no

Kivételes sürgősség a parlamentben

2012.05.07. 00:49
Áder János megválasztásának kellemes és nem túl időigényes elfoglaltsága után hétfőn premier lesz a parlamentben, először alkalmazzák az új házszabály rendelkezéseit a törvények kivételesen sürgős tárgyalásáról. És még az alaptörvény módosításáról is tárgyalnak. Kedden pedig kivételesen törvényeket is alkotnak, és még két, egyenként négy és fél órás vitát is lefolytatnak.

Hétfőn visszatér a parlament az államfőválasztás miatt kizökkent rendjébe, délután egykor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik a tervezett háromnapos helyett csak kétnaposra meghirdetett ülés, hogy aztán interpellációkkal, azonnali és egyéb kérdésekkel folytatódjon a tényleges munka, egészen a határozathozatalok kezdetéig.

A határozathozatalok pedig egyből premierrel kezdődnek, a kormány ugyanis először él az új házszabály adta lehetőséggel, a kivételes sürgős eljárással. Ilyet a kormánypártok ülésszakonként legfeljebb hatszor kezdeményezhetnek. A szabályok ennél valamivel bonyolultabbak: kivételes sürgős eljárást a képviselők egyötödének támogatásával lehet kérni, és egy képviselő egy ülésszakon legfeljebb két ilyet kezdeményezhet, így jön ki a parlamenti matematika alapján az, hogy most a kormánypártok önállóan ülésszakonként hatszor kezdeményezhetnek ilyet. A kivételes sürgős eljárásról a képviselők kétharmada határozhat, tehát a kormánytöbbség egyedül is. Ilyen eljárásban egy törvényt két nap alatt fogadnak el.

Jelen esetben a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő egyes törvények módosítását kívánja két nap alatt keresztülvinni a kormány. Matolcsy György javaslata egyrészt kizárólagos állami tulajdonba veszi a pénzintézeteket, másrészt a tulajdonosi jogok gyakorlását „a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős” miniszterhez, magyarán Matolcsy Györgyhöz rendeli. Hétfőn azonban csak a kivételes és sürgős eljárásról döntenek, ha ez megvan, kedden fogadhatják el a javaslatot.

Ezen kívül hétfőn egy törvényjavaslat módosító indítványairól és két törvény elfogadásáról szavaznak csak. Navracsics Tibor igazságügyi minisztériumának tavaszi nagyprojektje, a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvény, aminek a múlt héten csak azért nem szavaztak a módosítóiról, mert valaki elfelejtette összeírni a támogatott javaslatokat, nem szerepel a napirenden.

A földmérési és térképészeti tevékenységről

Hétfőn fogadják el a földmérési törvényt. A földmérés és térképészet unalmasnak tűnő témáját Font Sándor tette izgalmassá, aki akaratán kívül széles körben lehetővé tenné az információszabadság korlátozását. Javaslata szerint törvényben meghatározhatnák, hogy bizonyos közérdekű adatokhoz csak szakértők férjenek hozzá. Mindezt azért, mert Font tud egy emberről, aki félreértett térképészeti adatokkal ment perbe, és nem lett igaza.

Font a részletes vita előtt azt mondta, lesz még alkalom a hiba javítására. És tartotta is a szavát, visszavonta az alaptörvényt módosító javaslatát. A földmérés problémáját inkább azzal orvosolnák, hogy földmérést csak arra jogosult földmérő végezhetne.

A törvény amúgy a földmérés és a térképészet szabályai mellett az államhatár nyilvántartását és az ingatlannyilvántartást is szabályozza, így máris sokkal többeket érint, mint azt elsőre gondolták volna.

A bányászatról

A nap másik elfogadott törvényjavaslata a bányászati törvény lehet. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter javaslata egyrészt szabályozza a bányatelek megállapításának és a kutatási engedély jóváhagyásának szabályait. A koncessziók odaítéléséről a miniszter dönthet a minősítő bizottság javaslatára.

A javaslat alapján a jövőben nem lenne üzleti titok a kutatások helye, az éves kitermelés mennyisége, a kitermelés helye és a befizetett bányajáradék összege.

A törvény leglényegibb újítása viszont az energetikai és ipari eredetű széndioxid geológiai tárolására vonatkozó, teljesen új rész megalkotása. Ebből egyrészt megtudhatjuk, hogy a geológiai formáció egy litosztratigráfiai egység, amelyen belül kőzetrétegek különíthetők el és térképezhetők fel. A hozzáadott anyag pedig valami, amit hozzáadnak valamihez. De még a jelentős rendellenességet is definiálja a törvény – olyan rendellenesség, amely kockázatot jelenthet a környezetre vagy az emberi egészségre.

A fogyasztóvédelemről

Hétfőn szavaznak a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott 75 módosító indítványról is, amelyek közül meglepetésre egész sok ellenzéki indítványt is támogat az előterjesztő Matolcsy György. Igaz, a nyolc támogatott jobbikos indítvány közül hét helyesírási hibákat javít, míg a szocialisták indítványai közül az egyiket, amely szerint az országos szolgáltatóknak minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát kéne működtetniük, Matolcsy az alkotmányügyi bizottságban támogatta, a fogyasztóvédelmiben nem.

A tizenhárom támogatott módosító indítvány közül három lényegi. Az ékes szögedi tájszólásban beszélő fokhagymateremsztő, Mágoriné javaslatára a közszolgáltatók nem számíthatnának fel csekdíjat és számladíjat; Zsigó Róbert javaslatára a vállalkozások kötelesek válaszolni az írásbeli panaszra, és a választ közzé is kell tenniük. Herman István Ervin a jövő heti munkáról is gondoskodott, mert javaslatában az Fgytv. rövidítés helyett az Fgyty. rövidítést használja, és „medállapodásról” ír. Ezeket a hibákat zárószavazás előtti módosító indítvánnyal kell majd javítani.

A javaslat amúgy az eddiginél szigorúbban szabályozza a vállalkozások kötelezettségeit a fogyasztói panaszok feldolgozásával kapcsolatban. Megteremti a közérdekű igényérvényesítés révén a csoportos perek lehetőségét úgy is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság vagy egyesületek maguk is pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére. Fogyasztók széles körét érintő jogsértés esetén pedig az ügyészségnek is keresetindítási joga lesz.

A határozathozatalokat követően hétfőn négy olyan törvényjavaslat általános vitájával folytatódik az ülés, amelyekről szokatlan módon kedden már határozhatnak is. Az Eximbankról szóló előterjesztésről már szóltunk, két másik törvényjavaslat nemzetközi szerződések módosítását hirdeti ki, a negyedik pedig Papcsák Ferenc javaslata a polgári törvénykönyv módosításáról. Ugyan hamarosan új Ptk.-t alkot a parlament, de Papcsák az egyik tervezett új jogintézményt már addig is bevezetné. Ez alapján bármelyik szerződő fél kérhetné egy szerződés érvénytelenségének megállapítását, anélkül, hogy az érvénytelenség következményeit alkalmazni kéne. Ezzel az indoklás szerint lehetőség nyíllik anyagi jogon alapuló perek megindítására.

Hétfőn kezdik meg a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának vitáját is, ez az Eximbankról szóló javaslattal összhangban 100 százalékos állami tulajdonba veszi az Eximbankot és a Mehibet. Lefolytatják a rejtélyesen hangzó, a közadatok újrahasznosításáról szóló javaslat részletes vitáját is. A név valójában a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozza. A téma bővebb feldolgozásért kiált, mint amire a parlamenti előzetes műfaja lehetőséget ad, így a héten keressék majd ezzel kapcsolatos önálló cikkünket is.

A nap a malenkij robotra vagy hadifogságba hurcoltak emléknapjáról szóló határozati javaslat, a közlevéltárakról szóló törvény és az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló törvény vitájával zárul.

Kedden szokatlan módon határozathozatalokkal kezdődik a nap, így a hétfő éjszaka általában már hazautazó vidéki képviselők kénytelenek lesznek a fővárosban éjszakázni – szerencséjükre az új házszabály alapján ezt már akár négycsillagos szállodákban is megtehetik. Hogy melyik négy javaslatról határoznak, azt már fentebb részleteztük.

A keddi ülés ezután az új alkotmány első módosításának vitájával folytatódik, ezt prózai módon „Magyarország Alaptörvényének első módosítása” címen jegyzik. Ez egyrészt törli az átmeneti rendelkezésekből az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő, az Európai Bizottság által kifogásolt passzust, másrészt az átmeneti rendelkezéseket az alaptörvényben rögzítetten az alaptörvény részévé teszi, meggátolva ezzel alkotmánybírósági értelmezésüket. Ezzel függ össze az jegybanktörvény módosítása is.

Tárgyalják a kisajátításról szóló törvény módosítását is, amelynek érdekessége, hogy a kereszténydemokrata Tarnai Richárd még tavaly októberben nyújtotta be. A javaslat célja a jogharmonizáció, most ugyanis ellentmondások vannak a kisajátítási és a polgári perrendtartási törvények között. Tárgyalják még a szakképzési törvényt és a fordított adózásról szóló törvényt is.

A keddi napirend nem kíméli a képviselőket, mert a fentebb tárgyalt vitákon kívül két, külön-külön 4 óra 20 perces időkeretben megrendezett vita is szerepel benne. Az első a roma felzárkóztatási stratégiáról, a másik a gyöngyöspatai bizottság jelentéséről szól majd.