Ádert köztársasági elnökké választották

A rendszerváltáskor születettek most fejezik be az egyetemet, vagy kezdik hivatásukat, mondta Áder, majd Göncz Árpádot idézte, aki nem félt a vitáktól és nem rejtette véka alá véleményét. "Ma már világosan látszik, Göncz elnök úrnak mennyire igaza volt. A magyar nép felismerte, hogy meg kell követelje vezetőitől, hogy a magyar érdekeket képviseljék" - mondta. Mádl Ferenctől és Sólyom Lászlótól is idézet, utóbbitól azt, hogy a sokféleségből nem szürkeséget kell kikeverni, hanem egy ideált.

Fotó: Huszti István

Ezután a kétharmadról beszél, Schmitt Pált idézve óriási lehetőségről és óriási felelősségről beszélt. De Áder szerint nemcsak a kétharmadot, hanem az ellenzéket is terheli a felelősség. És immár Ádert is, aki érvényesíteni fogja kötelezettségeit és feladatait.

Fotó: Huszti István

Az új kihívásokra nem lehet régi válaszokat adni, új alapokra kell helyezni az országot, amihez minden adott is, mondta Áder. "A mi válaszainkat nekünk kell megtalálnunk" - parafrazeálta Orbán miniszterelnököt. "Olyan alaptörvényünk van, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam" - mondta. Meggyőződése, hogy Európa legfiatalabb alkotmánya jó alap.

Most azokhoz szól, akik családot nevelnek, vagy szüleikről gondoskodnak, dolgoznak, küzdenek, stb. Az ő elnökük lesz, meg a gazdasági és tudományos értékeink elnöke. "Szeretném, ha mindenki tudná, a Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat" - mondta. Célja, hogy legalább néhány dologban közös nevezőre jussunk elnöki ciklusa végére. Például a teljesítmény elismerésében. Széchenyit idéz: "1825. november 3. A kerületi ülésen beszéltem. Minden honfitársamat ellenségemmé tettem". Hogy miért? És most mit írna naplójába Széchenyi? Nem kaptunk választ, de megismételte, hogy a teljesítményt el kell ismerni.

Fotó: Huszti István

A magyarok nemcsak sportsikereket érnek el, de még a hivatalokban is teszik a dolgukat, mondta Áder, aki szerint a mindennapokat kell teljesítményünk mércéjévé tenni. "Fontoljuk meg együtt, hogy mit kéne tennünk azért, hogy közéletünk a teljesítmény megbecsüléséről szóljon" - mondta.

Ezután az édesanyákat szólította, mert ők nevelik a jövő Magyarországát. Másodikként a tisztességben megőszülteket szólította, hogy osszák meg tapasztalataikat. És szólította a jövő nemzedékét, mert ők a jövő nemzedéke. Szólította a piaci versenyben helyt álló magyar vállalkozókat, és a fogyatékkal élőket, akiknek az akaraterejét méltatta. A megalázottakat és a megtévedteket is szólította, mert róluk sem mondott le Magyarország. A hívőket és a nem hívőket is szólította, meg a nemzeti kisebbségek tagjait, akiknek az identitása a magyarságukat erősíti. 56 hőseire is emlékezett. A határon túliakat pedig külön is nagyra tartja, de a szomszédos országok népeinek is barátságot ajánlott, de elvárja tőlük is ugyanezt. Végül a rábaköziekhez szólt, akik szorgalmasak.

Kölcsey-idézettel folytatta: "A haza minden előtt". Ezt meg is ismételte, majd megköszönte a megtisztelő figyelmet.

mondta Lezsák, aki így nem tudta azonnal köszönteni az elnököt. A megjegyzés után felkérte a képviselőket, hogy énekeljék el a Szózatot, és, ki tudja merre miért, a Székely himnusz című műdalt is.

Lezsák Sándor a következő, május 7-i ülés összehívásával lezárta az ülést. Érdekesség, hogy május 7-én szintén lesz egy elnöki beiktatás, csak nem itt, hanem Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyin négy év szünet - értsd, miniszterelnökség - után tér vissza a az elnöki posztra.

Áder János a parlament folyosóján a szokatlan május eleji kánikuláról beszélgetett. "Nagy baj lesz, a talaj felső rétegében szinte egyáltalán nincs víz" - mondta Áder, aki a nyolcvanas évek végén az akadémiai kutatómunka mellett a családi gazdaságban is dolgozott, így ért hozzá.