertani szabályozó programot. A jövőben még több ilyen program bevezetését tervezik, illetve a pályázatoknál kötelezővé szeretnék tenni az ezeknek való megfelelést. Az iskolai prevenciós programok minimum feltételeinek meghatározására – melyek ezáltal összhangba kerülnek az új köznevelési törvénnyel – például az oktatási, az egészségügyi és a szociális államtitkárság közös munkacsoportot hozott létre.

A pályázatok kérdése azért is fontos, mert a költségvetésből normatív alapon kapható támogatások a gazdasági helyzetre való tekintettel megcsappantak. Az egyik érintett szakember például arról beszélt, hogy az a 20 éve létező szervezet, ahol ő is dolgozik, 2010-ben még 17 embert foglalkoztatott, mára azonban hatan maradtak, akiknek a fele önkéntesként segít be.

Tűből is kevesebb van, pedig a dizájner drogok 2010-es széleskörű elterjedése miatt sokkal nagyobb igény lenne rá – mivel ezek a c-listára kerülő anyagok kevesebb ideig hatnak, ezért többször kell őket a szervezetébe juttatnia egy függőnek. Ennek ellenére a Drogprevenciós Alapítványnak februárban csak ötezer tűt volt lehetősége kiadni, pedig a havi átlag tavaly még 20 ezer volt.

Remélhetőleg a tűvel való ellátottsággal rövidesen nem lesz ennyi probléma, a minisztérium már eljuttatott a szolgálatókhoz egy szakmai anyagot, mely a steril fecskendőket a szervezetek közt elosztó állami tűcsereközpont. Ebben a kérdésben is döntés születhet, elvégre Müller szerint a tárcánál is úgy gondolják, hogy a tűcsere lefedettsége igen fontos. A tűcsere az ártalomcsökkentési funkcióján  kívül az ellátórendszer kapujának tekinthető az intravénás szerhasználók körében.

Nem lesz összehangolt drog- és alkoholstratégia

Az 1999 és 2003 között drogkoordinátorként dolgozó Topolánszky Ákos arról beszélt, össze kéne hangolni a drog- és az alkoholpolitikát, a dohányzáséhoz hasonló szabályozást kéne kialakítani. A jelenlegi helyzet ugyanis nagyon nem jó, amikor a pálinkát, az egyik legerősebb égetett szeszt az állam hungarikumként támogatja, egy spangliért viszont éveket lehet kapni. Pedig egészségkárosító hatásuk szerint – világviszonylatban is – a legtöbb haláleset a dohányzáshoz köthető, az illegális kábítószerek ellenben utolsó helyen vannak a három csoport közül. Ezzel kapcsolatban Müller Éva azt mondta, hogy alkoholstratégia is készül, de minisztériumi elhatározás van arról, hogy nem kezelik együtt a két kérdést.

A KIM által a stratégiáktól elvárt egységes kritériumrendszerről – ami miatt még nem fogadhatták el az új drogstratégiát – azt mondta, hogy a nemzeti drogstratégiával párhuzamosan alakították ki.  A stratégiát egyébként Réthelyi Miklós január 26-án hagyta jóvá. A kritériumrendszer értelmében az új stratégia csak egy koncepciónak tekinthető, de ha 2010-ben nem dobták volna vissza az előző évben elfogadott stratégiát, akkor most a KIM kritériumrendszere miatt mindenképp meg kellett volna tenni. A drog- és alkoholprobléma közös kezelése egyébként az igazságügyi tárca részéről is felmerült.