Magyar holokausztról beszélt a Jobbik

A Borsod megyei Berzék felé vezető úton szombat délután rendőrök állítják meg az Index tudósítójának autóját. Több autó is várakozik már, és nem lehet továbbmenni, amíg egy motoros rendőr be nem vezet minket a faluba. Szokatlan a helyzet, mégis ismerős: egy évvel ezelőtt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület megjelenése után volt hasonló ellenőrzés Gyöngyöspata körül. A párhuzam nem is véletlen.

Rendőrök mindenhol

Borsodi kistelepülésken gyakori probléma, hogy alig érezhető a rendőri jelenlét, ez szombaton egészen biztosan nem volt így – szinte minden sarkon csoportokban állnak a rohamrendőrök, az érkező autókat pedig a polgármesteri hivatal előtti rétre terelik.

A készültség oka, hogy a Jobbik több egyenruhás nemzeti radikális szervezet részvételével demonstrációt tartott a faluban  a húsvét szombatján történt brutális berzéki gyilkosság miatt. Nagy József szobafestőt akkor minden ok nélkül verték halálra egy helyi cigány család (az L. család) tagjai, miközben csendben állt a Hernád söröző pultjánál. Bár a kocsmában ekkor többen is voltak, a pultoson kívül senki sem próbált segíteni Nagynak, sőt, később azt mondták, nem is láttak semmit. Nagy felesége és 13 éves lánya közben egy utcával arrébb otthon várták őt, mert azt mondta, csak egy sörre megy ki. (A gyilkosságról szóló riportunkat itt olvashatja.)

A faluban azóta megfagyott a levegő. A hivatal előtti réten a demonstrációra várakozó asszonyok azt mondják, bár Berzékre korábban sosem volt jellemző a félelem, azóta mindenki fél. A gyerekeket nem is merik egyedül kiengedni az utcára. Az L. család számos tagja, köztük olyanok is, akik jelen lehettek az esetnél, a helyiek szerint azóta ugyanolyan természetességgel járnak-kelnek a faluban, mint azelőtt, és nem látszik rajtuk bűnbánat.

Annyit mondott, sajnálom

Megérkezik az özvegy, Batta Erzsébet. Elmeséli, újra munkába állt, mióta legutóbb találkoztunk vele (a szomszédos Bőcsön dolgozik egy közértben), így legalább a munka közben nem csak ez jár a fejében, de az idő többi részében alig tud bármi másra gondolni. Nem tud megbocsátani, és nemcsak a gyilkosoknak, hanem az esetet tétlenül végignézőknek sem. Egyiküket látta Bőcsön éppen a közért melletti kocsmában.

„Odamentem hozzá, hogy mi van, Berzéken már nem is mersz kocsmába menni? Annyit mondott, hogy sajnálom.” A faluban a legtöbben hasonlóan gondolkoznak róluk, nem is sokat lehet látni őket nyilvánosan az eset óta.

A hivatal előtti téren több százan gyűltek össze. Sokan vannak berzékiek, de eljöttek sok más helyről is, a sajóbábonyitól a kesznyéteniig számos Jobbik-szervezet zászlaját lehet látni, és megjelentek az Új Magyar Gárda, a Magyar Nemzeti Gárda és a szabolcsi Őrsereg tagjai is.

Bár a helyiek közül többen is elmondják, hogy csak kifejezetten két, később betelepült család tagjaival voltak problémák már a gyilkosság előtt is, és hogy az őslakos berzéki cigányokkal egyébként békében éltek, a Jobbik politikusainak beszédei nagy részben mind a cigánybűnözésről szólnak. Magukkal az érintett családokkal viszont a helyiek sem lennének elnézőek - sokan azt akarják, hagyják el a falut.

Nem fogjuk megvédeni őket

„Berzék nem kér a cigánybűnözésből” – mondta például Balla Gergő országgyűlési képviselő, aki felidézi, hogy amikor a parlamentben előjött a témával, Ujhelyi István levezető elnök kikapcsolta a mikrofonját. „Azt mondta, ez a kifejezés nem való a parlamentbe, szerintem viszont Magyarországra nem való” – mondta Balla. Szerinte azok, akik ma tagadják, hogy létezik ez a jelenség, hamarosan könnyen lehet, hogy a saját bőrükön kell, hogy megtapasztalják azt. „Nem fogjuk megvédeni őket, csak azokat, akik szembenéznek azzal, hogy létezik cigánybűnözés” – mondta Balla. „Azért is kell demonstrálni, hogy többet ne fordulhasson elő az, mint a Cozma-ügyben, hogy a bíró még enyhíti is a gyilkosok ítletét.”

„Kötelet! - kiabálták be ekkor a nézők közül.

Még keményebb volt Gyüre Csaba képvielő, aki először Kövér Lászlónak, Gyurcsány Ferencnek, Sólyom Lászlónak és Orbán Viktornak üzent, akik szerinte csak akkor mennek gyászolni, ha nem magyarok az áldozatok (vélhetően a cigánygyilkosságok áldozatainak temetésére és az Élet menetére utalt.) „Ha valaki kimondja, hogy holokauszt, akkor mindenki összeszalad emlékezni, de ha egy magyar ember az áldozat, hol vannak ilyenkor?” – kérdezte, mire egy „Hazaáruló férgek! volt a válasz a közönségből.

A rend társadalma

Gyüre szerint a kormány által egyenruhás bűnözőknek hívott csoportok valójában súlyos problémákra akarják felhívni a figyelmet, de hiába, mert a kormány nem törődik a valódi problémákkal. Az egyenruhások szerinte a rend társadalmát akarják felépíteni, de Magyarországon ma már bűn, ha valaki szereti a hazáját.

„Orbán azzal büszkélkedik, hogy felszámolták a paramilitáris szervezeteket. Örömmel látom, ez mégsem sikerült” – mondta, miközben az előtte zárt alakzatban álló fekete-fehér ruhás gárdistákra illetve a katonai-terepszínű Magyar Nemzeti Gárda és Őrsereg-tagokra nézett.

Cigánytémában még tovább ment: szerinte már nem is cigánybűnözés, hanem cigányterrorizmus van Magyarországon. Gyüre szerint a cigány gyerekekbe ma azt nevelik, hogy a saját fajtájukat tiszteljék, de a magyarokkal bármit meg lehet tenni, úgysem áll ki értük senki.

Utóbbinak viszont vége van, mert már van egy olyan erő, amely megvédi a magyar nemzetet – erről szól szerinte a nemzeti radikalizmus.

Mi ez, ha nem holokauszt?

Az utolsó beszédet Sneider Tamás mondta el, aki azzal a tétellel nyitott, hogy az utóbbi húsz évben 1500-2000 magyar embert öltek meg cigányok. „Mi ez, ha nem holokauszt? Ez is holokauszt” - mondta a parlament szociális bizottságának jobbikos elnöke.

Sneider szerint nem ők a rasszisták, hanem a magyar állam, amely többek között 150 ezer cigány lakossági szűrővizsgálatát végzi ingyen („Miért nem 150 ezer beteg emberét? És hogyan állapítják majd meg, hogy ki a cigány, Mengele módszerével?”), illetve cigány gyerekek felzárkóztatására támogatja. „Magyarországon 400 ezer gyermek hátrányos helyzetű, ebből 200 ezer cigány. Nekem nem fáj, ha őket felzárkóztatjuk, de miért nem kap a másik kétszázezer is ugyanannyi esélyt?” – kérdezte. Sneider szerint Magyarországnak ma hazaáruló kormánya van, mert a magyarok érdekeit háttérbe szorítja.

Sneider megígérte, ha a Jobbik kormányra kerül, a meggyilkolt Nagy lánya, aki állatorvos akar lenni, megkapja majd a lehetőséget, hogy tanulhasson – ahogy a saját lánya is, aki ugyanannyi idős, és szintén állatorvos akar lenni.

Senki se higgyen a politikusoknak

A képviselő két tanácsot is adott az összegyűlteknek. Egyrészt azt mondta, ha betörnek a házukba, ne ezt mondják a rendőröknek, mert akkor úgysem jönnek ki – mondják azt, hogy gárdisták vannak az utcában, és akkor azonnal megjelennek majd. A másik, amit nagyapjától hallott: sose hagyják megbolondítani magukat azzal, ha valaki nemzeti jelszavakat harsog, ahogy a mostani kormány is. És egyáltalán, ne higgyenek a politikusoknak.

A beszéd után a résztvevők egy rendőrsorfal felvezetésével a gyilkosság helyszínére, a Hernád sörözőhöz mentek, ahol mécsest gyújtottak és koszorút helyeztek el Nagy emlékére. A menet ezután a temetőbe ment Nagy sírjához.

A helyiek megtörten sétáltak, az esetet érezhetően nem tudták még feldolgozni. „Ok nélkül ölni... a férgek a kertemben nem csinálnak ilyet” – mondta egy férfi a temetőből kifelé menet.